VASÚTÁLLOMÁS

Tanulmány pdf formátumban. Debnár László: Adalékok a magyar Északi Vasút, később MÁV vasúti pálya rákosmenti szakaszához

A vasút, mint közlekedési lehetőség Rákosliget létrejötte, 1899 előtt is rendelkezésre állt.
Gyakorlatilag ezt a lehetőséget kihasználva épült fel a község és a közösségi közlekedést is ez a lehetőség biztosította. Brellich János államvasúti mérnök nagybirtokos a pesti gyárosok támogatásával kívánta a salgótarjáni kőszenet Pestre juttatni. Kézenfekvőnek tűnt az ötlet, hogy mindezt a leghatékonyabb módon, vasúton lehetne megtenni. A Szent István Bányatársulat 1863-ban kapott engedélyt gr. Forgách Antal kancellárnak köszönhetően egy vasútpálya megépítésére.
Először a Pest- Besztercebánya Vasút, majd Magyar Északi Vasúttársaság néven kezdték meg működésüket. A pályát Tolnay Lajos vasútépítő mérnök tervei és irányítása alatt építették. [Tolnay Lajos(1837–1918), 1872-től 1885-ig MÁV elnökigazgató.]

A kalandos- pénz nélküli – építés végül is sikerrel járt. A 126 km-es vasútvonal a pesti losoncinak nevezett indóháztól (ez ma a Józsefvárosi pályaudvar) a salgótarjáni József-rakodóig tartott. A pálya 1868. július 1-től a magyar állam kezébe került Magyar Királyi Államvasút néven, és nyolc új mozdonyt rendelt a bécsi Sigl cégtől a két belga, illetve amerikai mozdony mellé. Átvettek mintegy 249 tehervagont és 10 személyvagont is 4 kalauzkocsival és két hóekével egyetemben. A vasútépítési elképzelés megalapozottságát mutatták az első évben teljesült számok is, hiszen 57 ezer ember utazott a vonalon és ezer tonna szenet juttattak el Pestre.

A kezdeti időkben a vasútvonal mentén még nagyon kevés megálló volt található. Gyakorlatilag a Keleti vagy Józsefvárosi pályaudvarról induló vonatok Hatvan állomásig 14 helyen álltak meg és 14 vonat közlekedett naponta a vonalon (1886.).

A XX. Század fordulóján, 1901-ben, már 16 megállónyira volt Hatvan. Ennek a megállószám növekedésnek az egyik oka éppen Rákosliget település létrejötte volt.

Rákosmente gazdaságának kapcsolata Budapesttel (1870 – 1950 között)[2]

Rövid áttekintést szeretnék nyújtani Rákosmente gazdaságáról, mivel a vasút megjelenése – mind a mai 80-as Budapest – Miskolc (1867), mind a 60-as Budapest-Szolnok vasútvonal (1882) – döntően befolyásolta az itt élők életét. Az 1872-ben létrejövő Budapest, mivel nem rendelkezett elegendő nagyságú mezőgazdasági területtel, az élelmiszert a környező települések gazdaságaiból tudta biztosítani. Rákosmentén jellemzően egyszerre volt jelen a nagybirtok, és a magán, kistermelő rendszer. A nagybirtokok tulajdonosai alapvetően eladósodott gazdaságot vezettek, ezért is volt számukra mentőöv a terület parcellázása. Rákoscsabán a Laffert III. Antal báró, Rákoskeresztúron Wenkheim báró birtokai, melyet Fuchs Ignác telekspekulációs szándékkal vett meg. Ezekből a parcellázásokból jött létre Rákoshegy, részben Rákosliget. Továbbá meg kell említeni a Vigyázó birtokot, ami Rákoskeresztúr nagybirtokosának Vigyázó Ferencnek volt a tulajdona. 1928- as halála után erőteljes feldarabolása történik meg.
Rákosmente mezőgazdaságára a nagybirtokok vonatkozásában a gabonatermelés volt a meghatározó. A múlt század közepétől azonban a Nagy-Budapest közelsége, annak zöldség igénye megváltoztatta a terület mezőgazdaságát. Alapvetően a szántóföldi zöldségtermesztés került előtérbe. A parasztgazdaságok differenciálódása. Kizárólag a jó minőségű földekkel rendelkező birtokosok tudtak megfelelni a nagyváros követelményeinek, vagyis eladható áron jó minőségű terméket előállítani. A többi, korábban földműveléssel foglalkozó feladta tevékenységét és a fejlődő iparban keresett megélhetést. Rákosmente települései elsősorban a paradicsom és a salátatermelésből élt, illetve kialakult egy ingázó a nagyvárosban munkát vállaló réteg. Mindkettő számára rendkívül fontos olt a vasút. Rákosliget esetében alapvetően az utóbbi, az ingázás jelentette volt a meghatározó.

Munkás -Otthon, Rákosliget 10. sz. őrház

1896 decemberében megalakult Fackh Károly vezetésével a Munkás-Otthon Szövetkezet, akik munkáslakás építésre alkalmas területet a Pest-Hatvan vasút, akkor már Magyar Királyi Államvasút 10. számú őrháza közelében találtak.

Rákosliget és a vasút szoros kötődése tehát már a kezdetektől adott volt. A Keleti pályaudvar vagy Józsefváros gyakorlatilag 15 percnyi vonatútra volt a kialakulóban lévő településtől. Az itt lakó munkások túlnyomórészt Kőbányán, az akkor már virágzó ipari területeken találtak munkát.

A vasút 1901-ben érvényes hivatalos menetrendjében Rákosliget megálló Munkásotthon 10. sz. őrház néven szerepel. Ugyanebben az évben a MÁV fából állomásépülete épített. Nem lehetett panasz a vonatok sűrűségére sem, hiszen kora reggeltől viszonylag késő estig jártak a vonatok. Rákosligetről indultak vonatok: 4,39; 5,20; 7,03; 7,43; 8,20; 9,38; 11,55; du.: 2,43; 5,00; 7,20; 8,32; 10,12 órakor Keleti pályaudvar felé.

Álljon itt táblázatos formában néhány példa az 1894 – 1951 között Rákosliget megállóhelyről induló vonatok Budapest felé tartó számáról illetve indulási idejéről. (Csak viszonyítási alapként szerepel a 2012. márciusi menetrend is.)

1894* 1901 1921 1931 1941 1944 1951 2012

évben Rákosliget m.h. – Keleti p.u.

4:03
4:39 4:47 4:55 4:44 4:33
5:20 5:20 5:20 5:43 5:24 5:03
5:55 5:52 5:41 5:33
6:15 6:08 6:04 6:12 6:22 5:55 5:53
6:33 6:29 6:28 6:11 6:18
6:58 6:59 6:52 6:27 6:38
6:46 6:58
7:17 7:03 7:12 7:15 7:07 7:06 7:18
7:41 7:21 7:23 7:38
7:52
8:20 8:30 8:03 8:59 8:08
8:38
9:30 9:02 9:38 9:13 9:08
9:25 9:38
10:46 10:08
10:38
11:08
11:38
12:00 11:55 13:14 12:28 12:47 12:08
12:38
13:39 13:08
2:43 14:04 14:21 14:53 14:04 13:38
14:08
14:38
15:01 15:02 15:08
15:36 15:38
16:07 16:08
16:58 16:53 16:33 16:38
5:26 5:00 17:11 17:03 17:08
17:38
6:47 18:05 18:48 18:22 18:34 18:08
7:20 19:42 18:56 18:38
19:25 19:08
8:22 8:22 20:00 20:58 20:18 20:40 20:08
8:35
21:29 21:00 21:08
10:31 10:12 22:25 22:58 22:41 22:08
23:27 23:08

Kezdetekben a MÁV a menetjegyek vásárlását is támogatta a Munkásotthon Szövetkezet tagjai számára. A munkás heti bérletjegyek vásárlásakor Munkás-Otthon – Keleti pályaudvar közötti szakaszon az alábbi rendelkezést hozta a MÁV az 1901. évi menetrendi időszakban.

„Egyrészt Budapest – Keleti p.u., másrészt Rákos-keresztúr és Munkás-Otthon m.h. között a munkás heti bérletjegyeket a posta- és távírda – igazgatóság által kiállított, hivatalos pecsétjével ellátott, egy évig érvényes, <Munkás igazolvány> alapján a Munkás-Otthon Szövetkezetbe belépett vagy ezután belépő posta- és távírda – altisztek és szolgák is igénybe vehetik és pedig ünnep – és vasárnapon is. Ezen igazolványok a községi elöljáróságok által nem hitelesíttetnek. „

Ez a kiváltság a későbbiekben eltűnt a menetrendek díjszabás táblázatából.

A munkások vasúti jegyei tárgyában Péczelen, múlt vasárnap délután három órakor Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákosliget, Péczel, Isaszeg és Gödöllő munkássága nagy népgyűlést tartott, hogy tiltakozzék a vasúti munkásjegyek megvonása ellen; mely alkalommal Pelczéder Ágoston felszólalása után a gyűlés határozatban kimondta, hogy teljes erővel csatlakozik a már megindult mozgalomhoz, mert tudja, hogy az akcziót csak egy erős néposztály (?) viheti sikerre.
Rákosvidék 1910. X. évfolyam 10. szám

Menetjegy, tanuló bérlet, munkás bérletek árának alakulása 1894 -1951 között:

1894. évre

Forintban

osztály

I.

II.

III.

Budapest Keleti-pu. – Rákoskeresztúr 0,4 0,22 0,15

Tanuló bérlet árak (Forintban)

1894. évre

1 hóra

3 hóra

II.

III.

II.

III.

osztály
4 2,5 10 6
Váltható volt egész évben, kivéve az iskolai szüneteket. Érvényes volt minden hónap 1-től. A bérlet személyre szólt. A személyazonosságot az aláírással kellett igazolni. Amennyiben az ellenőr, csalást állapított meg, pótdíjat kellett fizetni. A tanulói jogviszonyt az iskolának kellett igazolnia.

1901. évre

Teljes árú menetjegy Koronában

osztály

I.

II.

III.

Rákosliget- Keleti p.u.

0,8

0,44

0,3

Tanuló bérlet árak (Koronában)

1901

1 hónapra

II

III.

osztály

4,5 3

Munkás hetijegy árak

1901 III. osztályon
1,5

1921. évre

Teljes árú menetjegy Koronában

osztály

I II. III. IV.
személy és vegyes vonatokon
18,00 12,00 5,40 4,20

Tanuló bérlet árak (Koronában)

1921

1 hónapra

II

III.

osztály

20,00 14,00

Munkás hetijegy árak

1921

III. osztályon

4,40

1951. évre

Forintban

osztály

I II. III. IV.
személy és vegyes vonatokon
5,00 3,00 2,00 1,50

Tanuló bérlet árak (Forintban)

1951 1 hónapra
II III.
osztály
8,20 5,50

Munkás hetijegy árak

6 napos 7 napos
1951 III. osztályon
3,40 2,90

Érdemesnek gondolom beletekinteni a korabeli menetrendek lapjai közé is. Álljon itt néhány Balla László gyűjtésének felhasználásával.

1894. évi nyári menetrend, amikor még nem volt Rákosliget:

Utazási árak Budapest felé ugyanez év menetrendi könyvében:

Az 1901-es menetrendben már szerepel Rákosliget mint Munkás-Otthon 10. sz. őrház.

[1] A menetrendek forrása: http://sites.google.com/site/ballalaszlo/menetrendek

A felvételi épület

Rákosliget állomás a 10. számú őrháznál került kialakításra.

Az 1905 környékén készült képeslapokon már látható egy fából készült fogadóépület, melyet a MÁV 1901-ben épített. Ekkor készülhetett a gyalogos felüljáró is.

A növekvő forgalom miatt aztán ezt felváltotta egy kőből épített egyedi tervek alapján készült fogadóépület, amely többször is átalakításra került. Ennek K-i részében kapott helyet a sorompókezelő bakter, de az épületben biztosították a jegyvásárlás lehetőségét és váróterem is kialakításra került.

Fotó: Debnár László

Jelenleg az épület használaton kívül van.

Az állomásról 1911 április 2.-án ilyen híreket közölt a RÁKOS VIDÉKE újság:

Rákoscsabai levél. Egész Rákoscsaba még mindig a legnagyobb izgalomban és felháborodásban van ama vérlázító esemény miatt, mely f. hó 21 én reggel történt a rákosligeti állomáson. Ugyanis Molnár Mariska Rákoscsabán, Újtelepen lakó Molnár postaszolga 14 éves leánya a mondott napon, a rákosligeti állomáson édesapjával és több iskolatársával várakozott a 7 órakor megérkező 321 számú vonatra,

ez berobogása közben a közel álló leánykát ruhájánál fogva elkapta és halálra taposta. Leírhatatlan a rémület, amit ez az esemény a közel 500—600 főnyi le- és felszálló közönség körében okozott. Egynegyed órai szenvedés után ott a rákosligeti állomásnak csúfolt fabódéban, fájdalmában őrjöngő édesapja karjai között lehelte ki lelkét. Rövid néhány esztendőn belül ő a tizenhatodik áldozat, aki hasonló körülmények között lelte halálát ezen méltán „Halál állomásinak nevezett helyen, amin a legkevésbé sem csodálkozunk; és ha a MÁV. igazgatósága nem siet ez állapotnak mielőbb véget vetni: úgy lesz még több hasonló véráldozata is. De nem csak Rákosliget, hanem Rákoscsaba és Keresztúr vasúti állomásain is, bár ez a két utóbbi valamivel szebb és szélesebb, mint az alig három méter széles rákosligeti állomás, de mindhárom állomás, ahol rendesen 400—500 fel- és leszálló utas van, úgyszólván minden vonatnál teljesen ki van téve a hasonló szerencsétlenségeknek. Ugyanis ezen állomások egyikén sincs a várakozó közönséget elzáró korlát, mely lehetetlenné tenné, hogy a közönség előbb kimenjen a peronra, míg az érkező vonatok megállanak. Nézzük Gödöllő, Isaszegh és Péczel község vasúti állomásait, itt meg van az elzáró korlát s bár ez egy kissé kellemetlen a közönségre nézve, de legalább nem történhetik meg az a szerencsétlenség, hogy a berobogó vonat elüssön valakit a közönség közül. A vonatvezető személyzet bűne pedig az, hogy soha sem állítják meg e három állomáson a vonatokat a rendes helyen. Sokszor már túl van az állomáson, mikor megáll; csodálkozhatni-e tehát, ha a szabadban álló, közel ötszáz utas rohan a még meg nem álló vonat után, hogy helyet kapjon annál is inkább, mert nagyon jól tudja, hogy a rendesen késéssel jövő vonatok kalauzai épen ezeken az állomásokon akarják a késést behozni s brutális módon sürgetik a beszálló utasokat a gyors beszállásra, ami elég veszedelemmel jár. Ahol ily állapotok vannak, ily óriási nagy forgalom mint a bpest— hatvani fővonalon, ott nem csoda, még ha több szerencsétlenség is történik. Ezen segíteni elodázhatatlan kötelessége a Máv. igazgatóságának. Romboltassa le első sorban is a rákosligeti-állomásnak csúfolt nyomorult fabódét. Építtesse fel a már évek óta tervbe vett s kivitelre készen álló új

állomást a pályatest ellenkező oldalára s láttasssa el úgy ezt, mint Rákoscsaba és Keresztúr állomásait is a közönséget a perontól elzáró szabályszerű korláttal, akkor a zsúfolásig szorongó utastömeg nem lesz kitéve annak, hogy legnagyobb elővigyázata ellenére is pozdorjává törve vágja maga alá, vagy összezúzott véres koponyával csapja a kerítés oszlopához a rohanó vasszörnyeteg. Ha pedig ennyi áldozat után még mindig nem siet a Máv. igazgatósága ezen állapoton segíteni; úgy ne várjunk tétlenül, hanem egyesüljön mindhárom község egy nagyobb akczióra, alakuljon egy monstre küldöttséggé, melyet országos képviselőnk vezessen az intéző faktorok elé és ott követeljük az orvoslást, mert különben még igen-igen sok áldozata lesz az intéző körök nemtörődömségének s Rákosliget után több vasúti állomás is — a „Halál állomásiévá válik. A szegény Molnár Mariskát óriási részvét mellett temették el a Rákoscsaba újtelepfasori gyászházból, honnan még e hó 21-én apró kezeiben könyvcsomóval, derült vidámságban indult el, hogy megtegye mindennapi szokott útját Budapestre az aréna úti polgári leányiskolába, melynek harmadéves kitűnő és szorgalmas növendéke volt. Egész Rákoscsaba közönsége részt vett a szívet tépő szomorú gyászkíséretben, melyen testületileg megjelentek szomorú iskolatársai is. Tiszta fehérbe öltözött hat leányka vitte a koporsót, négy pedig — rudakon — a temérdek koszorút a temetőbe, ezenkívül minden jelenvolt kezében virág, mellyel elhalmozták az ártatlan lélek korai sírját

 

Rákoscsaba—Újtelep.

A Rákosliget és Rákoscsaba közt levő 12. számú őrháznál feltételes megálló helyet létesített a m. á. v. forgalmi vezetősége. Az új állomás Rákoscsaba—Újtelep nevet kapta és e hónap 8-án (1912. január 8.) nyittatott meg nagy ünnepségek keretében. Rákosvidék XII. évfolyam 4. szám. 5. oldal. 1912. január 12.

Vasútfelújítás 2018

Rendezési terv. Forrás: Önkormányzat rendelettár

Rendezési terv Kőbánya Forrás:Önkormányzat

Rákoskeresztúr – rákosliget a 2018-as átalakítást megelőzően

Az iparvágány felszedett sínjei:

Az állomás a felújítás előtt. Előtérben az iparvágány egy szakasza.


Az iparvágány elbontott sínjei. 2017. április.

Rákosliget ÁLLOMÁS felújítás 2018 június

Megújul a felsővezeték

Az állomás kerítés bontása

Rákoscsaba – felújítás 2018

Rákoscsaba. Új vasúti peron készült átmeneti jelleggel. 2018.július