AZ EST*

Ugrás évre:

1914 1915 1917 1918 1919 1920 1922 1925 1926 1927 1928 1929 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 Ctrl+Home= Lap teteje

1914

Úszóverseny. Révai Gyula, Szamos eredményei.
Az Est, 1914. július 14. 12. oldal
Munkanélküliek összeszámlálása 1914. Rákosligeten 11 munkanélküli volt.
Az Est 1914. március 27. 5. oldal

1915

Panlócsik Ignácné hirdetése. Dada állást vállal.
Az Est 1915. augusztus 12. 8. oldal
Az Országos Hadsegélyző Bizottság (Megvakult Katonák Országos Bizottsága) gyűjtése a vak katonáknak 1915.
Az Est 1915. május 3. 5. oldal
Keményfi Gyula rákosligeti adóügyi jegyző reagálása újságcikkre.
1916. október 28. 5. oldal

1917

özv. Szabó Jánosné halálhíre.
1917. április 22.

1918

Vármegyegyűlési javaslat Rákosliget Nagy-Budapesthez csatolása
1918. április 9. 6. oldal
Osztrák gyerekek nyaralása Rákosligeten
Az Est 1918. augusztus 6. 4. oldal
Rákosligeten bevezetik a jegyrendszert.
Az Est 1918. augusztus 16. 2. oldal
Életmentő sorompóőr.
Az Est 1918. augusztus 20. 5. oldal
Lakásfoglalások a lakásinség enyhítésére.
Az Est 1918. május 7. 8. oldal
Lakásfoglalások a lakáshiány megoldására.
Az Est 1918. december 94. 2. oldal

1919

Államrendőrség hatáskörének kiterjesztése Rákosligetre. A kapitányság Rákoscsabán létesült.
1919. december 27. 7. oldal

1920

Kürschner Jakab és a rákosligeti direktórium több tagjának pere.
Az Est 1920. február 8. 7. oldal

1922


Választási harcok.
1922. május 20.
Tudósítások az 1922. évi választásokról.
A rákosligeti katolikus templom harangszentelése
1922. augusztus 17.

1925

Lévai hírlapíró pereskedése hólapátolás ügyében. (A képre kattintva nagyítható)
1925. november 8. 2. oldal
Lévai Jenő hírlapíró hóvitája a szomszédokkal
1925. november 27. 2. oldal
Endre László gödöllői főszolgabíró elmozdítása és rendrakás a rákosligeti bíró ügyeivel szemben.
1925. október 4. 11. oldal

1926

A rákosligeti bíró viselt dolgai. Debreczeny bíró tárgyalása.
1926. április 16.
Debreczeny bíró pere folytatás
1926. június 16. 7.oldal
Hillenbrand Móric ezüstmiséje.
1926. július 13.
Lévai Jenő újságíró pere Debreczeni István bíró ellen.
1926. október 17.
Felmentették a sorompóőrt.
1926. október 22.

1927

Öngyilkos MÁV tisztviselő
1927. május 1.

1928


Wandra Lajos AZ EST ösztöndíjasa
1928. április 4. 7. oldal

1929

Betörtek Blum Lajops orvos villájába
1929. október 9. 9. oldal

1931

Öngyilkos számtanácsos
1931. január 22. 16. oldal
Remecz
1931. május 8. 14. oldal

1932

Groák Dezső állatorvos halála
1932. február 16. 8. oldal
Az adóbehajtási gondok 1932-ben.
1932. november 11. 9. oldal

1933

Fábián Béla felszólalása a megyegyűlésen. Kritika Rákosliget főjegyzője felé.
1933. július 5.
Thurzó Nagy Gábor, volt Operaházi korrepetítor halála.
1933. augusztus 22.

1934

dr. Mikes József jegyző öngyilkossága.
1934. május 13. 3. oldal

1935

Kalló Mária szobalány megőrülése Krausz József banktisztviselő otthonában.
1935. január 12. 8. oldal
Gyilkosság gyanúja Tűzkő Gyuláné halála ügyében.
1935. június 2. 4. oldal
Vasárnapi nyitvartás szabályozása.
1935. július 14. 8. oldal
Szávay jegyző lebukása. Hamisított iskolai bizonyítvány.
1935. november 3. 12. oldal
Szávay ellen eljárás indul.
1935. november 5. 15. oldal
Szávy ügye a megyeházán.
1935. november 6.
Szávay ügyében ki a felelős?
1935. november 10. 16. oldal

1936

Rákosliget a központi járásba került, Szávay ügye tovább folyik.
1936. január 24. 11. oldal
Bacsó László ny. MÁV tisztviselő, bankhivatalnok, az MLSZ közép- magyarországi csoportjának pénztárosa.
1936. április 28. 9. oldal

1937

Rákosligetet bekapcsolják a főváros telefonhálózatába.
1937. június 23. 9. oldal
Hermann Friesecke, Vilmos császár gárdahadnagyának romantikus története. dr. R. Jürgensen Rákosligetről is támogatja az özvegy cigányasszonyt.
1937. augusztus 12. 8. oldal

1938

Rákosliget község visszacsatolási kérelme a gödöllői járáshoz.
1938. május 4. 7. oldal
Korényi István öngyilkossági kísérlete a rákoskeresztúri vasútállomás közelében.
1938. június 12. 8. oldal
Radvánszky István tyúktolvaj.
1938. július 16. 7. oldal
Csák Ibolya és Remecz a MOVE Rákosligeti TSE versenyén
1938. július 26. 11. oldal
Rákosligeti ablakbeverések a Pest-megyei kisgyűlés előtt. Fábián Béla képviselő lépései.
1938. augusztus 3. 4. oldal

1939

Hírdetés
1939. május 6.
Paulovits Géza gyászhíre
1939. május 16. 2. és 9. oldal
Foltin lakáshirdetés
Az Est 1939. november 4. 8. oldal

* Az Est az akkori magyar sajtóélet egyik legnagyobb vállalkozása volt. Tulajdonosa és főszerkesztője, Miklós Andor előzőleg a Pesti Napló közgazdasági rovatvezetőjeként működött, de 1910-ben a laptulajdonos, Surányi József elbocsátotta. Ekkor saját újságot indított, megteremtve ezzel a következő 20–25 év legsikeresebb napilapját. Az újság délben vagy kora délután jelent meg és még aznap ott volt a vidéki városokban is.Az Est igazi bulvárlap volt. Ez nem csak az utcán, körutakon (boulvard) való árusítást, hanem elsősorban a régi újságsablonok kerülését, új stílus meghonosítását jelentette. Lapja ötletekben, tartalomban, nyomdai kiállításban egész sor újítást vitt a napisajtóba. Hangja merész volt, felfogása haladó szellemű, de független a politikai pártoktól. Sikeresen igyekezett a szélesebb olvasóközönség igényének megfelelni és maga is alakítani azt. A rövid, egyhasábos Az Est-vezércikkek az olvasók nagy tömegeinek nézeteire voltak jelentős hatással.A lap egyik fő erőssége a megbízható hírszolgálat volt. Kiterjedt tudósítói hálózatot, jó képességű újságírókat, rámenős riportereket foglalkoztatott. Az első évek munkatársa, Fényes László visszaéléseket feltáró (vagy csak sejtető) riportjaival tűnt ki. Külpolitikai, külföldi témákkal Kéri Pál, Adorján Andor, Pásztor Árpád jelentkezett. Az aktualitások, a szenzációként tálalt leleplező írások, bűnügyek, a gazdasági és tőzsdei hírek mellett a kor jeles írói, mint Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Ambrus Zoltán, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő, Móricz Zsigmond művei színesítették a lapot. Miklós Andor kitűnő szakemberekkel vette körül magát. Mikes Lajos volt a lap irodalmi szerkesztője, a kiadóhivatalt 1930-ig Sebestyén Arnold vezette, akinek nagy része volt a sikerben. A lap címét, tipográfiáját Falus Elek iparművész, díszlettervező rajzolta; a grafikákat, reklámplakátokat fiatal művészek, például Herman Lipót, Kandó László, Pólya Tibor tervezték.Az Est rendkívül sikeres vállalkozásnak bizonyult, a lap példányszáma folyamatosan emelkedett. Az első világháború alatt a külföldi sajtó Az Estet idézte a leggyakrabban, a háború idején a lap elérte a félmilliós példányszámot. A Tanácsköztársaság idején a többi polgári újsággal együtt betiltották, majd a bukás után újraindult. Ekkor szélsőjobboldali hadjárat kezdődött ellene, mert a lapot a forradalom egyik előkészítőjének tartották. A szerkesztőség a mérséklet politikáját követte és igyekezett simulékonyan alkalmazkodni az idők változásához. A szélsőjobbról jövő támadás az elvek nélküli alkalmazkodás, a köpönyegforgatás jelképévé festették át portréját, holott valószínűleg Móricz Zsigmond értette és fogalmazta meg a lényeget: „Miklós soha nem hazudott. Soha nem hallottam tőle, hogy mást kell írni, mint ami az igazság. Csak az adagolásra vigyázott. Szerkesztő volt: a legnagyobb szerkesztő zseni, akit valaha is ismernem adatott.”Miklós Andor végrendeletében színésznő-feleségére hagyta vállalkozásait. Halála (1933) után Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette Az Est Lapok cég irányítását. Az Est felelős szerkesztője Salusinszky Imre lett, a lap irányításában még Vadnai Béla és Seres László jutott jelentős szerephez.Az Est fönnállásának huszonötödik évfordulóját 1935-ben ünnepelték. Ekkor példányszáma naponta 150 000 volt; 365 ember dolgozott szerkesztőségében, kiadóhivatalában és nyomdájában; terjesztésével 6100 alkalmazott foglalkozott.1939-ben a vállalatot az állam elvette, és a Pesti Naplót az év végén megszűntették. Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. A szerkesztőség Pest címmel, de teljesen megváltozott tartalommal folytatta a lap kiadását. Felelős szerkesztője Bakos Ákos, felelős kiadója Paizs Ödön volt, akik már Az Est utolsó néhány évében is jegyezték a lapot. A Pest 1944. december 15-éig jelent meg, akkor rendeletileg szűntették meg szinte az összes budapesti lappal együtt. Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AzEst/

Vissza a lap elejére