BÍRÓK

1907 -1910

Szabó Endre
1907. július 1. –
1910. január 15.

1910 – 1913

Wernecke Frigyes
1910. január 15. –
1913. november 9.

Az Újság 1910. október 16.

1913 – 1914

Hackenberger László
1913. november 9. –
1914. július 22.

Gyógyszerész. 1891 elején mind a Gyógyszerészi Hetilap, mind a Gyógyszerészi Közlöny arról értesíti olvasóit, hogy Kosztka Tivadar gácsi gyógyszerész február 15-ével patikáját bérbe adta Hackenberger Lászlónak. Pontosan egy héttel később a Losonc és Vidékében hirdetmény jelenik meg, amelynek értelmében a járás-bíróság a gyógyszertár egész berendezését árverésre bocsátja. Az eljárást Kosztka ellen egy losonci gyógyszerész indíttatta meg, akitől 1888 novemberében 4500 ft kölcsönt vett fel. Az árverés kimeneteléről ugyancsak nincs tudomásunk. A gyógyszertár mindenképpen az ő kezében maradt, az 1895-ös Gyógyszerészi Almanach, amely a hazai gyógyszertárak első teljes névjegyzékét adja, őt tünteti fel tulajdonosnak. Hackenberger Lászlót pedig a gácsi patika első bérlőjének tekinthetjük. Ezek után Kosztka Tivadarnak semmi keresni valója nem volt Gácson, s amint a Losonc és Vidéke egyik híradásából értesülünk, távozik is – kétes kimenetelű küzdelmei színteréről.

Rákosligetre költözése után felhagyott a gyógyszerész szakmával.

Horti Ede[1] Jakob Lorberrel[2] — miután korábbi németországi tartózkodása során vallásos szektákkal már kapcsolata volt — 1919-ben kezdett foglalkozni, néhány évvel később „salemista „ vallásos szektát szervezett Rákosligeten. 1929-ben Az Ige címmel lapot indított, Lorber műveit lefordította és kiadta — részben egy rákosligeti nyomda közreműködésével (Boros-nyomda). Horti rákosligeti lakosként került kapcsolatba a szintén itt élő Hackenbergerrel, aki szektájának tagja lehetett, vagy nagyon szoros kapcsolatban állhatott ezzel a közösséggel.

1923-ban Az iskola vallása, misztikus világszemlélet címen egy teozófikus füzetet adott ki attól a Hackenberger Lászlótól.

Hackenberger életkoránál fogva Horti nesztora lehetett, 81 éves korában halt meg Rákosligeten, egy héttel korábban Horti Edénél.[3]

Hackenberger teozófikus füzete az alábbi fejezetekre oszlik: A vallás, mint kozmikus szükség. A vallás kozmológikus eredete. Krisztológia. Az ember kozmikus viszonya. Az iskolavallás (ti. a szekta vallása) mint a világállam-vallás alapja.

Rákosliget bírója tisztet 1913 november 9 és 1914. július 22 között töltötte be.

Hackenberger László irodalmi munkássága:
Egy hívő (Hackenberger László) : Új világrend a világháborúból, Arad, 1916

[1] Német—cseh származású Horti Ede (1885-1941) a két világháború közti magyar okkult szekták minden bizonnyal egyik központi figurája. Eredetileg festőnek készült, hosszabb ideig Hikisch Rezső mellett dolgozott építészeti rajzolóként, festményeit a tízes években ki is állította a fővárosban. (1939.). Lorber Jakab (1800-1864) a salemita szekta alapítója, prófétája.

[2] Az Evangelische Zentralstelle für Weltanschauungsfragen (EZW) hivatalos nyilatkozata szkeptikusabb, feltételezve, hogy Lorber kinyilatkoztatásainak pszichológiai magyarázata van. Az EZW Antoinette Stettler-Schär 1966-os berni disszertációja alapján Lorbertnél paranoid skizofréniát diagnosztizált. Ezt a diagnózist Bernhard Grom elutasította, aki az önindukált hallucinációt diagnosztizálta. Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Jakob_Lorber

[3] Mezei Ottó: CSONTVÁRY A „PANASZFAL JERUZSÁLEMBEN” C. FESTMÉNYÉNEK ESZMETÖRTÉNETI HÁTTERE ÉS A BELSŐ KÉP PROBLÉMÁJA. In: Ars Hungarica 1986/2 183-199. oldal

 

1914 – 1915

Major Mihály
1914. július 22. –
1915. június 27.


Major Mihály bíró aláírása


Markovics
József adóhivatali gyakornok a szentendrei m. kir. adóhivatalnál a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű adóhivatali tisztté a nyárádszeredai és Major Mihály rákosligeti lakos ideiglenes minőségű segélydíjas adóhivatali gyakornokká a szentendrei in. kir. adóhivatalhoz. (VI/21., 57.849. szám.)
Forrás: Pénzügyi Közlöny, 1912.07.01 / 18. szám 472. oldal

1915 – 1924

SträHle István
1915. június 27. –
1924. április 17.

1924 – 1927

Debreczeny István
1924. április 17. –
1927

Az EST 1925 október 11.-i száma

Az EST 1926. április 16. száma

A per folytatódik. Az EST 1926. június 16.

1940 – 1943

Szabó István
1940 – 1943

1877-ben született Csepregen. Érettségi után 1899-ben lépett a Magyar Királyi Posta szolgálatába. Mint tisztviselő a budapesti irányító postahivatalnál teljesített szolgálatot. Mint a hivatal főnökhelyettese ment nyugdíjba 1925-ben. 1930-ban választották Rákosliget bírájává. További tisztségei: polgári iskolaszék alelnöke, a Tűzoltó Testület elnöke, a cserkész szerv. biz. elnöke, az állami elemi iskola gondnoka, a helyi Vöröskereszt fiókegylet pénztárosa, a Hangya Szövetkezet igazgatója.

Katonai kitüntetései: Koronás Arany Érdemkereszt a vitézségi érem szalagján.

Forrás: Piarista Múzeum; Leltári szám/regisztrációs szám: 2016.103.1.P


https://mandadb.hu/tetel/650865/Ferenc_Jozsef_Koronas_Arany_Erdemkereszt

1943 – 1950

Huszár József
1943 – 1944
Munár József
1945
Balázs István
1945 – 1948
Széli Zsigmond
1948 – 1950
 

Törvénybírók:

Berényi József
1910-1913(?)
Nagy Lajos
1930
Benárd Géza
1948

Esküdtbírák

1910

Esküdtbírák megválasztása 1910-ben
Rákos Vidéke 42. szám 1910. október 16.
Rákos Vidéke 45. szám 1910. november 06.

1913

Esküdtbírák választása
Rákos Vidéke 39. szám 1913. szeptember 28.
Az Est 1914. január 10. 4. oldal
1914. március 11. 4. oldal