POSTA

Az oldal indult:2020.11.02.

1900

1900. december 20. Magyar Királyi Posta és Távírda Rendeletek Tára 1900. 68. szám
Postahivatal indul Rákosligeten. VIII. utca 1.

1900. 10. 14. Budapesti Közlöny.
Rákoskeresztúr községhez tartozó »Munkás-Otthon« telepen »Rákos-Keresztur 2« elnevezés alatt 1900. évi október hó 6-án kir. postahivatal kezdi meg működését.

1905

Rákosliget (távbeszélő állomás)

1908

Helyközi hálózatba kapcsolás. 1908. március 22.. Az Ujság

1909

M. kir. posta és távírda, budapesti és kassai kerület. Rákosliget (ttb.)

1910

1911

M. kir. posta és távírda, budapesti és kassai kerület. Rákosliget (ttb.)

1912

Postamúzeum. Telefonkönyv lap 1912-ből

1917

1917. április 22. Az Ujság

1925

Disznóól és keresztmetszet
A pestvidéki postatarifa rejtelmeiből


(A Magyarország tudósítójától.) Különös akta került a kezünkbe. 0878—X. a száma 1921. évi április 8.-án kelt és Kolozsváry államtitkár ellenjegyezte.
Panasszal fordultak ugyanis a környékről a posta vezérigazgatóságához és kifogásolták azt a helytelen körzetbeosztást; amelynek eredményeképpen a Budapestről egyforma távolságra fekvő községek különböző postatarifa alá esnek.
így például Rákoskegyről, vagy Rákoskeresztúrról, amelyek Budapestre 14 kilométer távolságra feküsznek, 9500 koronás díj mellett lehet Budapestre beszélni. Ugyanakkor a hasonlóképpen 14 kilométerre fekvő Rákosliget községből a telefonálás díja már 30.500 korona. Ennek a politikának eredménye azután az, hogy a posta határozottan ráfizet egyes községben telefonközpontok fentártására. Így, hogy a példánál megmaradjunk, amíg a háború előtt 31 telefonállomás volt üzemben Rákosligeten, addig ma a borzalmasan magas költségek miatt annyit szerelhettek le tulajdonosaik, hogy mindössze, négy maradt.
Ezért a négyért azután ugyanazt a nagyságú telefonközpontot kell üzemben tartani Rákosligeten, mint a háború előtt.
A beadványra Révai Ferenc dr. MÁV titkárhoz elutasító leiratot küldött a fenti szám alatt a Posta vezérigazgatóság és ebben többek között szóról-szóra ezt mondja:
— Rákosliget község egész területe kívül esik a díjövbeosztás kiinduló pontjától: a pesti Lánchídfőtől húzott 15 kilométeres körvonalon. Ezzel szemben Rákoskeresztúr községét a fentemlített körvonal a pályaudvaron keresztül keresztben metszi át és így ezt a községet, mivel egyik fele az első díjövbe tartozik, teljes egészében abba kellett beosztanunk.
Jól tessék megfigyelni, “a pesti Lánchídfőtől húzzák a 15 km-es sugarú
kört.”
Ki magyarázza meg, hogy miért éppen ettől? Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy jogosabb lett volna a budai Lánchídfő oroszlánjának farkától számítani a kiindulási pontot, lehetett volna ugyan szó a Bazilikáról is, esetleg a főkapitányság épületéről.
Nem akajuk folytatni, csak azt a kérdést tesszük fel, hogy a körzetet miért nem számítják a József telefonközponttól, ahova ezek a környékbeli falvak bekapcsolódnak. Talán helyesebb lett volna és az így megtakarított három kilométerrel méltányosán elintézhették volna környéklakók kérését.
A leiratnak van még egy humoros pontja és ez Rákoskeresztúr község keresztmetszetére vonatkozik.
Szorgos utánjárásunkra megtudtuk ugyanis azt, hogy ez a keresztmotszö vonal a rákoskeresztúri állomásfőnök disznóóljától két méternyire halad el.
Nem is csodálkoztunk volna az eddigi tapasztalataink alapján, ha a disznóólban felszerelt telefonállomás után már a magasabb tarifát kellett volna
megfizetni.

MAGYARORSZÁG 1925. március 29.

1927

Rákosliget (ttvb.)