VASÚTÁLLOMÁS

Tanulmány pdf formátumban. Debnár László: Adalékok a magyar Északi Vasút, később MÁV vasúti pálya rákosmenti szakaszához

A vasút, mint közlekedési lehetőség, Rákosliget létrejötte, 1899 előtt is rendelkezésre állt.
Brellich János államvasúti mérnök nagybirtokos a pesti gyárosok támogatásával kívánta a salgótarjáni kőszenet Pestre juttatni. Kézenfekvőnek tűnt az ötlet, hogy mindezt a leghatékonyabb módon, vasúton lehetne megtenni. A Szent István Bányatársulat 1863-ban kapott engedélyt gr. Forgách Antal kancellárnak köszönhetően egy vasútpálya megépítésére.
Először a Pest- Besztercebánya Vasút, majd Magyar Északi Vasúttársaság néven kezdték meg működésüket. A pályát Tolnay Lajos vasútépítő mérnök tervei és irányítása alatt építették. [Tolnay Lajos(1837–1918), 1872-től 1885-ig MÁV elnökigazgató.]

A kalandos- pénz nélküli – építés végül is sikerrel járt. A 126 km-es vasútvonal a pesti losoncinak nevezett indóháztól (ennek neve később Józsefvárosi pályaudvar) a salgótarjáni József-rakodóig tartott. A pálya 1868. július 1-től a magyar állam kezébe került Magyar Királyi Államvasút néven, és nyolc új mozdonyt rendelt a bécsi Sigl cégtől a két belga, illetve amerikai mozdony mellé. Átvettek mintegy 249 tehervagont és 10 személyvagont is 4 kalauzkocsival és két hóekével egyetemben. A vasútépítési elképzelés megalapozottságát mutatták az első évben teljesült számok is, hiszen 57 ezer ember utazott a vonalon és ezer tonna szenet juttattak el Pestre.

A kezdeti időkben a vasútvonal mentén még nagyon kevés megálló volt található. A Keleti vagy Józsefvárosi pályaudvarról induló vonatok Hatvan állomásig 14 helyen álltak meg és 14 vonat közlekedett naponta a vonalon (1886).

A XX. Század fordulóján, 1901-ben, már 16 megállónyira volt Hatvan. Ennek a megállószám növekedésnek az egyik oka éppen Rákosliget település létrejötte volt.

Rákosmente gazdaságának kapcsolata Budapesttel (1870 – 1950 között)[2]

Rövid áttekintést szeretnék nyújtani Rákosmente gazdaságáról, mivel a vasút megjelenése – mind a mai 80-as Budapest – Miskolc (1867), mind a 60-as Budapest-Szolnok vasútvonal (1882) – döntően befolyásolta az itt élők életét. Az 1872-ben létrejövő Budapest, mivel nem rendelkezett elegendő nagyságú mezőgazdasági területtel, az élelmiszert a környező települések gazdaságaiból tudta biztosítani. Rákosmentén jellemzően egyszerre volt jelen a nagybirtok, és a magán, kistermelő rendszer. A nagybirtokok tulajdonosai alapvetően eladósodott gazdaságot vezettek, ezért is volt számukra mentőöv a terület parcellázása. Rákoscsabán a Laffert III. Antal báró, Rákoskeresztúron Wenkheim báró birtokai, melyet Fuchs Ignác telekspekulációs szándékkal vett meg. Ezekből a parcellázásokból jött létre Rákoshegy, részben Rákosliget. Továbbá meg kell említeni a Vigyázó birtokot, ami Rákoskeresztúr nagybirtokosának Vigyázó Ferencnek volt a tulajdona. 1928- as halála után erőteljes feldarabolása vette kezdetét.
Rákosmente mezőgazdaságára a nagybirtokok vonatkozásában a gabonatermelés volt a meghatározó. A múlt század közepétől azonban a Nagy-Budapest közelsége, annak zöldség igénye megváltoztatta a terület mezőgazdaságát. Alapvetően a szántóföldi zöldségtermesztés került előtérbe. Kizárólag a jó minőségű földekkel rendelkező birtokosok tudtak megfelelni a nagyváros követelményeinek, vagyis eladható áron jó minőségű terméket előállítani. A többi, korábban földműveléssel foglalkozó feladta tevékenységét és a fejlődő iparban keresett megélhetést. Rákosmente települései elsősorban a paradicsom és a salátatermelésből élt, illetve kialakult egy ingázó a nagyvárosban munkát vállaló réteg. Mindkettő számára rendkívül fontos volt a vasút. Rákosliget esetében alapvetően az utóbbi, az ingázás volt a meghatározó.

Munkás -Otthon, Rákosliget 10. sz. őrház

1896 decemberében megalakult Fackh Károly vezetésével a Munkás-Otthon Szövetkezet, akik munkáslakás építésre alkalmas területet a Pest-Hatvan vasút, akkor már Magyar Királyi Államvasút 10. számú őrháza közelében találtak.

Rákosliget és a vasút szoros kötődése tehát már a kezdetektől adott volt. A Keleti pályaudvar vagy Józsefváros gyakorlatilag 15 percnyi vonatútra volt a kialakulóban lévő településtől. Az itt lakó munkások túlnyomórészt Kőbányán, az akkor már virágzó ipari területeken találtak munkát.

A vasút 1901-ben érvényes hivatalos menetrendjében Rákosliget megálló Munkásotthon 10. sz. őrház néven szerepelt. Ugyanebben az évben a MÁV fából állomásépületet épített.

A 10. sz. őrház megálló neve 1903. augusztus 1-től Rákosliget.

Nem lehetett panasz a vonatok sűrűségére sem, hiszen kora reggeltől viszonylag késő estig jártak a vonatok. Rákosligetről indultak vonatok: 4,39; 5,20; 7,03; 7,43; 8,20; 9,38; 11,55; du.: 2,43; 5,00; 7,20; 8,32; 10,12 órakor Keleti pályaudvar felé.

Álljon itt táblázatos formában néhány példa az 1894 – 1951 között Rákosliget megállóhelyről induló vonatok Budapest felé tartó számáról illetve indulási idejéről. (Csak viszonyítási alapként szerepel a 2012. márciusi menetrend is.)

1894* 1901 1921 1931 1941 1944 1951 2012

évben Rákosliget m.h. – Keleti p.u.

 
4:03
  4:39   4:47 4:55   4:44 4:33
5:20 5:20 5:20   5:43   5:24 5:03
    5:55 5:52     5:41 5:33
6:15   6:08 6:04 6:12 6:22 5:55 5:53
    6:33 6:29 6:28   6:11 6:18
    6:58 6:59 6:52   6:27 6:38
            6:46 6:58
7:17 7:03 7:12 7:15 7:07   7:06 7:18
7:41       7:21   7:23 7:38
        7:52      
  8:20 8:30 8:03     8:59 8:08
              8:38
  9:30   9:02 9:38 9:13   9:08
      9:25       9:38
          10:46   10:08
              10:38
              11:08
              11:38
12:00 11:55   13:14 12:28   12:47 12:08
              12:38
          13:39   13:08
  2:43 14:04 14:21 14:53 14:04   13:38
              14:08
              14:38
          15:01 15:02 15:08
          15:36   15:38
          16:07   16:08
    16:58 16:53   16:33   16:38
5:26 5:00     17:11   17:03 17:08
              17:38
6:47     18:05 18:48 18:22 18:34 18:08
  7:20     19:42 18:56   18:38
          19:25   19:08
8:22 8:22   20:00 20:58 20:18 20:40 20:08
8:35              
      21:29   21:00   21:08
10:31 10:12   22:25   22:58 22:41 22:08
        23:27     23:08

Kezdetekben a MÁV a menetjegyek vásárlását is támogatta a Munkásotthon Szövetkezet tagjai számára. A munkás heti bérletjegyek vásárlásakor Munkás-Otthon – Keleti pályaudvar közötti szakaszon az alábbi rendelkezést hozta a MÁV az 1901. évi menetrendi időszakban.

„Egyrészt Budapest – Keleti p.u., másrészt Rákos-keresztúr és Munkás-Otthon m.h. között a munkás heti bérletjegyeket a posta- és távírda – igazgatóság által kiállított, hivatalos pecsétjével ellátott, egy évig érvényes, <Munkás igazolvány> alapján a Munkás-Otthon Szövetkezetbe belépett vagy ezután belépő posta- és távírda – altisztek és szolgák is igénybe vehetik és pedig ünnep – és vasárnapon is. Ezen igazolványok a községi elöljáróságok által nem hitelesíttetnek. „

Ez a kiváltság a későbbiekben eltűnt a menetrendek díjszabás táblázatából.

 
A munkások vasúti jegyei tárgyában Péczelen, múlt vasárnap délután három órakor Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákosliget, Péczel, Isaszeg és Gödöllő munkássága nagy népgyűlést tartott, hogy tiltakozzék a vasúti munkásjegyek megvonása ellen; mely alkalommal Pelczéder Ágoston felszólalása után a gyűlés határozatban kimondta, hogy teljes erővel csatlakozik a már megindult mozgalomhoz, mert tudja, hogy az akcziót csak egy erős néposztály (?) viheti sikerre.
Rákosvidék 1910. X. évfolyam 10. szám
 

Teljes árú menetjegy, munkás hetijegy, tanuló bérlet

Tanuló bérlet váltható volt egész évben, kivéve az iskolai szüneteket. Érvényes volt minden hónap 1-től. A bérlet személyre szólt. A személyazonosságot az aláírással kellett igazolni. Amennyiben az ellenőr, csalást állapított meg, pótdíjat kellett fizetni. A tanulói jogviszonyt az iskolának kellett igazolnia.

 

1901. évre

Teljes árú menetjegy Koronában

osztály

I.

II.

III.

Rákosliget- Keleti p.u.

0,8

0,44

0,3

Tanuló bérlet árak (Koronában)  

1901

1 hónapra

 

II

III.

 

osztály

 
  4,5 3  

Munkás hetijegy árak

 
       
1901 III. osztályon  
1,5  

1921. évre

Teljes árú menetjegy Koronában

osztály

I II. III. IV.
személy és vegyes vonatokon
  18,00 12,00 5,40 4,20

Tanuló bérlet árak (Koronában)

   

1921

1 hónapra    

II

III.

   

osztály

   
  20,00 14,00    

Munkás hetijegy árak

   

1921

III. osztályon

   
 

4,40

   

1951. évre

Forintban

osztály

I II. III. IV.
személy és vegyes vonatokon
  5,00 3,00 2,00 1,50
         

Tanuló bérlet árak (Forintban)

   
1951 1 hónapra    
II III.    
osztály    
  8,20 5,50    
         

Munkás hetijegy árak

   
  6 napos 7 napos    
1951 III. osztályon    
3,40 2,90    

A menetjegyárak emelkedése miatt 1910-ben tiltakozásokat nyújtottak be a MÁV-nak.

Rákos Vidéke 10. szám 1910. március 06.

Érdemesnek gondolom beletekinteni a korabeli menetrendek lapjai közé is. Álljon itt néhány Balla László gyűjtésének felhasználásával.

1894. évi nyári menetrend, amikor még nem volt Rákosliget:

Utazási árak Budapest felé ugyanez év menetrendi könyvében:

Az 1901-es menetrendben már szerepel Rákosliget mint Munkás-Otthon 10. sz. őrház.

[1] A menetrendek forrása: http://sites.google.com/site/ballalaszlo/menetrendek

Vasúti menetrend 1909

A felvételi épület

Rákosliget állomás a 10. számú őrháznál került kialakításra.

Az 1905 környékén készült képeslapokon már látható egy fából készült fogadóépület, melyet a MÁV 1901-ben épített. Ekkor készülhetett a gyalogos felüljáró is.

A növekvő forgalmi igények miatt a fabódét felváltotta egy kőből épített egyedi tervek alapján készült fogadóépület (1941), amely többször is átalakításra került. Ennek K-i részében kapott helyet a sorompókezelő bakter, de az épületben biztosították a jegyvásárlás lehetőségét és váróterem is kialakításra került.

Fotó: Debnár László

Jelenleg az épület használaton kívül van. 2020-ban új funkciót kap. A biztosító berendezéseket helyezik el benne.

Az állomás nagy forgalma ellenére inkább csak megállóhelyként funkcionált. Állomásfőnöke 1892 és 1944 között nem volt. Hivatalosan az állomáson a kiadóőr volt az állomásvezető.


1901 Baleset

1902 Baleset

Rákos Vidéke 22. szám1902. május 25.

Az állomásról 1911 április 2.-án ilyen híreket közölt a RÁKOS VIDÉKE újság:

Rákoscsabai levél. Egész Rákoscsaba még mindig a legnagyobb izgalomban és felháborodásban van ama vérlázító esemény miatt, mely f. hó 21 én reggel történt a rákosligeti állomáson. Ugyanis Molnár Mariska Rákoscsabán, Újtelepen lakó Molnár postaszolga 14 éves leánya a mondott napon, a rákosligeti állomáson édesapjával és több iskolatársával várakozott a 7 órakor megérkező 321 számú vonatra,

ez berobogása közben a közel álló leánykát ruhájánál fogva elkapta és halálra taposta. Leírhatatlan a rémület, amit ez az esemény a közel 500—600 főnyi le- és felszálló közönség körében okozott. Egynegyed órai szenvedés után ott a rákosligeti állomásnak csúfolt fabódéban, fájdalmában őrjöngő édesapja karjai között lehelte ki lelkét. Rövid néhány esztendőn belül ő a tizenhatodik áldozat, aki hasonló körülmények között lelte halálát ezen méltán „Halál állomásinak nevezett helyen, amin a legkevésbé sem csodálkozunk; és ha a MÁV. igazgatósága nem siet ez állapotnak mielőbb véget vetni: úgy lesz még több hasonló véráldozata is. De nem csak Rákosliget, hanem Rákoscsaba és Keresztúr vasúti állomásain is, bár ez a két utóbbi valamivel szebb és szélesebb, mint az alig három méter széles rákosligeti állomás, de mindhárom állomás, ahol rendesen 400—500 fel- és leszálló utas van, úgyszólván minden vonatnál teljesen ki van téve a hasonló szerencsétlenségeknek. Ugyanis ezen állomások egyikén sincs a várakozó közönséget elzáró korlát, mely lehetetlenné tenné, hogy a közönség előbb kimenjen a peronra, míg az érkező vonatok megállanak. Nézzük Gödöllő, Isaszegh és Péczel község vasúti állomásait, itt meg van az elzáró korlát s bár ez egy kissé kellemetlen a közönségre nézve, de legalább nem történhetik meg az a szerencsétlenség, hogy a berobogó vonat elüssön valakit a közönség közül. A vonatvezető személyzet bűne pedig az, hogy soha sem állítják meg e három állomáson a vonatokat a rendes helyen. Sokszor már túl van az állomáson, mikor megáll; csodálkozhatni-e tehát, ha a szabadban álló, közel ötszáz utas rohan a még meg nem álló vonat után, hogy helyet kapjon annál is inkább, mert nagyon jól tudja, hogy a rendesen késéssel jövő vonatok kalauzai épen ezeken az állomásokon akarják a késést behozni s brutális módon sürgetik a beszálló utasokat a gyors beszállásra, ami elég veszedelemmel jár. Ahol ily állapotok vannak, ily óriási nagy forgalom mint a bpest— hatvani fővonalon, ott nem csoda, még ha több szerencsétlenség is történik. Ezen segíteni elodázhatatlan kötelessége a Máv. igazgatóságának. Romboltassa le első sorban is a rákosligeti-állomásnak csúfolt nyomorult fabódét. Építtesse fel a már évek óta tervbe vett s kivitelre készen álló új

állomást a pályatest ellenkező oldalára s láttasssa el úgy ezt, mint Rákoscsaba és Keresztúr állomásait is a közönséget a perontól elzáró szabályszerű korláttal, akkor a zsúfolásig szorongó utastömeg nem lesz kitéve annak, hogy legnagyobb elővigyázata ellenére is pozdorjává törve vágja maga alá, vagy összezúzott véres koponyával csapja a kerítés oszlopához a rohanó vasszörnyeteg. Ha pedig ennyi áldozat után még mindig nem siet a Máv. igazgatósága ezen állapoton segíteni; úgy ne várjunk tétlenül, hanem egyesüljön mindhárom község egy nagyobb akczióra, alakuljon egy monstre küldöttséggé, melyet országos képviselőnk vezessen az intéző faktorok elé és ott követeljük az orvoslást, mert különben még igen-igen sok áldozata lesz az intéző körök nemtörődömségének s Rákosliget után több vasúti állomás is — a „Halál állomásiévá válik. A szegény Molnár Mariskát óriási részvét mellett temették el a Rákoscsaba újtelepfasori gyászházból, honnan még e hó 21-én apró kezeiben könyvcsomóval, derült vidámságban indult el, hogy megtegye mindennapi szokott útját Budapestre az aréna úti polgári leányiskolába, melynek harmadéves kitűnő és szorgalmas növendéke volt. Egész Rákoscsaba közönsége részt vett a szívet tépő szomorú gyászkíséretben, melyen testületileg megjelentek szomorú iskolatársai is. Tiszta fehérbe öltözött hat leányka vitte a koporsót, négy pedig — rudakon — a temérdek koszorút a temetőbe, ezenkívül minden jelenvolt kezében virág, mellyel elhalmozták az ártatlan lélek korai sírját


1926 Balesetben ítélet

Az EST 1926. október 22.

 

Új állomás terve 1913

Az 1913. évi állami költségvetésben szerepelt egy Rákoskeresztúr állomás és Rákosliget megállóhely között új állomás létesítése. Ennek okát azzal magyarázták, hogy a Rákos- Pécel közötti szakaszon (13,5 Km) a reggeli és esti személyszállító vonatok nagy száma miatt nem lehet tehervonatokat közlekedtetni, amely kihat a budapesti pályaudvarokra, azok teljesítőképességét csökkenti. 1912-ben naponta 100 vonat közlekedett a vonalon. A tehervonatok késése miatt gyakran volt szükség arra, hogy a szerelvényeket távolabbi állomásokon megállítsák így nem volt ritka az, hogy akár Pécelen, akár Rákoson 2-3 óra veszteglésre kényszerüljenek.  Ebben az időben Pécelen egy, Rákoson öt fogadóvágány állt rendelkezésre. A tervezett állomás beiktatásával tehát folyamatossá akarták tenni a teherforgalmat a személyforgalom fenntartása mellett. Meglepő, hogy 1908-ban Rákoskeresztúr állomás forgalma éves szinten 127.685, Rákosliget személyforgalma 276.819 utas volt.

A személyforgalom a lakásdrágaság miatt a székesfővárosból kiszoruló, de élethivatásuknál fogva mégis a fővároshoz kötött tömegek folytonos szaporodása folytán egyre emelkedik, úgy, hogy ha eziránt más intézkedés nem történik, a nevezett két helyen okvetlenül és mielőbb megfelelő felvételi épületekről, illetőleg várócsarnokról kellene gondoskodni.

Az elgondolás tehát az volt, hogy a két állomás helyett egy új, nagyobb kapacitású állomás létesüljön, amely a megnövekedett utasforgalmat is képes lett volna kiszolgálni.

A költségvetésben az állomás építésére 1,090.000 Koronát tartottak szükségesnek, mely összegből, figyelemmel az előrelátható pénztári felhasználásra, az 1913. évre eső I. részletként 4 0 0 . 0 0 0 Koronát
irányoztak elő.
(Forrás: Állami költségvetés a Magyar Szent Korona Országai részére az 1913. évre. Budapest 1912.)

1918 Baleset

Az Est 1918. augusztus 20. 5. oldal

 

VASÚT VILLAMOSÍTÁS TERV 1936-ból

Forrás: Magyar Vasút és Közlekedés 1936. 5-6. oldalak szerkesztve.

Rákosmente további állomásairól

Rákoscsaba—Újtelep.

A Rákosliget és Rákoscsaba közt levő 12. számú őrháznál feltételes megálló helyet létesített a m. á. v. forgalmi vezetősége. Az új állomás Rákoscsaba—Újtelep nevet kapta és e hónap 8-án (1912. január 8.) nyittatott meg nagy ünnepségek keretében. Rákosvidék XII. évfolyam 4. szám. 5. oldal. 1912. január 28. Állomásfőnöke csak 1929-ben volt Quint János személyében, aki 1931- 1932 között  már Rákoscsaba állomás állomásfőnöke.

 
Vasútfelújítás 2018

Rendezési terv. Forrás: XVII. kerületi Önkormányzat rendelettár

Rendezési terv a Rákos – Hatvan 80 J vonal felújításához. Kőbánya. Forrás: X. kerületi Önkormányzat honlap

Rákoskeresztúr – rákosliget a 2018-as átalakítást megelőzően

Az állomás a felújítás előtt. Előtérben az iparvágány egy szakasza.

Az állomás elbontása 2018. szeptemberében. Helyére a közúti felüljáró kerül.


Az iparvágány elbontott sínjei. 2017. április.

Az állomásnak állomásfőnöke nem volt 11886 -1944 között. 1911-ig az állomáson az állomás-elöljáró egy altiszt volt. 1927-től Az állomáson az állomás-elöljáró az állomásvezető. Nevet nem tudtam kideríteni.

Rákosliget ÁLLOMÁS felújítás 2018 június

Megújul a felsővezeték

Az állomás kerítés bontása

Rákoscsaba – felújítás 2018

Rákoscsaba. Új vasúti peron készült átmeneti jelleggel. 2018. július.

Állomásfőnök 1931-1932 -ben Quint János hivatalnok.

1933 – 1944 között Zamárdi János, kezdetben hivatalnok, majd elllenőr látta el ezt a feladatot.

Utazás a Keletibe youtube video