RÉGÉSZET

Az oldal indult: 2020. 12. 20.

Frissítve: 2026. 08. 20.

Ároktő utca 130. (Póta István telke)

Sírlelet 1983-ból. Magányos férfisír a 7. század második feléből. Őskori sír (későavarkori sír) került feltárásra. Sírlelet: 2 db fegyvert , egy 105 cm hosszú csontborítású íjat, egy vas nyílhegyet, préselt pontsorral díszített szíjvéget, arany fülbevalót tártak fel.

Forrás: Acta Archaeologica 1994

Az 1994-es lelet utáni feltárások 2026. Szőlőliget. Szőlőfürt utca nyugati fele – Ároktő utca.

Ároktő utca 130.

2026 Szőlőliget lakópark

Kléső avar kori temetőre bukkantak a régészek Rákosliget határában, a Szőlőliget lakópark építkezésén. A most előkerült, több mint 1000 éves avar sírok között meglepően jó állapotúak is akadnak – még annak ellenére is, hogy a korabeli sírrablók annak idején feldúlták őket. A szomszédos parcellán, a Furmint Házak építésénél korábban szintén tártak fel sírokat. Rákosliget felett a terület feltehetően kizárólag temetkezési helyként szolgált, ám rendkívül hosszú időn, „több avar generáción” keresztül használták. Maguk a korabeli települések inkább a mai Rákoscsaba területén feküdtek. A szöveg forrása: https://magyartemetkezes.hu/hirek/regeszeti-szenzacio-ezereves-temetore-bukkantak-rakosmenten

A most feltárásra kerülő leletek is remélhetőleg majd egy avar kori kiállítás részeit képezhetik majd a Budapesti Történeti Múzeumban, a munkát végző szakemberek elmondása alapján. Forrás: Gergely Bánint facebook oldal https://www.facebook.com/gerge…

Újabb leletmentés. Késő avarkori kirabolt sírok feltárása.

2026.08.20.

Kora avar korszak a Kárpát-medencében. 567–630/670.

A feltehetően belső- és közép-ázsiai népcsoportokból eredeztethető avarság 552-ben lépett az európai történelem színpadára. A türk fennhatóság elől nyugatra vándorolva ekkor kelnek át a Volgán, s történetük ettől kezdve elsősorban a bizánci diplomácia írásos emlékei segítségével követhető nyomon. Másfél évtized alatt páncélos lovas hadseregük bekalandozza fél Európát. 567-ben birtokba veszik a legyőzött gepidák erdélyi és tiszántúli országát, majd 568 húsvétját követően az egykori Pannónia, a szövetséges langobardok földjének megszállására kerül sor. Fejedelmük az égi eredetűként tisztelt, korlátlan hatalmú Baján kagán, akit a trónon közvetlen leszármazottai követtek. Az előkelők szűk rétegét alkották a ‘kiválasztott férfiak’ (görögül: logades).

A feltehetően belső- és közép-ázsiai népcsoportokból eredeztethető avarság 552-ben lépett az európai történelem színpadára. A türk fennhatóság elől nyugatra vándorolva ekkor kelnek át a Volgán, s történetük ettől kezdve elsősorban a bizánci diplomácia írásos emlékei segítségével követhető nyomon. Másfél évtized alatt páncélos lovas hadseregük bekalandozza fél Európát. 567-ben birtokba veszik a legyőzött gepidák erdélyi és tiszántúli országát, majd 568 húsvétját követően az egykori Pannónia, a szövetséges langobardok földjének megszállására kerül sor. Fejedelmük az égi eredetűként tisztelt, korlátlan hatalmú Baján kagán, akit a trónon közvetlen leszármazottai követtek. Az előkelők szűk rétegét alkották a ‘kiválasztott férfiak’ (görögül: logades).

A kaganátus székhelye a korszak elején Pannóniában, a Balaton déli partján (Zamárdi) lehetett. A korai avar fejedelmi leletek titokban eltemetett vezérek sírjaiból származnak. A nemzetségi–törzsi arisztokrácia és katonai kíséretük fegyverekben, ékszerekben gazdag képviselőit magányosan vagy legszűkebb családjuk körében búcsúztatták. A korszak regionális központjaiban népesebb sírmezők is előkerültek kiemelkedő leletanyaggal. Az avarság nagyállattartó népességként költözött a Közép-Duna-medencébe, ám fokozatos letelepedésükkel egy évszázad alatt megváltozik gazdálkodásuk és a földművelés lesz megélhetésük legfőbb forrása.

Az Avar Kaganátus sokáig sikeresen hadakozott déli szomszédjával, a Keletrómai (Bizánci) Birodalommal. Hadjárataiknak kettős célja volt: a különféle szövetséges vagy alávetett szláv és germán segédnépek felhasználásával katonailag biztosítani kellett az egyedül dél felől nem megfelelően védhető országuk határait; később egyre inkább a másik elem dominált – a béke fejében kicsikart bizánci évpénzek (nagymennyiségű arany solidus, s egyéb ajándékok) segítségével kielégíteni vezető rétegük luxusigényeit. Támadásaik egyik fontos következménye a majdani szerbek és horvátok őseinek, illetve a bolgár etnogenezisben később fontos szerepet játszó szlávság beözönlése a Balkán-félszigetre.

Az avar inváziók utolsó hulláma 626-ban Konstantinápoly falainál megtört. Birodalmukat 630-at követően válságok sorozata rázta meg: nyugaton az alpesi szlávok felkelése és keleten a bolgárokkal vívott háborúk nyomán megváltoztatták addigi politikájukat, és Bizánccal szövetségesi viszonyt ápoltak. Az avar birodalom székhelye a 7. század közepétől a Duna–Tisza közére került. A fejedelmi szállásterület peremén, a kunbábonyi homokbányában került elő 1971-ben az eddigi egyetlen, kiemelkedő gazdagsága miatt bizonyosan kagánnak tartható temetkezés. A legfőbb hatalom jelvénye – a korabeli onogur–bolgár méltóságjelvényekhez hasonlóan – a bizánci császári műhelyben készült arany álcsatos öv lett.

Szentpéteri József–Palovicsné Tihanyi Éva

Forrás: https://tti.abtk.hu/terkepek/terkepek/567-630-670-kora-avar-korszak-a-karpat-medenceben

Késő avar korszak a Kárpát-medencében. 670/680–804.

Leírás

A régészeti leletek tanúsága szerint a 670/680-as években új nép költözött a Kárpát-medencébe, amely mintegy felülrétegezte a korai Avar Kaganátus társadalmát. A történeti hátteret feltehetően az a változás adta, hogy a délorosz sztyeppéken uralkodó bolgár fejedelem népei a kazárok közeledtére, Kovrát kán fiainak vezetésével szétszéledtek. A legkorszerűbb sztyeppei fegyverzettel és hadviseléssel megerősödött avarság településterülete ekkor minden irányban megnövekedett, a legszembetűnőbb a Bécsi-medence megszállása az Enns folyóig.

A régészeti leletek tanúsága szerint a 670/680-as években új nép költözött a Kárpát-medencébe, amely mintegy felülrétegezte a korai Avar Kaganátus társadalmát. A történeti hátteret feltehetően az a változás adta, hogy a délorosz sztyeppéken uralkodó bolgár fejedelem népei a kazárok közeledtére, Kovrát kán fiainak vezetésével szétszéledtek. A legkorszerűbb sztyeppei fegyverzettel és hadviseléssel megerősödött avarság településterülete ekkor minden irányban megnövekedett, a legszembetűnőbb a Bécsi-medence megszállása az Enns folyóig.

A 681-ben a Balkánon létrejött dunai Bulgária véget vetett az Avar Kaganátus és a Keletrómai Birodalom közvetlen szomszédságának – emiatt az avarság jórészt kikerült a bizánci diplomácia látóköréből. A késő avar korszakban megoszlott a legfelsőbb irányító hatalom: a kagán és felesége, a katun mellett új méltóságviselők (jugurrus, tudun, tarkánok) tűnnek fel az írott forrásokban. Ezek szálláskörzeteire a hringtől, a Duna–Tisza-közi kagáni központtól távoli és viszonylag kicsiny, de rendkívül gazdag temetők utalnak. A 8. század folyamán a korszak vezérmotívumáról griffes–indás népességnek nevezett avarság nagy sírszámú temetői békés, paraszti életmódot folytató lakosságról tanúskodnak; ugyanakkor a korabeli arisztokrácia és fegyveres kíséretük tagjai nomád mintakinccsel díszített viseletben jártak, keleti divatnak hódoltak.

A késői Avar Kaganátus hatalmának a Karolingok kelet felé és a dunai Bolgár Kánság északnyugati irányban való terjeszkedő politikája vetett véget. Nagy Károly frank uralkodó és vezérei a 8. század végén három hadjáratot vezettek az avarok ellen. A frank grófsági szervezet fokozatosan kiterjedt Pannóniára, megkezdték a nyugati kereszténység terjesztését. A történettudomány máig vitatott kérdése, hogy mi lehetett a Kárpát-medencei avar nép sorsa, kipusztultak-e a frank (791–796) és bolgár támadások (804), valamint az írott forrásokból ismert, nagy vérveszteséggel járó belharcok következtében.

A régészeti kutatások eredményei arra vallanak, hogy az Avar Kaganátus a politikai önállóságát megőrizni ugyan nem tudta (követeik 822-ben szerepeltek utoljára a Karoling Birodalom Frankfurtban tartott birodalmi gyűlésén), a lakosság nagy része azonban valószínűleg megélte a 895. évi magyar honfoglalást, és így lényeges elemét képezi etnogenezisünknek.

Szentpéteri  József–Palovicsné Tihany

Forrás: https://tti.abtk.hu/terkepek/terkepek/670-680-804-keso-avar-korszak-a-karpat-medenceben

További lelőhelyek Rákosligeten:

Régészeti lelőhelyként van nyilvántartva a Cinkotai út túloldalán és a Forrásmajori utcától északra található terület.

Forrás: MNM Régészeti adatbázis:

MO autóút építése

Az M0 körgyűrű Rákosmentét érintő szakaszáról szóló előzetes beszámoló (.pdf formátumban). Szerző: Rezi Kató Gábor. Publikálva volt a mára már megszűnt http://www.m0.hu oldalon. Sajnos a dokumentumban szereplő hivatkozások már nem élnek.

Az eredeti honlap tárolt változatának megnyitása.

Ásatás 2001. 02. 02. Rákoscsaba és Nagytarcsa határában.
Ásatás 2001. 02 02. Rákoscsaba és Nagytarcsa határában.