VASÚT

Az oldal indult: 2020.10.31.

Frissítve: 2020.11.21.

1901

Vonatbaleset. 1901. június 2.

1902

Vonatdobálás. 1902. május 25. Rákos Vidéke

1903

A vasúti megálló neve Rákosligetre változott. 1903. 07. 30. Budapesti Hírlap

1905

10.8 m hosszúságú gyalogos vasúti felüljáró létesítésének terve.

1907

Panaszlevél 1907. április 5. Az Ujság

Vasúti menetrend 1907-ből

1908

1908 menetrend
1908. március 1.

1911

Vasútállomásról kritika. 1911. március 29. Az Ujság

Rákos Vidéke 1911. 11. szám

Vonatbaleset.

Vonatgázolás Rákoskeresztúrnál. 1911. december 28. Az Ujság

1912

1912.április 17. Az Ujság
1912. augusztus 20. Az Ujság

1913 Új állomás terve Rákoskeresztúr és Rákosliget megállók közé

Rákos és Pécel között 1913-ban felmerült egy új állomás felépítése. Az 1913. évi állami költségvetésben erre 400.000 Koronát biztosítottak. A részletes indoklás így hangzott:

Rákos és Pécel közt új állomás, I. részlet 400.000 K.
Az utóbbi években rohamosan megnövekedett forgalom lebonyolítása a Rákos és Pécel állomások közötti szakaszon, a két állomás nagy távolsága miatt (13,4 kilométer) oly nagy nehézséggel jár, hogy e bajon csak új állomás beiktatásával lehet segíteni.
E vonalon az erősebb forgalom idején naponta átlag 100 vonat közlekedik. Tekintve azt, hogy ezek közül a személyszállító vonatok száma mintegy 55, amelyeknek közlekedése a reggeli, déli és esti órákra szorítkozik és e három csoportban összesen 10 órányi idő alatt bonyolódik le, nyilvánvaló, hogy e vonalrészen a mondott, órákban tehervonat vagy egyáltalán nem, vagy csak a legnagyobb nehézséggel és akkor is a követő személyszállító vonat rendességének rovására indítható.
Ha valamely késett tehervonat a mondott három személyvonat-csoport valamelyikébe belekerül, ami szinte elkerülhetetlen, akkor az csak több órai vesztegelés után indulhat tovább.
Igen gyakori eset, hogy Rákoson vagy Pécelen 2—3 órán át, sokszor még ennél is tovább állanak tehervonatok, mely vonat-vesztegelések, a két állomás vonatfogadó vágányainak elégtelensége folytán (Pécelen egy, Rákoson öt a fogadó vágányok száma) káros visszahatással vannak az egész vonal vonatforgalmára és szükségessé teszik, hogy a többi vonatok a hátrább fekvő állomásokon visszatartassanak. Miután pedig ezek szintén csak kisebb vonatbefogadó képességgel bírnak, a zavaroknak egész láncolata keletkezik és a forgalom rendes lebonyolításában ezek az állomások is megzavartatnak.
Az által, hogy a nagy állomásköz megosztásával Rákos és Pécel között új állomás lesz, lehetővé válik Rákosról oly időben is indítani tehervonatokat, amikor a személyszállító vonatok forgalma bonyolódik le, aminek a lehetősége most szinte ki van zárva.
Már pedig az a visszás állapot, hogy a rákos— péceli szakaszon a reggeli, déli és esti személyszállító vonat halmozódása idején nem lehet tehervonatokat közlekedtetni, első sorban az amúgy is elégtelen berendezéssel bíró budapesti pályaudvarokra hat vissza súlyosan és azok teljesítő képességét nagyban csökkenti.
A Rákoskeresztúr állomás és Rákosliget megállóhely közé tervezett új állomás beiktatása a helyzetet kétségkívül érezhetően meg fogja javítani és lehetővé teszi majd, hogy a személyszállító vonatok csoportjai közé még további tehervonatok fektettessenek be.
Az imént ismertetett forgalmi szempontokon kívül figyelembe veendő az a nagy személyforgalom is, mely a közbeeső Rákoskeresztúr állomáson és Rákosliget megállóhelyen bonyolódik le. A személyforgalom a lakásdrágaság miatt a székes-fővárosból kiszoruló, de élethivatásuknál fogva mégis a fővároshoz kötött tömegek folytonos szaporodása folytán egyre emelkedik, úgy, hogy ha eziránt más intézkedés nem történik, a nevezett két helyen okvetlenül és mielőbb megfelelő felvételi épületekről, illetőleg várócsarnokról kellene gondoskodni.
Az utasforgalom már 1908. évben
Rákoskeresztúron ‘ ……………………………….127.865,
Rákosligeten ………………………………………….276.819
volt E két állomás utasforgalmát a tervezett új állomás fogja felszívni, úgy, hogy ennek megépítése után az előbbiekben, minden további befektetés szükségessége előreláthatólag meg fog szűnni.
Az állomás építésére 1,090.000 K szükséges, mely összegből, figyelemmel az előrelátható pénztári felhasználásra, az 1913. évre eső I. részletként 400.000 Kt irányoztam elő.

1923

1923. október 28. Az Ujság
Motoros kocsik. 1927. július 14.
MÁV panasz. 1928. szeptember 28. Esti Kurír

1926

A képhez tartozó alt jellemző üres; vasut-baleset1.jpg a fájlnév

Vasúti baleset a sorompónál
1926.04.01. Esti Kurir

1929

1929. április 4. Az Ujság
1929. szeptember 10.

1930

A képhez tartozó alt jellemző üres; allomas1-441x1024.jpg a fájlnév

A rákosligeti állomásról
1930.03.13.

1930. március 15. Az Ujság
A képhez tartozó alt jellemző üres; vonatbaleset1.jpg a fájlnév
1930. augusztus 30. Esti Kurír

1930. november 23. Az Ujság
A képhez tartozó alt jellemző üres; allomasforgalom-1-735x1024.jpg a fájlnév
Statisztikai jelentés a pályaudvarok forgalmáról.

1932

1932. február 05. Esti Kurír

1933

Panaszos levél. 1933. június 8. Az Ujság

1941

Vasúti baleset. 1941. augusztus 9. Az Ujság
Vasúti baleset. 1942. január 21.

1963

Panasz. 1963. augusztus 2. Esti Hírlap
Vasúti átjáró. 1968. április 11. Esti Hírlap

1969

Vasúti átjáró. 1969. március 4. Esti Hírlap

1976

A képhez tartozó alt jellemző üres; 1976-aprilis-10-MAV-baleset-ligeten.jpg a fájlnév
MÁV baleset. 1976. április 10.

1981

A képhez tartozó alt jellemző üres; 1981-februar-21-vasuti-feluljaro-608x1024.jpg a fájlnév

Vasúti felüljáró. 1981. február 21.