Rákosliget látképe az első, Rákosligetről megjelent képeslapon
Rákosliget a XIX. század utolsó évtizedeiben még Rákoskeresztúrhoz tartozott. Itt húzódtak Fuchs Ignác, gróf Vigyázó család, valamint a gróf Bolza féle birtokok. Rákosliget alapításának éveiben már működött a Budapest-Hatvan vasútvonal, amely egyben a terület déli határát is képezte. 1896. december 12-én megalakult a Munkás-Otthon Szövetkezet a VII. kerületi Dob utca 52. szám alatti szabómunkás-körben. A szövetkezet elnöke a mai Rákosliget egyik terének nevét is viselő Fackh Károly lett. Megindult az 1000 munkás-ház program. Az itt felépülő házakat havi törlesztés ellenében vásárolhatták meg az ide költözni szándékozó munkáscsaládok. 1899. november 1-én költözhettek be az elkészült házakba az első lakók. A XIX.-XX. század elejére kb. 450 család 1200-1400 lélek választotta a mai Rákosligetet, túlnyomórészt munkáscsaládok. A Munkás – Otthon Szövetkezet szabályzata szerint a lakosság 25%-át tehette ki a tisztviselő réteg.
A település ekkor még több névvel is rendelkezett. A közigazgatásban Rákoskeresztúr III. és IV. kerület néven illették, míg a posta Rákoskeresztúr 2 nevet használta. Tovább bonyolította a helyzetet az is, hogy a MÁV a Munkásotthon feliratot helyezte el a vasútállomás homlokzatára. A Munkás-Otthon Szövetkezet tekinthető a település keresztszülőjének, mivel ők használták először a Rákosliget nevet. A névhasználat tekintetében mindenki elkeseredetten próbálta védeni nézeteit.
1903-ban azonban hiába küzdöttek egymással a felek, megoldódott a probléma. Az ez idáig használatos nevek védői feladni kényszerültek álláspontjukat, mivel a Belügyminisztérium engedélyezte a 132186/1903. sz. rendeletében a Rákosliget nevet. Ez egyben az önállósulás felé vezető első lépcsőnek is tekinthető. 1907-ig Rákoskeresztúrhoz mint annak nyaralótelepeként tartották számon. Felerősödött a Rákoskeresztúrtól való elszakadás szándéka, amely aztán 1907-re meg is valósult. Rákosliget önálló nagyközség lett szilárd burkolatú főutcával, vezetékes ivóvízzel, elektromos áram szolgáltatással. Lakosainak száma ekkor 2500 fő volt.
1928-ban a Munkás Otthon Házépítő Szövetkezet 97 hold házépítő helyet parcellázott ki, melyet a környékbeli munkásságnak szánt. 400 család telepedett le az új 2-3 szobás házakban. Gondot okozott azonban a házak árának törlesztése, így már az első évben nagy részük a távozás mellett döntött. Helyükre a fővárosban dolgozó tisztviselők és altisztek települtek.
1917-ben újabb 37 kat. hold föld került kiparcellázásra. Hamarosan felépült a mai Budapest legrégebbi, jelenleg is kultúrház funkcióval bíró épülete. A településen három szövetkezet és több sportegyesület működött. Az I. világháború alatt katonai üdülőtelepet tartottak fenn. 1908-tól magániskola kezdte meg működését, melyet a következő évben azaz 1919-ben községi elemi majd később polgári iskola váltott fel.
A római katolikus egyház 1915-től önálló lelkészség, majd 1920-tól plébánia. A templom is 1915-re készült el közadakozás után.
RÁKOSLIGETEN ÉLTEK. TÉRKÉPES MEGJELENÍTÉS.
Forrás: ERH digitális adattár. (Köszönet Ádám Ferencnek a képért).
Horváth Tibor az űrrakéta megfigyelő állomáson az 1960-as években
Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület
A legfrissebb hírek.
Az írás akkor született,amikor még a korábbi tárhelyszolgáltatónál volt az oldal.
Linkek
- A református hitélet kezdetei Rákosligeten
- A rákosligeti reformátusok története
- Evangélikus templom dokumentumok
- Rákosliget katolikus plébánia
- Foci történet RAC
Más rákosmentei településrészek az Interneten
Rákoscsaba
Rákoskert
Rákosmente