Az oldal utolsó módosítása: 2020. 08.15.
Szükségpénz
Rendkívüli esetekben, forgalmi pénz hiányában, szükségből készített, pénzt pótló. különféle anyagú (fa, bőr, fém, papír) pénzpótló darabok, amelyeket a körülmények rendeződése után beváltottak. Gyakran alkalmazták megszálló csapatok zsoldjának fizetésére (ún. megszállási pénzek). Ilyen pénzt veretett például a francia forradalom hadserege Luxemburg megszállásakor 1795-ben (bronzból és ezüstből), vagy Magyarországon a Vörös Hadsereg 1944/45-ben. Forrás: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_trtnelem_segdtudomny/3_fontosabb_numizmatikai_alapfogalmak.html
A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.
Az oldal utolsó módosítása: 2020. 08.15.