Kötött-pályás kapcsolat építése Rákosmentén
Természetesnek vesszük, szinte észre sem vesszük azt, hogy a Pesti út mennyire széles. Valójában ennek oka a tudatos városfejlesztés volt. Ugyan Rákoskeresztúr egészen 1950. január 1-ig nem tartozott Nagy-Budapesthez, de a Közmunkák Tanácsa hatáskörrel bírt a környező települések fejlesztésére is.
Tehát mi a magyarázata annak, hogy a Pesti út ennyire széles? A válasz abban rejlik, hogy folyamatosan jelen volt a fejlesztési tervekben az elővárosok bekapcsolása a főváros közlekedési rendszerébe.
Az első villamos tervek
1926-ban a BSZKRT már foglalkozott azzal a tervvel,hogy a vasúti hálózatát kiterjeszti a közeli községekre is. Ebben az évben koncessziót szerzett egy Rákoskeresztúr – Pécel – Rákosliget villamos pálya megépítésére. A terv az volt, hogy a Rákoskeresztúri temető vonalát meghosszabbítják, ami azonban csak elképzelés maradt. Még 1935-ben további egy évre meghosszabbították a koncessziós jogot, de pénzhiány miatt sohasem valósulhatott meg.
1928
1942
A Metróépítés terve
Már az ezredforduló előtt felmerült az, hogy Rákosmentét a Metróhálózatba be kellene kapcsolni. A terv úgy tűnik, hogy napjainkban megvalósulhat, mivel a gödöllői HÉV felújítása nem halasztható tovább, tehát kézenfekvő megoldásként jelentkezett egy esetleges szárnyvonal kiépítése Rákoskeresztúr irányába. Mivel azonban a HÉV és a Metró összekötése is cél, így ez a szárnyvonal Metró funkciót is kapna.
1993-ban, amikor EXPO lázban élt a főváros született az a terv, hogy Rákosligett, Rákoskertet és a Ferigegyi repülőteret is el lehessen érni metróval. javaslatot az Expo-metró Társaság vetette fel.
2001 -ben már nem metróvonal szerepelt a tervekben, hanem egy korábbi, még 1926-ból származó villamosvonal kiépítésének gondolatához nyúltak vissza a városvezetők.
