VILLAMOS, GYORSVASÚT, FÖLDALATTI ?

Kötött-pályás kapcsolat építése Rákosmentén

Természetesnek vesszük, szinte észre sem vesszük azt, hogy a Pesti út mennyire széles. Valójában ennek oka a tudatos városfejlesztés volt. Ugyan Rákoskeresztúr egészen 1950. január 1-ig nem tartozott Nagy-Budapesthez, de a Közmunkák Tanácsa hatáskörrel bírt a környező települések fejlesztésére is.

Tehát mi a magyarázata annak, hogy a Pesti út ennyire széles? A válasz abban rejlik, hogy folyamatosan jelen volt a fejlesztési tervekben az elővárosok bekapcsolása a főváros közlekedési rendszerébe.

Az első villamos tervek

1926-ban a BSZKRT  már foglalkozott azzal a tervvel,hogy a vasúti hálózatát kiterjeszti a közeli községekre is. Ebben az évben koncessziót szerzett egy Rákoskeresztúr – Pécel – Rákosliget villamos pálya megépítésére. A terv az volt, hogy a Rákoskeresztúri temető vonalát meghosszabbítják, ami azonban csak elképzelés maradt. Még 1935-ben további egy évre meghosszabbították a koncessziós jogot, de  pénzhiány miatt sohasem valósulhatott meg.

1928

Miért nincs villamos Rákosligetre. Terv. 1928. december 11. Az Ujság
1928. december 16. Az Ujság
Független Budapest 1931. február 4.
Forrás: http://villamosok.hu/menet/terkep/bszkrt1930.html
1933. március 18. Az Ujság
Nem épül meg a villamospálya. 1936. március 25. Az Ujság

1942

Villamos építés. 1942 április 18. Az Ujság

A Metróépítés terve

Már az ezredforduló előtt felmerült az, hogy Rákosmentét a Metróhálózatba be kellene kapcsolni. A terv úgy tűnik, hogy napjainkban megvalósulhat, mivel a gödöllői HÉV felújítása nem halasztható tovább, tehát kézenfekvő megoldásként jelentkezett egy esetleges szárnyvonal kiépítése Rákoskeresztúr irányába. Mivel azonban a HÉV és a Metró összekötése is cél, így ez a szárnyvonal Metró funkciót is kapna.

Forrás:bkk.hu


Vasút

Tanulmány

Rákosliget, megálló