TANÁCSELNÖKÖK

Az oldal indult: 2021.01.04.

Frissítve: 2022.01.16.

A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE A FŐVÁROSBAN:


A frissen megalakult XVII. kerület Tanácsháza a mai Pesti út 107. szám alatt kezdte meg működését. Az 1970-es évek panelprogramja során lebontották Rákoskeresztúr központját, új városközpontot kívántak kialakítani. Ennek során helyezték át, és építették fel a jelenlegi Városháza épületét a Pesti út 165. szám alatt.

SZÉPVÖLGYI JÓZSEF ( )

1958-ban felmerült a kérdésd, hogy maradhat-e tanácselnök:

Nem értünk egyet azzal, hogy Szépvölgyi József a XVII. kerületben maradjon. Az ellenforradalom ideje alatt elégette párttagsági könyvét. Felesége zajos körülmények között semmisitette meg párttagsági könyvét. Az ellenforradalom után beíratta gyermekét hittanra. Kóbor elvtárssal ebben az ügyben legalább 1/2. órát vitatkoztam, de ragaszkodik hozzá.

Taggyűlésen pl. azt a kijelentést tette, hogy “akkor lássak orosz katonát, amikor a hátam közepét”.

Normális időben jól tud dolgozni, de egyébként nem. Nem értek egyet otthagyásával.

Csikesz elvtársnő:

Szépvölgyi József ügye az ellenforradalom után rögtön felvetődött. Különböző vizsgálatok folytak, melyeket jegyzőkönyv rögzít. Az egész eseményt ugy ítélték meg, hogy követett el hibákat, ezzel együtt meg lett erősítve funkciójában.

Az ellenforradalom ideje alatt végig és utána is aktivan együtt dolgozott a kerületi Pártbizottsággal. Szert védik Kóbor elvtársék és nem is voltak hajlandók másik tanácselnököt keresni. Javasoltam Kóbor elvtársnak, hogy mégegyszer próbálják az ügyet Pongrácz elvtárssal tisztázni.

Tekintettel arra, hogy hibáit ismerve meg lett erősítve, nem javasolom most leváltását.

Határozat:

1./ Szépvölgyi József, Lelkes Vilmos és Szőcs Pálné elvtársak ügyét ismét meg kell vizsgálni,

Forrás: Jegyzőkönyv. 1958. .július 14.-i Párt- Vépgrehajtóbizottsági ülés, /rendkívüli/ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BUDAPESTMSZMP__VB_1958/?pg=1526&layout=s&query=XVII.%20ker%C3%BClet

VB tikár Lányi Endre (1959)

Czitron Lajos VB elnök, tanácselnök
1962 ?- 1972. október 1.

1962 február

A Fővárosi Végrehajtó Bizottság a XVII. ker. Tanács VB. határozatához — amellyel Lányi Endrét a Végrehajtó-bizottság titkárát 1962. január 1-i hatállyal funkciójából felmentette — jóváhagyja;
Bognár Ferencnek, a Fővárosi Tanács VB. titkárság szervezési osztály szervezési csoportja vezetőjének a XVII. ker. Tanács VB. titkári teendők 1962. február 1-i hatállyal kezdődő ellátására szóló ideiglenes megbízásához hozzájárul


1963.

Elnök: Czitron Lajos
Elnökhelyettes: Huszák Jánosné
Titkár: dr. Bognár Ferenc

1967

XVII. kerület: VB-elnök: Czitron Lajos
VB-elnökhelyettes: Huszák Jánosné
VB-titkár: dr. Gritz Arnold
Tagok: Czencz Imre
Fent Károly
Kovalcsik Pálné
Lányi Endre
Tömpe Ferenc
Vadász Miklós


1971

Tanácselnök: Czitron Lajos
Ált. tanácselnök-h.: Kenyeres Károlyné
Tanácselnök-helyettes: dr. Krébesz Károly
VB. titkár: dr. Gritz Arnold
Tagok: Kovalcsik Pálné
dr. Krompecher Éva
Rádi Gyula
if j. Szűcs Ferenc
Tömpe Ferenc
Vadász Miklós
Váczi Imre

Forrás: Fővárosi Közlöny


A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a XVII. kerületi Tanács
56/1972. számú határozatát, amellyel Czitron Lajost tanácselnöki tisztségéből — érdemei elismerése mellett — 1972. szeptember 30-i hatállyal felmentette,
tudomásul veszi. (Fővárosi Közlöny 1972. október 31. XXII. évf. 10. szám)


A XVII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságánál 1971. július 1. és szeptember 15. között – a vizsgálatot megelőző mintegy másfél éves időszakra alapozva – általános felügyeleti vizsgálatot tartott.
A kerület általános helyzete

Budapest XVII. kerülete a főváros közigazgatási határainak 195o-ben történt megállapításakor alakult ki négy közigazgatási egységet képező öt településből.
A kerület nagysága 62 km2 , a legnagyobb a fővárosi kerületek között, lakosságának száma ugyanakkor viszonylag alacsony, mintegy 50.000 fő. Ennek következtében.a kerület népsűrűsége a legalacsonyabb a fővárosban; 8o2 fő/km2
* /fővárosi átlag: 3.600 fő/km2./
A fővároshoz csatolt 5 település 195o-ben több mutató tekintetében még a községi ellátottsági szinvonalat is alig érte el. Ehhez viszonyítottan a fejlődés minden területen érzékelhető. A kerület arculata az elmúlt 2o esztendő alatt jelentősen megváltozott, különösen meggyorsult a fejlődés a III. ötéves terv során. A kerületi Pártbizottság irányításával és a helyi társadalmi erők összefogásával igen komoly és eredményes erőfeszítéseket tett a Végrehajtó Bizottság a helyi városközpont kialakítása érdekében. Ezek az erőfeszítések ma már sok új létesítményben öltenek testet, s a városközpont további kialakitása, a szolgáltatások fejlesztése, az ellátás szinvonalának növelése a most folyó ötéves terv során minden bizonnyal még nagyobb lendületet kap.
A népesség összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a 18 éven felüli lakosság 5o %-a munkás, 17 %-a a szellemi foglalkozású és csak 2 %-a mezőgazdasági dolgozó.
Tekintve, hogy a kerületben kevés a foglalkoztatási lehetőség, a munkások és értelmiségiek magas száma arra mutat, hogy a kerület egyike a főváros “pihenő kerületeinek” ahonnan nagyszámban jár a lakosság a főváros más kerületeibe dolgozni.
Annak ellenére, hogy komoly erőfeszítések történtek a regionális víz,- gáz és csatornahálózat kialakítására utak, járdák, stb., épitésére nem nevezhető kielégítőnek a kerület kommunális ellátottsága. Ezt bizonyítja, hogy a vízvezetékhalozattal való ellátottság 60 %-os, városi csatornával a kerület mindössze 0,5 %-ban van ellátva, s az úthálózatnak csak 17 %-a szilárd burkolatú, a járdáknál ugyan ez az arány 11 %.
A kerület számottevő ipari üzemmel úgyszólván nem rendelkezik. A szocialista szektorhoz tartozó mintegy 47 javító-szolgáltató egység, s a 33o kisiparos a helyi igények kielégítését szolgálja. A szolgáltatások fejlesztése érdekében 1969-ben szolgáltatóházat létesítettek, a megnövekedett igényeket azonban így sem tudják kielégíteni. Tekintettel a településhálózat szétszórt jellegére csak úgy mint más területen is, további fejlesztés csak az új városközpont kiépülésével párhuzamosan várható.
Bár a kerület kereskedelmi alapellátása biztosított, további fejlesztésre indokolt igény jelentkezik. Várhatóan ez évben elkészül egy ABC Áruház, fejlesztik a rákosligeti és rákoscsabai piacot, s így az ellátási gondok némileg enyhíthetők.
A kerületben két termelőszövetkezet működik, mintegy 2.800 ha. területtel. Alaptevékenységük 124,7; kiegészitő tevékenységük 98,5 millió Ft értékű.
A folyamatos fejlődés ellenére nem kellő szinvonalú a kerület egészségügyi ellátottsága sem. A helyzetet nehezíti, hogy a település viszonyok folytán decentralizált egészségügyi intézményhálózatot volt szükséges kialakítani. Szakorvosi Rendelő Intézet a kerületben csak várhatóan a IV. ötéves terv folyamán épül, ezért a kerület lakosságának ellátását a X. kerületi Szakorvosi Rendelő Intézet biztosítja. Igen súlyos gondokat okoz /s e tekintetben.a fővárosban az utolsó helyen állnak/ a bölcsődei férőhely hiány. A kerület jnindössze 135 bölcsődei férőhellyel rendelkezik vagyis a bölcsődés korú gyermekek csupán 7,3 %-ának tudnak elhelyezést biztosítani.
Nem kedvezőbb a kép az óvodai férőhelyek tekintetében sem. Az óvódák kihasználtsága a fővárosban itt a legmagasabb – mintegy 138 %. Magas az egy általános iskolai tanteremre jutó tanulók száma is /41/ a fővárosi átlaghoz /36,7/ viszonyítva.


A Végrehajtó Bizottság; tevékenysége
A végrehajtó bizottság az elmúlt évek során a kerület fejlesztése, rendezése érdekében számos kezdeményezést tett saját erőforrásai mellé. A fővárosi és állami szervek segítését is igyekezett megszerezni.
Kezdeményezték például a kerületközpont kiépítését, ÁBC Áruház, Vas Bolt létesitését, a posta felépítését; a lakosságnak jó minőségű vízzel való ellátását, összekötő út építését a XVIII. kerülettel, a Ferihegyi Repülőtér terület átcsatolását, a
XVI. kerülettel autóbusz összeköttetés létesítését stb.
A fejlődés a végrehajtó bizottság munkája nyomán már a kerület arculatában is jelentős változást eredményezett.


A Végrehajtó Bizottság munkájának köreteit hosszabb időszakra a középtávú tervek szabják meg.
A XVII. kerület közelmúltban elfogadott IV. ötéves terve – mely magába foglalja az egyes ágazatok fejlesztésére vonatkozó terveket is megítélésünk szerint fő vonásaiban alkalmas arra, hogy vezérfonalul szolgáljon a kerület fejlesztésére irányuló tevékenységnek. Néhány vonatkozásban azonban tapasztalhatók fogyatékosságok. így pl: megállapítható, hogy a tervek – bár széleskörű demokratizmus biztosításával a lakosság által jelzett reális igényeket, valamint a helyi párt, állami és társadalmi szervek véleményét, javaslatait is figyelembevéve készülnek – nincsenek alátámasztva a tervezéshez ma már minden szinten megkívánt és szükséges közgazdasági elemzéssel. Így nincs kellően megindokolva, hogy miért éppen a felsorolt fejlesztéseket tartják időszerűnek és a legszükségesebbnek.

A napirendre tűzött előterjesztések ágazatonkénti aránya tükrözi a kerület jellegét; a ténák jé része kommunális vonatkozású /ut-, viz,- közvilágítás/ vagy a mezőgazdasággal, növényvédelennel kapcsolatos. Egyes témaköröket e nellett’ ritkán tüz napirendre a végrehajtó bizottság* A népmüveléssel kapcsolatban pl: 197o-ben egyet- . len alkalomnál seri* 1971-ben -pedig egy alkalommal szerepelt előterjesztés a testület napirendjén.) További fogyatékosság – s ez már a szakigazgatási szervek irányításával is összefügg – hogy a végrehajtó bizottság igen ritkán számoltatja be a szakigazgatási szerveket átfogó jelleggel munkájukról, ügyrendi feladataik ellátásáról, munkaszervezetükről. A beszámolók túlnyomórészt az osztályhoz tartozó ágazat, általános helyzetéről adnak tájékoztatást, tehát nem a szerv irányitó-szervező tevékenységét értékelik, hanem azokat a szakmai kérdéseket, amelyeket a végrehajtó bizottság egyébként más beszámoló keretei között is tárgyalt»
Megfelelő számban kapnak helyet a napirendek között a nem tanácsi szervektől kért beszámolók, tájékoztatók.
A végrehajtó bizottság elé kerülő előterjesztések szinvonala többnyire megfelelő. Előfordul azonban, hogy alacsonyszinvonalú megfelelő döntéshez alapot nem szolgáltató előterjesztést le kell venni a napirendről. Más alkalommal /pl: a nők helyzetével foglalkozó előterjesztés tárgyalásakor/. A VB. nem függetlenített tagjai igen alapos szakmai-politikai felkészültségre való hozzászólásaikkal ellensúlyozzák az egyébként nem kellően előkészített sok vonatkozásban fogyatékos előterjesztés hiányosságait.
A végrehajtó bizottság – élve az új tanácstörvényben biztosított lehetőséggel -üléseit nem két hetente – mint korábban – hanem havonta tartja. E gyakorlat nem kifogásolható abban az esetben, ha a testület minden döntést igénylő kérdésben kellő tájékozódás birtokában a kérdés alapos megvitatása után, határidőben állást tud foglalni. Az ülések havi ütemezéséhez azonban minden esetben
az 197o évi fejlesztési tervet a kerület a tervezett. 17.619 000 Ft. bevétellel szemben 16.3o7 000 Ft-ra teljesítette. A kiadásokat a 17.619 000 Ft. eredeti előirányzattal szemben, 11.777 Poo Ft. műszaki és 11.431 000 Ft. pénzügyi teljesítéssel érte el. Ez évben a terv 19,5 millió forint bevételt és ugyanannyi kiadást irányzott elő. Az év első felében ebből a társadalmi munkával együtt lo,l millió forint bevétel és 3,5 millió Ft kiadás valósult meg. Tehát a kerület a bevételek időarányos részét túlteljesítette a kiadásoknál mutatkozó lemaradás egyrészt a kapacitás hiánynak, másrészt a vállalatok késedelmes számlázásának tulajdonitható.
A Végrehajtó Bizottság üléseit, az üléseken tárgyalandó napirendeket a féléves munkaterv tartalmazza. A munkatervhez a jogszabályban meghatározott szervektől javaslatokat kérnek. A jóváhagyott munkaterv általában megfelelően tartalmazza a végrehajtó bizottság legfontosabb feladatait, kielégítő a végrehajtó bizottság üléseinek tervszerűsége is; a munkatervben rögzitett napirendeket az ott meghatározott időpontban túlnyomó többségében megtárgyalják.
Ragaszkodni nen látszik célszervűnek, szükség szerint további üléseket is be kell ütemezni, így pl: a végrehajtó bizottság egy ülésen tárgyalta a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatát, az apparátusban végzett hatósági ügyintézés helyzetét, továbbá a lakóbizottságok működéséről szóló előterjesztést, valamint ezen túlmenően szános bejelentést. Nehezen feltételezhető, hogy a napirendek zsúfoltsága folytán, ilyen körülmények között az ülések idejének túlzott elhúzódása nélkül elegendő idő marad általában egy-egy kérdés beható megvitatására.


A végrehajtó bizottság szenélyi összetétele
az előző időszakhoz viszonyítva javult.
Az ujonan negválasztott végrehajtó bizottság a korábbi 9-el szénben, 11 fővel alakult neg, ugy azonban, hogy tagjainak nintegy fele kicserélődött. A VB. tagjai közül jelenleg 5 fő egyeteni vagy főiskolai, 6 fő pedig középiskolai végzettséggel rendelkezik. Javult a nők /korábban két fő, jelenleg 3 fő/ valamint a fiatalok /korábban nen volt, jelenleg 3 fő/ aránya is. Ennek következtében a végrehajtó bizottság üléseit a VB. tagok aktivitása, vitakészsége, alapos szaknai és helyi isnerete, az őszinte szókinondás, általában a jó tárgyalási szinvonal jellenzi. Több esetben azonban nind a hozzászólások, nind az elnöki összefoglaló kissé terjengős, s ez az ülések elhúzódásához vezet. E kérdéssel a végrehajtó bizottság saját tevékenységét értékelve is foglalkozott, s negfogalnazta, hogy a hozzászólások, illetve az összefoglalók időtartanát a szükséges nértékre kell csökkenteni.
A végrehajtó bizottság határozatai felölelik mindazokat a feladatokat, amelyeket a tárgyalt napirendek kapcsán végre kell hajtani.
A határozatok többnyire helyesen tükrözik az előterjesztés értékelő
részét.
Végrehajtásuk azonban esetenként csak formai, amiben magának a
végrehajtó bizottságnak is következetesebbnek kell lennie. Ezt a
megállapítást a végrehajtó bizottság tagjai is alátámasztották.
A határozatok végrehajtásának szervezése, a végrehajtás ellenőrzésé megfelelően biztosított, azt a fővárosi kerületékben kialakult gyakorlattal általában megegyező módszerekkel végzik. ….

…. Jóllehet a kerület jellegéből adódóan meglehetősen kevés az olyan vállalat vagy egyéb intézmény, mellyekkel a.kerület fejlesztése érdekében gazdasági kapcsolatok létesíthetők.
Ezirányu fejlődés a legutóbbi időben tapasztalható, így pl: az Egyesült Vegyimüvek 3 millió Ft-tal, a közelmúltban a kerületbe települő Hungarocamion – a velük való tárgyalások eredményeképpen 2 millió Ft-tal járult hozzá az óvodai férőhely fejlesztéshez. Megszervezték a XVI. és a XVII. kerületet összekötő út közös beruházásban való kiépítését.
A nem tanácsi szervek közül komoly problémája van a kerületnek a MÁV-val és a Postával.
A kerületben lévő vasútállomások elmaradottak és a távbeszélő hálózat helyzete is jelentős fejlesztést kívánna.


A tisztségviselők tevékenysége
A kerületi Tanács és a Tanács igazgatási apparátusának tevékenységében jelentős szerepe van a tisztségviselő kollektívának. A munka eredményességét, a munkahelyi légkört, az emberekkel valé bánásmódot jelentősen befolyásolja a vezetők személyi és munkakapcsolata, a vezetés szinvonala, módszere. Ezért a vezetés problémái minden esetben központi kérdésként vetődnek fel. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a XVII. kerületben a vezetők kapcsolata, együttműködése nem kielégítő, ami az utóbbi időben erőteljesebben felszinre került és komoly problémákat okoz.


A Tanács elnöke a régebben kialakult és megszokott irányítási módszereket alkalmazza. Tájékoztatása a kapott feladatok ismertetésére szorítkozik, a helyett, hogy a végrehajtás szervezése, meggondolt megoldására, a lehetőségek variációira helyezne súlyt.

Forrás: MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL – XXXV.1.a.4.) 1971.06.04. 353. öe.1971_VB 353/63

1972


– Czitron Lajos elvtársat a XVII. kerületi Tanács elnökét 1972. október 1-ével munkájánál elismerése mellett felmentette.
Forrás: Jegyzőkönyv az MSZMP BUDAPESTI BIZOTTSÁG 1972. szeptember
8-i üléséről.

1973

Erdei Zoltán 1972 –

Dr. Krébesz Károly (sz.: 1933.05.20. – 2020.06.07.)

1970. június 14. – 1978 – tanácselnök-helyettes
1978 – 1989 tanácselnök

1980. Forrás: Fővárosi Közlöny

Budapest Főváros XVII. ker. Tanácsa
— dr. Krébesz Károly, tanácselnök,
— Kili Ferenc, általános tanácselnök-helyettes,
— Réthy Sándorné, tanácselnök-helyettes,
— dr. Áldor Éva, V. B. titkár,