Az oldal frissítve: 2022. 01. 04.
Akikről tudjuk, hogy éltek Rákosligeten, de a pontos lakhelyüket nem lehetett megállapítani.
Akikről tudjuk hol laktak: itt térképen megnyitható.
1902
Strovszky Lajos és neje. – Végrehajtás. Forrás >>
1904
OLAJ ALADÁR– megszállt az Erzsébet királyné szállodában (Egyetem utca 5.) 1904. augusztus 1.
ORAVECZ ÁGOSTON MÁV szertári munkás NAGY-ra változtatta a nevét. 1904. március 20.
1905
KOCH VILMOS – megszállt az Erzsébet királyné szállodában (Egyetem utca 5.) 1905. október 17.
1906
LINHARDT EDE – hentes. Az Újság 1906. április 9. cikk alapján.
KOCH VILMOS – Paris szálloda – Budapest 1906. április 20.
SOJANOVITS J. – Royal szálloda Budapest. 1906. január 26. (Az Újság )
IGNÁTZ BERNÁT névváltás GARAIRA. 1906. augusztus 31.
1907
VREEDE JÁNOS – Bristol szálloda
KREEDL JÓZSEF – Budapest szálloda Az Ujság 1907. augusztus 20.
DUSKA JÓZSEF – Fehérló szálloda. Az Ujság 1907. július 11.
1908
SISMAN DEMETER – SÁNDOR SIMOR – Az Ujság 1908. május 5.
SCHNER ERZSÉBET névváltoztatás SZÁNTÓ-ra. Az Ujság 1908. június 2.
1911
ROSENBERG JÓZSEF – találmány levédése. Az Ujság 1911. november 4.
1912
PIMPERL GYÖRGY névváltás POLGÁR-ra. 1912. június 13. Az Ujság
VAVERKA KAROLINA névváltás SZABADOS-ra. 1912. június 19. Az Ujság
MAJOR MIHÁLY – kinevezés. 1912. június 20. Az Ujság
JURASICS IMRE névváltozása KŐSZEGIRE. 1912. május 9. Az Ujság
GOLDSTEIN SÁNDOR – névváltoztatás HEGEDŰS-re. 1912. szeptember 22. Az Ujság
LÁSZLÓ JÓZSEF – gondnokság megszüntetése. 1914. május 16. Az Ujság
KURIN IMRE és kiskorú FERENC -névváltozás KORÉNYI-re. 1914. március 5. Az Ujság
1918
PAYER GYULA és PAYER ERZSÉBET – eljegyzés. 1918. augusztus 25. Az Ujság
1922
özv. Tóth Mihályné – dohánytőzsde Rákosliget. 1922.április 20. Az Ujság
1926
ADORJÁN BÉLA – végrehajtói kinevezés. 1926. június 12. Az Ujság
SCHMIEDL HERMANN – igazgató- tanító. 1926. szeptember 23. Az Ujság
1935
SCHÖNGUT ERNŐ – 1935. április 11. Az Ujság
1938
Farkas László kereskedő és villanyszerelő, Rákosliget. 1902-ben született Budapesten. Érettségit tett, majd Budapesten öt félévet végzett a műegyetemen. 1926 ban önálló kereskedő lett. Villanyszereléssel és különböző villamossági cikkek forgalombahozatalával foglalkozik. Számos nagy közmunkát végzett. Az üzeme modernül van berendezve. Az ipartestület volt elnöke, a Move vezetőségi tagja, sportrepülő.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 365. oldal
Léber Kálmán késárugyáros, Rákosliget. 1886-ban született Csákváron. Iparát kitanulva, 1909-ben önálló lett Pamer és Léber cég alatt. 1911-ben kivált a cégből és maga nyitott üzletet Budapesten a Teréz-körúton. 1919-ben megvásárolta az újpesti Zaorál-féle késgyárat és új üzletet nyitott a fővárosban, a Rákóczi úton. Később újpesti gyárát adta át társának s ő új gyárat létesített. A cég a világ minden részébe szállít. 20—25 embernek ad állandó munkát. 1926 óta lakik Rákosligeten. Neje: Izinger Ilona, gyermekei; Ilona, aki Ebergényi dr. egy. tanársegéd felesége és Kálmán. Édesapja, néhai L. János öt éven át tanító volt.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 391. oldal
Magasrévy János OTI főtanácsos, Rákosliget. 1884-ben született Magasréven. A középiskolát Ungváron, az egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését 1910-ben kezdte meg az Országos Munkáspénztárnál. Később az OTI-nál folytatta. 1926 óta a balesetbiztosító járadékosztály vezetője. 1933-ban I. o. főtanácsossá nevezték ki. 1920-tól rákosligeti lakos, községi képviselő, több egyesület elnökségének tagja, a Hangya elnöke. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt és hősiességéért hadnaggyá léptették elő. 1915-ben orosz fogságba esett, amelyből 1918-ban megszökött. Mint t. főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: signum laudis, kls- ezüst v. é. 1933-ban Hriskó családi nevét megmagyarositotta. Neje: Székely Antónia, gyermekei: Kornélia és János.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 392. oldal
Dr. Mészáros József közig. jegyző, Rákoscsaba. 1907-ben született Vácszentlászlón. Az érettségi után a jogi egyetemet Pécsett végezte. Közigazgatási pályáját — mint gyakornok Vácszentlászlón kezdte, azután Valkón volt irodatiszt, 1930—33-ig Zsámbokon aljegyző, azután rövid ideiig Rákosligeten aljegyző. 1933 végén választották meg Rákoscsaba közigazgatási jegyzőjévé. A Move helyi csoportjának ügyésze. Neje: Kézdi Vilma, leánya: Erzsébet.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 396. oldal
Ormos Dezső asztalos mester és temetkezési vállalkozó, Rákoskeresztúr. 1887-ben szül. Tiszaujlakon. Beregszászon tanulta ki iparát, azután több nagy budapesti cégnél dolgozott. Tizenegy éven át a Máv. Északi főműhelyében, mint asztalos működött. 1922-ben lett önálló asztalosmester Rákoskeresztúron és megalapította temetkezési vállalatát is. Az ipartestület választott tagja volt, a Temetkezési Egyesület titkára. Fiókjai vannak Rákoscsabán és Rákosligeten. Neje Cseh Róza, gyermeke: Dezső. Apósa, Nagy Antal az északi főműhely főművezetője volt, aki az egész országban hires rózsatelepet létesítette Rákoscsabán és 1934-ben hunyt el.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 401-402. oldal
Özv. Wieder Salamonné sz. Spitzer Róza divatárukereskedő, Rákosliget. Néhai férje 1869-ben szül. Nyitrabajnán és önálló kereskedő 1901-ben lett Rákosligeten. Tevékeny részt vett a község alapításában. A helyi izr. templom egyik alapítója és gondnoka volt, a Szentegyletben elnöki tisztet viselt. 1934-ben hunyt el. 1916—18-ig részt vett a világháborúban az olasz fronton, ahonnan, mint 20 %-,os rokkant tért vissza. A divatárukereskedés jelenlegi vezetője Spitzer Adolf.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 432. oldal
1943
HARNINGER FERENC – 1943. szeptember 5. Az Ujság
