ISKOLA, ÓVODA, NÉPMŰVELÉS

Az oldal frissítve: 2020. 12. 07.

Vallás és Közoktatásügyi miniszterek 1868 – 1945KÉPTÁR

Iskolaépítési versenytárgyalás kiírása. 1912. július 21.

Baumgarten Sándor építész terve az elemi iskolára. Teljes forrás .pdf

Baumgarten Sándor

Baumgarten iskolai tervpályázatai körül korrupcióra derült fény, melyről elsősorban a Népszava szeretett beszámolni 1913 májusában több számában is.

A XIX. század vége – XX. század  iskolarendszere.

A „monopolizált állami közoktatás távol áll a szabadság eszméjétől” Eötvös József

Eötvös József  az 1867-es kiegyezés után lett a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter. A közoktatási reform szükségességét érezve kezdett hozzá miniszteri munkájához. Községi iskolák létesítését csak ott rendelte el ahol nem működtek egyházi népiskolák. A felekezeti iskolák államosítását már csak azért sem szorgalmazta, mert a központi államhatalom túltengését kifejezetten károsnak tartotta, azonban erősítette az állam ellenőrző szerepét.

1868-ban született meg Magyarország első népoktatási törvénye “1868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában” címmel.

8. § Népoktatási tanintézetek: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék.
9. § A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magán iskolák.
10. § Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fenntarthatnak a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek, és az állam.

Létrejött a hatosztályos elemi népiskola, elrendelték a tankötelezettséget, 6-12 éves korig népiskolába, 12-15 éves korig ismétlő elemi népiskolába jártak a gyerekek.

Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje engedi, kötelesek felsőnépiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn, a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül.
Polgári iskolákban a tanfolyam fiúk számára 6 év, leánygyermekek számára 4 év.

34. § Egy tanító 80 növendéknél többet rendesen nem taníthat. Rendkívüli esetekben az illető iskolai felsőség adhat reá engedélyt.

A községi iskolák elsőfokú hatósága, fenntartója az iskolaszék volt, mely a tanító kinevezését, az iskola felügyeletét a tanító és a szülők közötti vitás kérdések rendezését kapta feladatául. Egy tanítóra osztályonként 60 gyermeket számoltak, habár

Klébelsberg minisztersége idején (1875-1932) már megfogalmazódott a nyolcosztályos népiskola igénye, melyet majd csak Hóman Bálint (1932-1942)  idejében fognak törvénybe iktatni. (1940. évi XX. törvény). Ezt megelőzően már az 1935:VI. törvénycikk., amely a tanügyi hatóságokat alakította át: nyolc tanfelügyelőségre osztotta az országot, és minden iskolát ezeknek rendelt alá.

Budapest-vidéki tankerületi kir. főigazgatóság. A tankerület magában foglalja Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye, Nógrád vármegye és Kecskemét törvényhatósági jogú város területét. Székhelye: Budapest, VI., Munkácsy Mihály-utca 26. sz.: Kemenes Illés dr. tanker, főigazgató, Jámbor György dr. tanügyi főtanácsos, c. lank^r*. kir. főigazgató, Dezső Lipót tanügyi főtanácsos, Leidenfrost Gyula dr. egyet. m. tanár, Keleti Gyula dr. tanügyi tanácsos, Luby Margit felsőkeresk. isk. c. igazgató, Barabás Tibor tanítóképző-intézeti igazgató, tanügyi tanácsos, Marczinkó Andor gimn. tanár, Bolyos István polg. isk. igazgató, tanügyi tan. c., Jávor Albert polg. isk. tanár, Tolnai István dr. tanügyi segédtitkár, Gerényi Jenő dr., Kiss István dr. (szóig, a M. Racionalizálási Biz.-ban), György Oszkár dr. tanügyi fogalmazók, Tóth Zoltánné polg. isk. tanár, Horossy József irodafőtiszt, a shiv. igazgatója, Kocsis Józsefné dr. polg. isk. tanár, Fuhrmann Kamilla dr. gimn. tanár, Sebestyén Sándor oki. gimn. tanár, Pap Jolán, özv. Kovács Ferencné, Kosztrabszky Istvánná áll. el. isk. tanítónők.


1945 után a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium bevezette a 8 osztályos általános iskola és a 4 osztályos gimnázium új rendszerét. 1-4 osztályban osztálytanítós rendszerben, az 5-8 osztályban szakrendszerű oktatás folyt. A tankötelezettség 14. életévig tartott. Az alapfokú iskola ekkor kapta az általános iskola nevet.

1946-tól az orosz nyelv lett a kötelező .

1948. évi 33. törvény alapján a nem állami iskolákat államosították. Az iskola fenntartója kizárólag az állam lett. A politikai (Magyar Kommunista Párt) célok határozták meg az oktatás, nevelés ügyét. 1950-ben új marxista- leninista tantervek léptek életbe. Az iskolákban csak az állami kiadású tankönyvből lehetett tanítani.

1950-ben megszűntek a tankerületek és helyükbe megyei, járási, városi, községi tanácsok oktatási osztályai kerültek. Az Oktatási, Művelődési Osztályok munkája az MKP ellenőrzése alá került. Az általános tanulmányi felügyelők iskola felügyelők voltak, akik mellett szakfelügyelők működtek.

Az 1961.évi 3. törvény alapján a tankötelezettséget 16 évben határozták meg. A nyolcosztályos általános iskolára épült a középiskola rendszer (gimnázium, szakközépiskola, technikum).

1963. szeptemberében új általános iskolai tanterv lépett életbe.

1978. szeptember megújították a korábbi tantervet„A nevelés és oktatás terve az általános iskola számára”címmel.

1982-től van heti öt napos oktatás.


Magyarország vallás- és közoktatásügyi miniszterei 1867-től 1945-ig.
1867. febr. 20-tól 1871. febr. 2-ig báró Eötvös József.
1871. febr. 10-től 1872. szept. 4-ig: Pauler Tivadar.
1872. szept. 4-től 1888. aug. 22-ig: Trefort Ágoston.
1888. szept. 22-től 1894. jún. 10-ig: gróf Csáky Albin.
1894. jún. 10-től 1895. jan. 15-ig: báró Eötvös Lóránd.
1895 jan. 15-től 1903. nov, 3-ig: Wlassics Gyula.
1903. nov. 3-tól 1905. jún. 18-ig Berzeviczy Albert.
1905. jún. 18-tól 1906. márc. 6-ig: Lukács György.
1906. márc. 6-tól 1906. ápr. 8-ig: Tost Gyula.
1906. ápr. 8-tól 1910. jan. 17-ig: gróf Apponyi Albert.
1910. jan. 17-től márc. 1-ig: Székely Ferenc igazságügy-miniszter (ideigl.)
1910. márc. 1-től 1913. febr. 26-ig: gróf Zichy János.
1913. febr. 26-tól 1917. jún. 15-ig: Jankovich Béla dr.
1917. iún. 15-től 1918. máj. 8-ig: gróf Apponyi Albert.
1918. máj. 8-tól 1918. okt. 31-ig: gróf Zichy János.
1918. okt. 31-én: Lovászy Márton.
1919. aug. 7-től 1919. aug. 15-ig: Imre Sándor (ideigl.)
1919. aug. 15-től 1919. nov. 24-ig: Huszár Károly.
1919. nov. 24-től 1920. dec. 16-ig: Haller István.
1920. dec. 16-tól 1922. jún. 16-ig: Vass József dr.
1922. jún. 16-tól 1931. aug. 24-ig gróf Klebelsberg Kunó dr.
1931. aug. 24-től 1931. dec. 16-ig: Ernszt Sándor dr.
1931. dec. 16-tól október 1-ig: Karafiáth Jenő dr.
1932. október 1-től 1938. május 6-ig: Hóman Bálint dr.
1938. május 6-tól 1939. febr. 17-ig: gróf Teleki Pál.
1939. febr. 17-től 1942. július 3.  Hóman Bálint.
1942. július 3. -tól 1944. március 22-ig Szinyei Merse Jenő
1944. március 22.-től 1944. augusztus 29. -ig Antal István
1944. augusztus 29.-től 1944. október 16. -ig dr. Rakovszky Iván
1944. október 16.-tól 1945. március 7.-ig dr. Rajniss Ferenc
1945. március 7.-től 1945. március 28.-ig Szálasi Ferenc

Képek forrása: Wikipedia