RÁKOSLIGETI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI NAGY LAJOS FŐGIMNÁZIUM (1920-1923)

Az oldal frissítve: 2022. 05. 08.

1908

Gimnázium terve 1.
Rákos Vidéke 1908. 40. szám

A gimnázium szervezői:

Fejér Ottó,

Hillebrand Móric,

Batta Árpád,

Ebergényi Sándor,

Csongor György,

dr. Pajsz Ákos,

Pyza M. László,

Bélley Géza

Igazgatók:

Kuzmics Ferenc 1920. szeptember 20 -26.

Frey Ferenc 1920 – 1923

Dr. Sárkány Lóránd

Tanárok:

Kováts Gyula rendes tanár

Farkasfalvi Kornél rendes tanár, a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli, az Arany János Társaság rendes tagja

Vajai Gyula rendes tanár

Varga Tivadar helyettes tanár

Nagy Béla rendes tanár

Nemes Károly rendes tanár

Székely Dobozy Zoltán helyettes tanár

1923

A gimnáziumnak tehát a jövő iskolaévre már nincsen helye az elemi iskola épületében.

Elszomorító valóság a három éves intézetnek ez a válsága. Ne értsenek félre sem a szülők, sem az intézetnek· nagyra becsült pártfogói és barátai: Nem akarok ebben a válságban prejudikálni sem a legmagasabbfokú iskolai hatóságnak, sem a helybeli társadalmi mentőakciónak. Elfogultság nélkül, a legszigorúbb tárgyilagossággal kívánom ismertetni az intézet súlyos bajait s ezek következményeképen beállott válság diagnózisát.
Az intézetnek nincs épülete, nincs fölszerelése, nincsen otthona. Három év alatt sem a társadalomnak, sem a községnek, sem az államnak nem állott módjában még ideiglenesen tűrhető elhelyezést sem biztosítani az intézetnek; sőt a mai nagyon szűkös 4 osztályos csonkaságra korlátozó elhelyezése is lehetetlenné vált ez iskolai év folyamán.
Az áll. elemi iskola gondnoksága az elemi iskolai oktatás érdekében már a múlt évi május hóban visszakövetelte az egész épületet az elemi iskolának és a kisdedóvónak. A gimnázium igazgatósága ezzel a jogos követeléssel szemben is minden lehetséges lépést megtett, hogy a gondjaira bízott intézetnek ezt az első válságát legalább e tanév végéig rázkódtatás nélkül kitolja.
A két intézetnek e peres ügyében Dr. Nevelős min. osztálytanácsos egy külön értekezleten személyesen közvetített a két fél között. A gimn. igazgatósága az elemi iskola gondnokságával megegyezett oly megállapodásban, hogy a gimnázium két osztállyal és az igazgatói irodával az elemi iskola épületében marad, két osztályát
pedig délután a polgári iskola épületében tanítja. De e súlyos
áldozatokat követelő megállapodás érvényességét egyéb föltételek
mellett elsősorban ahhoz kötötte, hogy kedvező vonatközlekedés
lehetségessé tegye a délutáni iskolalátogatást a környéken lakó
tanulóknak is. A föltételek azonban — amint ez akkor már előre
is látható volt — nem teljsesültek s így az igazgatóság vis majorra
hivatkozva kérte a gondnokságot, hogy a megállapodástól és ennek
már elrendelt végrehajtásától tekintsen el egyelőre és a gimnázium
nak mind a négy osztályát tűrje meg még ez iskolaév végéig. A
gondnokság ezt a kérelmet a maga hatáskörében teljesítette.
De ezután jött a nagyobb és elháríthatatlan baj. A minisztérium a IV. osztály termét egy tanítónőnek azonnal elfoglalható magánlakásul rendelte el. A parancsot teljesíteni kellett s így a IV. osztály a tanév két utolsó hónapjára az épületnek földszinti elzárt folyosó részébe szorult.
A gimnáziumnak tehát a jövő iskolaévre már nincsen helye az elemi iskola épületében.
A mentőakció a helybeli polgári iskola épületét ajánlja — délutáni tanítással. Az az általános vélemény a helybeli társadalomban, hogy ott a gimnázium fejlődésre képes, a jobb gazdasági jövő reményében, sőt a jövő iskolaévre már egyszerre 6 osztály állítható föl. Ezzel a véleménnyel itt e nagyon szűkre szabott helyen nem foglalkozhatom behatóan. Csak egy tényállást kívánok leszögezni: A polgári iskola épülete a maga nagyon hiányos fölszerelésével, méreteivel és eredetében községházának készült beosztásával még a polgári iskola céljainak sem megfelelő. Ezenkívül engedjenek meg az intézet pártfogói még néhány elintézetlen nyílt kérdést: Biztosíthatnak-e oly vonat közlekedést, mely lehetségessé teszi a délutáni tanítást 2—7-ig?
Elfogadható eredményt várnak-e a délutáni tanítástól ? Vállalnak-e felelősséget a tanulók egészségi állapotáért télvíz idején ? Megkérdezték-e a szülőket, hogy többségük miként vélekedik a délutáni iskoláztatásról ? Szükségtelennek tartják-e megkérdezni a tanári kartól, hogy lesz-e munkakedve a délutáni tanításhoz ?
Föl kell tételeznem a gimnázium igaz és hivatott barátjairól, hogy e kérdéseket nem fogják figyelmen kívül hagyni s hogy a mentőakció érvelése nem szorítkozik pusztán a fizikai helyre és időre.
Az intézet válságát ezek a helyi bajok és nehézségek idézték elő. Ezeket még súlyosabbaknak éreztetik az országos társadalmi, közgazdasági és pénzügyi katasztrofális bajok. A latin műveltségű értelmiségek ezrei nyomorognak s ugyan
csak túlnyomóan humanista műveltségű köztisztviselők ezreit bocsátják el állami szolgálatukból, mint fölösleges terheket. Ez országos bajok radikális orvoslására készül a középfokú iskoláztatás reformja, mely a tanulóifjúságot a közgazdasági termelő életpályákra tereli. Ez az iskolai reform természetesen csökkenteni kívánja a gimnáziumi tanulók számát s ezt a létszámcsökkentést, valamint a termelő pályákra való nevelést elsősorban oly gimnáziumok megszüntetésével, illetve hasznosabb irányú átszervezésével óhajtja elérni, amelyek eddig nem bizonyultak életre képeseknek A miniszter úr Őnagyméltósága ebben a reformtörekvésében a mi intézetünket is fölvette a törlendők névsorába.
Az intézet megszűnésének első jelensége: Az igazgatóság nem kapott főigazgatói meghatalmazást az I. osztályos felvételi vizsgálatok megtartására. Az intézet körletébe tartozó gimnazistajelöltek a kőbányai Szent László főgimnáziumhoz tartoznak.
Az intézetnek ebben a válságában ez az értesítő semmiféle tájékoztatást sem nyújthat a jövő iskolaévre.
Az utolsó szülői értekezleten ezt a jeles mondást hallottam: »Fát kivágni és iskolát megszüntetni bűn». Ez általános igazságot minden művelt emberi szív vallja. De találunk olyan fiatal fákat is, amelyek nem fejlődnek, sőt lassan elhalódnak, mert csak talajuk van, de nincs megfelelő éghajlatuk. Hátha sikerül a nagyon szép és dicsőséges, de halódó fiatal babérfa helyett dúsan termő gyümölcs fát ültetnünk! ? „ _
Frey Ferenc.

A tanári testület.
Megbízott igazgató:
Frey Ferenc. Szaktárgyai: magyar, német.
Tanította a latin nyelvet a II. osztályban s a német nyelvet a III. osztályban heti 10 órában. Szolgálati éveinek száma : 20.
A tanári testület rendes tagjai:
Farkasfalvi Kornél r. tanár. Szaktárgyai: természetrajz, földrajz. Tanította a természetrajzot és a földrajzot az I—IV. osztályban és a szépírást az I—II. osztályban. A II. osztályfőnöke, a róm. kath. ifj. énekkar vezetője. Szolgálati éveinek száma: 18.
Társadalmi és tudományos működése: a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli és a Temesvári Arany János Társaság rendes tagja. „A pedagógia a természettudomány szolgálatában“ címen előadást tartott az Orvosok és Természetvizsgálóknak 1922. szept. 1—6-ig tartott keszthelyi vándorgyűlésén. Több cikket írt a Váci Keresztény Újságba.
Nagy Béla r. tanár, a III. osztály főnöke. Szaktárgyai: mennyiségtan, fizika. Tanította a mennyiségtant, az I. és III. osztályban, a rajzoló geometriát az L, II. és III. osztályban és a testgyakorlást az I—IV. osztályban heti 19 órában. Szolgálati éveinek száma: 20.
Nemes Károly r. tanár, a IV. osztály főnöke, intézeti tandíjkezelő, ifj. könyvtáros. Tanította a magyar nyelvet a II., III. és IV. osztályban és a latin nyelvet a IV. osztályban. Szolgálati éveinek száma: 14.
Sárkány Loránd dr. igazgató a Vöröskereszt Egyesület ifj. csoportjának vezetője. Szaktárgyai : Mennyiségtan, fizika. Tanította a mennyiségtant a II és IV. osztályban, a rajzoló geometriát a IV. osztályban és a történelmet a III. és IV. osztályban heti 15 órában. Szolgálati éveinek száma: 24
Székely-Doby Zoltán, h. tanár az I. osztály főnöke, értekezleti jegyző. Szaktárgyai: latin és görög nyelv. Tanította a magyar nyelvet az 1. osztályban, a latin nyelvet a III. osztályban és a német nyelvet a IV. osztályban heti 20 órában. Szolgálati éveinek száma: 1.
Hitoktatók·.
Hillenbrand Móric, r. kath. plébános tanította a róm. kath. vallástant az I és III. osztályban heti 4 órában,
Gyurcsovics Károly, baccalaureatus theologus a II. és IV. osztályban heti 4 órában.
Zákányi József, ref. lelkész, önálló hitoktató, tanította a ref. vallástant heti 6 órában.
Paulinyi Gábor, áll, elemi isk. igazgató, tanította az ág. h. ev. vallástant heti 2 órában.
Silberstein Sándor, rabbihelyettes, izr. kántor, tanította az izr. vallás tant heti 2 órában.
Iskolaorvos·.
Csecsotka Károly dr., rákoskeresztúri és rákosligeti községi orvos

Az utolsó rákosligeti diáksereg névsora:

A TANULÓK NÉVSORA ÉS ELŐMENETELE.
(Jelmagyarázat: jel. = jeles, egs = elégséges, jav. = javító vizsgálatot tehet, egt. = elégtelen, az osztályt ismételni tartozik, ism. = ismétlő.)

I. OSZTÁLV.
Osztályfő: SZÉKELY-DOBY ZOLTÁN.
Apáthy Árpád (jel.), Aranyossy Zoltán (jav.), Barcsay Péter (jav.), Bartók Albert (egs), Boros Artur (jó), Boros Kálmán (jó), Csernoch Ágoston (egs) Dobrovits Dezső (egs), Fischer Tibor (jó), Gál Sándor(egs), Hádl Sándor (egt.), Hegyesy Gyula (egs), Hillenbrand Károly (egs), Kaldenecker Géza (jó), Kemény István (jel), Klein István (egs), Koháry Hilár (egs), Kovács István (egs), Magyar János (egt.), Mayer Lajos (jó),
Merva László (jel,), Mess László (egs), Pankuch Gyula (jó), Párnay Zoltán (egs) Perényi László (egs), Poszternák György (egt.), Quint János (egs), Rátky Béla,(egs), Szandtner László (egt.), Székely Pál (jó), Takácsy Elek (jel.), Tóth Árpád (egs), Tóth Pál (egt), Vaczulik István (egs), Vidt Ferenc (jav.), Wetschl Béla (jel.), Zubek Bertalan (egs).
Magántanulók: Frey Irén (jel.), Mihelyi István, (egs).
Összesen : 39.

II. OSZTÁLV.
Osztályfő: FARKASFALVI KORNÉL.
Aranyossy Ferenc (egs), Boros Dezső (jó), Cseh László (egs), Fejér Ottó (jó), Fülöp János (jav.), György József (jó), Kallin Ödön (egs), Kállay Ferenc (jó), Kökény Sándor (jó), Lamanda Andor (egt.), László Zoltán (egs), Ledényi Zuárd (jó), Liebmann Gábor (jó), Litkei István (egs). Luka István (jó), Merva Vilmos (jel), Paulinyi Géza (jó), Páncél Gyula (egs), Polner László (egs), Ribáry Pál (egs), Schauschek Ervin (jó), Schuchtár Endre (egs), Sümeky Győző (egs), Szánthó Géza (egs), Sziklai Béla (egs), Telekes Ferenc (egs), Vadinácz Ferenc (egs), Walter Ferenc (jel.).
Magántanulók: Bokor István (jó), Sárkány Erzsébet (jel.).
Összesen: 30

III. OSZTÁLV.
Osztályfőnök: NAGY BÉLA.
Bajusz Lajos (ism. egs), Bazala Gábor (jav.), Bátky Zoltán (egs), Benda Rudolf (egs), Bereczky Andor (egs), Eremuszi Gyula (egs), Faragó Zoltán (egt.), Fekete Antal (jel.), Gabrovitz Emil (egs), György Pál (egs), Hegedűs Tibor (jav.), Helm István (egt.), Homonnai Elemér (jel.), Janovszky Antal (jó), Kis Ferenc (egs), Kovács József (egs), Kun Károly (egs), Lehrant Imre (ism. egt.), Lipták István (jó), Meyer Jenő (jó), Marossy Zoltán (jav.), Mátyus Béla (jel.), Mészáros Iván (jel.), Mozer György (egs), Nádasi Jenő (egs), Pártos Lajos (ism. egs), Petki Ferenc (egs), Róka Ferenc (jó), Ruttkai Károly (egs), Szabó Mihály (egs), Szekeres István (egs), Székely Géza (egs), Székely József (egt.), Sziklai Dezső (egs), Szöllősi Miklós (jav.), Volones László (egs).
Kimaradt: Majszik Lajos, Szantner István.
Összesen: 38

IV. OSZTÁLV.
Osztályfőnök: NEMES KÁROLY.
Bleier László (jó), Gonda László (egs), Hevesi Géza (egs), Hevesi Kálmán (jó), Hinka József (egs), Jenei István (jó), Kovács Lajos (egs), Liszák Gyula (egs), Nagy Alfréd (egs), Sőrés Imre (egs), Vidt József (egs), Zsedényi Levente (egs). ”
Összesen: 1