RÁKOSLIGET HELYTÖRTÉNETE 1950 – NAPJAINKIG

Frissítve: 2021.03.18.

1950.január 1. Megszűnt az önálló Rákosliget község. Ettől a dátumtól kezdve Nagy-Budapest, azon belül is a XVII. kerület része lett. A közigazgatás Rákoskeresztúrra költözött, ott kezdte meg működését a Tanácsháza. Az itt lakók fejében azonban nem ilyen egyszerűen zajlott le ez a váltás. Rákosliget, a Ligetiek szemében különálló maradt. Ezt valamennyi, a korábban önálló településrészen élők így érezték. Tehát volt Keresztúr,Kert, Hegy, Csaba és Liget. Ma a XVII. kerület több településrésszel rendelkezik a hivatalos nyilvántartás szerint. Ezek a következők ( 873/1993. (VI. 24.) Főv. Kgy. h.) :

Akadémiaújtelep,
Madárdomb,
Rákoscsaba,
Rákoscsaba-újtelep,
Rákoshegy,
Rákoskeresztúr,
Rákoskert,
Rákosliget,
a városrész határain belül:
Régiakadémiatelep


Nagyobb felbontásban.

Rákosliget határainak változása.

1950 Rákosliget határvonala

XVII. ker. Rákosliget: a MÁV vasútvonaltól és a Szt Imre hg-úttól északra, Rákosliget község volt határa, majd a Cinkotai-út közötti települési és parcellázási tömb határvona-lait követve észak, majd keleti irányban a község volt határ-vonaláig, azon a Pozsonyi-útig, innen mindenütt a lakott terü-let parcellázási határvonalát követve keleti irányban az Ady Endre-utat keresztezve a Mónus Illés-útig, azon déli irányban a MÁV vasútvonalig, illetve a vasútvonal mellett húzódó Szt Imre herceg-útig, a Szt Imre herceg-úton nyugati irányban haladva a kiindulási pontig.