NAGY-BUDAPEST KIALAKULÁSA

Frissítve: 2022.01.16.

1908

Harrer Ferenc cikke Nagy-Budapestről 2.
Rákos Vidéke 1908. 2. szám
Harrer Ferenc cikke Nagy-Budapestről 3.
Rákos Vidéke 1908. 3. szám

1911

Nagy-Budapes terve 1911
Rákos Vidéke 1911. 6. szám

1914

Budapesten összeírták a munkanélkülieket.
Nagy-Budapest létrejöttének szükségességét jelzi, hogy ebbe az összeírásba bevonták a szomszédos községeket, így Rákosligetet is.
Rákos Vidéke 11. szám 1914. március 15.
A munkanélküliek száma 1914-ben Rákosligeten 11 fő volt.
Rákos Vidéke 13. szám 1914. március 29.
A cinkotai választókerület nemzeti munkapárt megalakulásán Rákosliget is képviseltette magát.
Rákos Vidéke 15. szám 1914. április 12.
A munkapárt végrajtó bizottsági tagja lett Berényi József, dr. Rácz Miklós rákosligeti lakosok.
Rákos Vidéke 18. szám 1914. május 03.

1917

1917. április 9. Az Ujság

1918

Rákos Vidéke 11. szám 1918. március17.
1918. április 5. Az Ujság
Rákos Vidéke 14. szám 1918. április 7.
Rákos Vidéke 15. szám 1918. április 14.
Rákosliget Nagy-Budapesthez csatolása a Vármegyegyűlésen.
Az Est, 1918. április 9. 6. oldal
Rákos Vidéke 50. szám 1918. december 15.

1919

1919. április 27. Az Ujság
1919. július 6. Előre

1930

1930. március 9. Az Ujság
1930. május 25. Az Ujság
1930 június 1. Az Ujság
1930. június 6. Az Ujság

1941

1941. június 14. Az Ujság
1941. július 9. Az Ujság

1942

1942. július 12.
1942. július 12.
Szendy Károly tanulmánya 1942. június 27. Az Ujság
Közmunkatanács. 1942. március 3. Az Ujság

1943

Tattay Pál tanulmánya pdf

1945

1949

1958

Mégsem kell a XVII. kerület Budapestnek. Erről tanúskodik a Budapesti Párt- Végrehajtóbizottság 1958. július 7.-én /hétfőn/ reggel 9 órakor tartott ülésének jegyzőkönyve:

Pongrácz Kálmán (1949-től Budapest polgármestere, majd a  tanácsrendszer bevezetésével 1950-ben pedig Budapest tanácsa végrehajtó bizottságának (VB) elnöke lett. E posztot nyugdíjba vonulásáig, 1958-ig töltötte be.

Pongrácz elvtárs bejelentése.

A Politikai Bizottság határozata értelmében meg kellett vizsgálni annak lehetőségét, hogy hogyan lehet lekapcsolni a falusi jellegű kerületeket Budapest területéről.

1956-ban ezt a kérdést már megvizsgáltuk, csak azért nem ment keresztül, mert a vármegyék összekapcsolása volt napirenden.

Fontos, hogy a VB. állástfoglaljon ebben a kérdésben. Mi a magunk részéről olyan stádiumban vagyunk az anyag elkészítésével, hogy rövid időn belül VB. elé tudjuk hozni, majd utánna a Politikai Bizottság és Minisztertanács elé.

Nagyon sürget az idő, mert ezt a választás után nem lehet megcsinálni. Ha a választások előtt nem tudjuk megoldani, akkor már 1960.I.1.-e előtt semmiképen sem kerülhet rá a sor.

Az érintett kerületek a következők: XVI. és XVII. kerület teljes egészében, II. ker. Pesthidegkút, III.ker. Békásmegyer, XXII. ker. Budatétény, Nagytétény, Tehát az utóbbi kerületeknek csak egy része, amelyek még nem is értek meg arra, hogy a városhoz tartozzanak, ugyanis a közmű ellátásuk nagyon rossz.

Továbbra is a Fővárosi Tanácsnak kell gondoskodni a lecsatolt területek ellátásáról, közlekedéséről.

Ezek a peremrészek sokkal jobban járnának ha nagyobb önállóságot kapnának.

A lecsatolandó területekhez tartozna még Pestszentimre, egyenlőre ez még nincs eldöntve, mert találjuk jónak, hogy a Dabasi járáshoz tartozzon,

Csikesz elvtársnő:

Egyetértek Pongrácz elvtárs előterjesztésével. Amikor a Pol.Biz. tárgyalta a Főv,Tanács munkáját olyan elvi határozat született, hogy ezzel a kérdéssel gyorsan kell nekünk számolni, néhány év múlva már nem állhatunk a lakosság elé ezzel a problémával.

Mivel éppen közbeesik a választás nagyon meg kell gondolnunk hogyan döntsünk. Ha közvetlenül a választás után nyúlunk ehhez a problémához csalódást okozunk. Olyan érzés keletkezhet a lakosságban, hogy csináltunk egy nagy választási propagandát és íme ez következett be. Nagyon alapos politikai előkészítő munkával hozzá kell nyúlni a választások előtt ehhez a kérdéshez.

Borbély elvtárs:

Nem értem a XVI. ker, lecsatolását. Ellentétben a XVII. kerülettel mégis csak ipari került, komoly ipara van. Ugyanaz a probléma fog felmerülni, amely jelenleg fenn áll, csak az ipari dolgozók részéről. Ha valamilyen problémája lesz egy dolgozónak akkor el kell mennie Gödöllőre. Én a magam részéről a XVI. kerületre vonatkozó javaslatot nem tudom támogatni. A VB.-nak ezt alaposan meg kell gondolni. …

Aczél (György) elvtárs:

Azt javasolom ha elő van teljesen készitve a választások előtt oldjuk meg. A választások után ezt becsapásnak éreznék. A Pol.Biz.felé ugy forduljunk, hogy a választás előtt egyetértés, ben a Pestm. PB. és Tanáccsal hajtsuk végre.

A részletek tekintetében is helyes volna ha a PVB a legrövidebb időn belül állástfoglalna. Javasolok a Pestm.PB-el egy közös ülést.

Méhes (Lajos) elvtárs:

Ha le kell csatolni ezeket a területeket ne várjunk vele. Minél tovább húzzuk annál rosszabb és kedvezőtlenebb lesz. Nekem is az a véleményem, hogy célszerűbb a választások előtt megoldani. Azzal is számolni kell azonban, hogy az érintett területeken a párttagok zöme nem fog ezzel egyetérteni és különböző deputációk fognak jönni, a kerületi titkár sem fog véle egyetérteni. Komoly agitációs munkát kell biztosítani. Számítani kell továbbá arra is, hogy a választási munkát is nehezebbé teszi. Az érintett területek lakosainak száma azonban Budapesten nem jelent olyan létszámot, mely lényeges lenne. Hogy a hasonló jellegű területeket ez meg ne zavarja ki kell mondani határozottan, hogy csak ezekről a területekről van szó és nem többről.

A kimunkálás során komolyan figyelembe kell venni, hogy ezekről a területekről az emberek ne messzire járjanak be a járási székhelyekre.

Borka elvtárs összefoglalója:

A Pol.Biz. felé olyan javaslatot teszünk, hogy a választás előtt kell megoldani ezt a problémát.

Gondoskodni kell a titkárságnak arról, hogy a Pol.Biz. tárgyalja meg ezt a kérdést.

A Pol.Biz. határozatától függően megindítjuk a közös megbeszéléseket.

El kell késziteni a Pol.Biz.felé az előterjesztést. Elkészítéséért felelős:Csikesz Józsefné és Pongrácz Kálmán et.Jelentés elkészítésének határideje: 1 hét.

Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BUDAPESTMSZMP__VB_1958/?pg=1370&layout=s&query=XVII.%20ker%C3%BClet

1965

Forrás: MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL – XXXV.1.a.4.) 1965-04-09 194. öe.1965_VB 194/7:
A peremkerületek kérdésében annak az állásfoglalásnak kell megnyilvánulnia, hogy egyrészt tény az, hogy a külső kerületekkel egyesültünk, azonban az elhibázottság abban van, hogy mechanikus egyesités történt, amely olyan illúziót keltett a peremkerületek lakosságában, hogy ők most már Váci utca lesznek, – holott tudni kell, hogy hosszú ideig nem válhatnak sem Bajza utcává, sem Váci utcává. Ezt eddig még nem mertük megmondani a peremkerületeknek.
Hadd mondjam el, hogy legutóbb a XVII. kerületi tanács végrehajtóbizottsága határozatot hozott a közvilágítás megjavítására és a csatornarendszer kiépítésére, – és utasította a kerületi végrehajtóbizottság vezetőit, hogy jöjjenek a Fővárosi Tanácshoz és harcolják ki, hogy ez megtörténjen. Meg kell mondanunk, hogy nem fog megtörténni, – de ha nem is történik meg, sok mindenben segítséget kapnak.

1983


A közigazgatás korszerűsítése során két út követhető:
– A jelenlegi kerületi határok fenntartása mellett a kerületek önállóságának további növelése, együttműködésük fejlesztése. A lakossági kapcsolatokat a meglévő szervezeti keretek között elsősorban tartalmilag kell tovább javitani.
– Azokon a területeken, ahol ennek feltételei már létrejöttek
– hasonló városszerkezet, azonos tradíciók -, ahol a városfejlesztés céljai közel azonosak, ahol a lakosság ellátását azonos rendszerben dolgozó szervezetek látják el, a jövőben fokozatosan
– a kerületek összevonásával – nagyobb közigazgatási egységek jöhetnek létre. /Pl. I-XII.,VI.-VII., XVI.-XVII.kerületek összevonása./
A két lehetőség közül ez utóbbit támogatjuk, amelynek megvalósításához további megalapozó vizsgálatok szükségesek.

Forrás: MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL – XXXV.1.a.4.) 1983.09.07. 668. öe.1983_VB 668/39