RÁKOSLIGETEN ÉLTEK

Az oldal frissítve: 2022. 01. 04.

Akikről tudjuk, hogy éltek Rákosligeten, de a pontos lakhelyüket nem lehetett megállapítani.

Akikről tudjuk hol laktak: itt térképen megnyitható.

1902

Strovszky Lajos és neje. – Végrehajtás. Forrás >>

1904

OLAJ ALADÁR– megszállt az Erzsébet királyné szállodában (Egyetem utca 5.) 1904. augusztus 1.

ORAVECZ ÁGOSTON MÁV szertári munkás NAGY-ra változtatta a nevét. 1904. március 20.

1905

KOCH VILMOS – megszállt az Erzsébet királyné szállodában (Egyetem utca 5.) 1905. október 17.

1906

LINHARDT EDE – hentes. Az Újság 1906. április 9. cikk alapján.

KOCH VILMOS – Paris szálloda – Budapest 1906. április 20.

SOJANOVITS J. – Royal szálloda Budapest. 1906. január 26. (Az Újság )

IGNÁTZ BERNÁT névváltás GARAIRA. 1906. augusztus 31.

1907

VREEDE JÁNOS – Bristol szálloda

KREEDL JÓZSEF – Budapest szálloda Az Ujság 1907. augusztus 20.

DUSKA JÓZSEF – Fehérló szálloda. Az Ujság 1907. július 11.

1908

SISMAN DEMETER – SÁNDOR SIMOR – Az Ujság 1908. május 5.

SCHNER ERZSÉBET névváltoztatás SZÁNTÓ-ra. Az Ujság 1908. június 2.

1911

ROSENBERG JÓZSEF – találmány levédése. Az Ujság 1911. november 4.

1912

PIMPERL GYÖRGY névváltás POLGÁR-ra. 1912. június 13. Az Ujság

VAVERKA KAROLINA névváltás SZABADOS-ra. 1912. június 19. Az Ujság

MAJOR MIHÁLY – kinevezés. 1912. június 20. Az Ujság

JURASICS IMRE névváltozása KŐSZEGIRE. 1912. május 9. Az Ujság

GOLDSTEIN SÁNDOR – névváltoztatás HEGEDŰS-re. 1912. szeptember 22. Az Ujság

LÁSZLÓ JÓZSEF – gondnokság megszüntetése. 1914. május 16. Az Ujság

KURIN IMRE és kiskorú FERENC -névváltozás KORÉNYI-re. 1914. március 5. Az Ujság

1918

PAYER GYULA és PAYER ERZSÉBET – eljegyzés. 1918. augusztus 25. Az Ujság

1922

özv. Tóth Mihályné – dohánytőzsde Rákosliget. 1922.április 20. Az Ujság

1926

ADORJÁN BÉLA – végrehajtói kinevezés. 1926. június 12. Az Ujság

SCHMIEDL HERMANN – igazgató- tanító. 1926. szeptember 23. Az Ujság

1935

SCHÖNGUT ERNŐ – 1935. április 11. Az Ujság

1938

Farkas László kereskedő és villanyszerelő, Rákosliget. 1902-ben született Bu­dapesten. Érettségit tett, majd Budapesten öt félévet végzett a műegyetemen. 1926 ban önálló kereskedő lett. Villanyszereléssel és különböző villamossági cikkek forgalombahozatalával foglalkozik. Számos nagy közmunkát végzett. Az üzeme modernül van berendezve. Az ipartestület volt el­nöke, a Move vezetőségi tagja, sportrepülő.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 365. oldal

Léber Kálmán késárugyáros, Rákosliget. 1886-ban született Csákváron. Iparát kitanulva, 1909-ben önálló lett Pamer és Léber cég alatt. 1911-ben kivált a cég­ből és maga nyitott üzletet Budapesten a Teréz-körúton. 1919-ben megvásárolta az újpesti Zaorál-féle késgyárat és új üz­letet nyitott a fővárosban, a Rákóczi úton. Később újpesti gyárát adta át társának s ő új gyárat létesített. A cég a világ min­den részébe szállít. 20—25 embernek ad állandó munkát. 1926 óta lakik Rákos­ligeten. Neje: Izinger Ilona, gyermekei; Ilona, aki Ebergényi dr. egy. tanársegéd felesége és Kálmán. Édesapja, néhai L. János öt éven át tanító volt.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 391. oldal

Magasrévy János OTI főtanácsos, Rá­kosliget. 1884-ben született Magasréven. A középiskolát Ungváron, az egyetemi ta­nulmányait Budapesten végezte. Működé­sét 1910-ben kezdte meg az Országos Mun­káspénztárnál. Később az OTI-nál folytat­ta. 1926 óta a balesetbiztosító járadék­osztály vezetője. 1933-ban I. o. főtanácsos­sá nevezték ki. 1920-tól rákosligeti lakos, községi képviselő, több egyesület elnöksé­gének tagja, a Hangya elnöke. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt és hősiességéért hadnaggyá léptették elő. 1915-ben orosz fogságba esett, amelyből 1918-ban megszökött. Mint t. főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: signum laudis, kls- ezüst v. é. 1933-ban Hriskó családi nevét megmagyarositotta. Neje: Székely Antónia, gyermekei: Kornélia és János.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 392. oldal

Dr. Mészáros József közig. jegyző, Rá­koscsaba. 1907-ben született Vácszentlászlón. Az érettségi után a jogi egyetemet Pécsett végezte. Közigazgatási pályáját — mint gyakornok Vácszentlászlón kezdte, azután Valkón volt irodatiszt, 1930—33-ig Zsámbokon aljegyző, azután rövid ideiig Rákosligeten aljegyző. 1933 végén vá­lasztották meg Rákoscsaba közigazgatási jegyzőjévé. A Move helyi csoportjának ügyésze. Neje: Kézdi Vilma, leánya: Er­zsébet.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 396. oldal

Ormos Dezső asztalos mester és temetkezési vállalkozó, Rákoskeresztúr. 1887-ben szül. Tiszaujlakon. Beregszászon tanulta ki ipa­rát, azután több nagy budapesti cég­nél dolgozott. Tizenegy éven át a Máv. Északi főműhelyében, mint asztalos műkö­dött. 1922-ben lett önálló asztalosmester Rákoskeresztúron és megalapította temet­kezési vállalatát is. Az ipartestület választott tag­ja volt, a Temetkezési Egyesület titkára. Fiók­jai vannak Rákoscsabán és Rákosligeten. Neje Cseh Róza, gyermeke: Dezső. Apó­sa, Nagy Antal az északi főműhely főmű­vezetője volt, aki az egész országban hires rózsatelepet létesítette Rákoscsabán és 1934-ben hunyt el.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 401-402. oldal

Özv. Wieder Salamonné sz. Spitzer Ró­za divatárukereskedő, Rákosliget. Néhai férje 1869-ben szül. Nyitrabajnán és önálló kereskedő 1901-ben lett Rákosligeten. Tevékeny részt vett a község alapításában. A helyi izr. templom egyik alapítója és gond­noka volt, a Szentegyletben elnöki tisztet viselt. 1934-ben hunyt el. 1916—18-ig részt vett a világháborúban az olasz fronton, ahonnan, mint 20 %-,os rokkant tért vissza. A divatárukereskedés jelenlegi veze­tője Spitzer Adolf.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 432. oldal

1943

HARNINGER FERENC – 1943. szeptember 5. Az Ujság