ZSEMLEY OSZKÁR: RÁKOSLIGET (Munkásotthon-telep 1907—1937.)

Rákosliget
(Munkásotthon-telep 1907—1937.)

A Budapest-hatvani vonalon utazókat meglepi az egyik állomás mö­götti község csodásán szép külseje. Mintha remekelni gyűltek volna össze, vagy pályadíjért versenyeztek volna azok az építészek, akik ennek a köz­ségnek a vasútvonallal párhuzamos utcáján a nyaralókat és villákat épí­tették. Ez a csodásán szép község, amelyet valaki igen találóan »weekend város«-nak nevezett el; Rákosliget. Ajánlhatjuk mindenkinek, akinek az Isten módot adott villa építésére, mielőtt ezt megtenné, ránduljon ki egy májusi napon Rákosligetre, mert ott módjában áll válogatni a legszebb villa stílusok között, hogy a kertekről ne is beszéljünk. »Nézd meg a kertjét, látod a lelkét.« Ha ez az axioma áll — már pedig igen — , úgy egyetlen rövid sétával megállapíthatjuk a gondozott, gyönyörű kertekből, hogy Rákosliget a kultúrlelkek óázisa, lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaraló telep. Ilyennek kellene valamennyi pestkörnyéki településnek len­ni. S ilyenek is lennének, hogyha a települők a társadalomnak azon intellektuel rétegéből kerülnének ki, mint Rákosliget első települői és azoknak méltó utódaik.
A kertek szögleteiben, fűtáblák közepén néhol fegyelmezett követke­zéssel, másutt bohém összevisszaságban sorakoznak és váltakoznak a Pi­nus Strobusok, P. uncinaták, Hisukarák, a Gleditschia tricanthosok, a tö­vises lepényfa, a görbeágú akácok (Robinia Pseudoacacia. L. var. umbraculi- fera, az északamerikai fehérakác, a keleti tujafa, (Thuya orientalis) a lucfenyő (abiesis excelsa), ezüstös hárfa (Tilia alba), piros vadgesztenye (Aesculis carnea. Hayn.), török orgonafa (Siringa persica), sallangos nyírfa (Betula alba L. var.l .aciniata), és a többi.
Ez a község eredetileg munkásotthon volt. A mai Országos Társadalombiztosító Intézet elődje, a Munkásbiztosító pénztár vezetősége létesítette abból a célból, hogy amennyiben az beválik a gyakorlatban, úgy Pestkör­nyéken több hasonló telepet létesítenek. Ez a szociális elgondolás azon­ban már a kisérleti telepen csődöt mondott. Ugyanis az ipari pangás ki­szorította a munkásokat a gyárakból, akik kereset hiányában kénytelenek voltak kis házukat eladni. Ezeket a házakat és telkeket azután nagyobbrészt fővárosi és állami tisztviselők, jobbmódú kereskedők vásárolták össze és a telep nevét, amely kezdettől »munkásotthon telep« volt, megváltoztat­ták, s belügyminiszteri engedéllyel a legjobban illő »Rákosliget«-re változ­tatták. »Nomen est omen« Rákosliget valóban a nagy történelmi múltú Rákosvidéknek ízléssel és gonddal beépített színes, itt-ott örökzöld ligete.
A község egész területe 155 katasztrális hold, vagyis 89 hektár, amit 1907-ben, amikor önálló községgé alakult, Rákoskeresztúr határából hasí­tottak ki. Mi sem bizonyítja a település modern voltát jobban mint az, hogy lakóházainak 98.2%-a kőből, vagy téglából épült és a házak tetőzete 100%-ig cserép, pala, vagy bádog anyagból való. A lakosság többsége intellektuális elemekből tömörült. Ezt igazolják az alábbi számadatok, me­lyek szerint Rákosliget 3112 főnyi lakosságából 27.9% iparos, 13.1% kereskedő, 12.8% közlekedési alkalmazott, 14.9% közszolgálatot telje­sít és 22.9% nyugdíjas. Egy igen értékes előnye ennek a nyaraló és újabban üdülő helynek, hogy levegője tiszta, mert a községben egyetlen füstter­melő gyártelep nincs, s a község vezetősége különös gondot fordít az utcák portalanítására.
Rákosliglet oly gyorsan fejlődött, hogy 1926-ban újabb 120 darab, egyenként 200 n. öles házhelyet bocsájtottak áruba. Az »olcsóbb« telkek ára ma a külső részeken n. ölenként 10—20 pengő. A község belső részén azonban 40 pengővel cserél — most már sűrűbben, mint 20 évvel eze­lőtt — gazdát a telek.
Külön studium Rákosliget lakosságának összetétele. Teljesen magán viseli az újabb települések demográfiájának stigmáját. Mint már említet­tük, Rákosliget területe 155 hold, vagyis 89 hektár. Ezen a területen 1910- ben 2624, 1920-ban 2758, 1930-ban 3112 lélek lakott. Ez bizony a többi pestkörnyéki közületekhez viszonyítva nem nagy szaporodás, mert 20 év alatt csak 18%. Ha pedig a 10 év alatti változást kutatjuk, úgy azt látjuk, hogy 1921-től 1930-ig terjedő időben a tényleges szaporodás 3544, viszont a természetes szaporodás negativ, mert a születések száma 82-vel volt Kevesebb a halálozásoknál. Ezt pedig úgy hívják, hogy »egyse« rendszer. Erre, s ennek okára még később rátérünk. A fenti abszolút számok száza­lékba átszámítva azt mutatják, hogy e 10 év alatt Rákosligeten a tényleges szaporodás 12.8%, a természetes szaporodás mínusz 0.3%. A valóban elért szaporodás tehát a vándorlásból, az újabb letelepedésből adódott. A nép­sűrűség coeficiense 1 kilóméter négyzetre átszámítva — a magyar királyi statisztikai hivatal szerint 3496.6. Ha 1927-ben nem osztottak volna ki házhelyeket, akkor Rákosliget lakóinak száma apadt volna. A lakosság má­sik tagozódását vizsgálva meglepő, hogy ebben a kis községben 53 idegen honost találtak a népszámlálók. Ez az aránylag magas szám nem magyaráz­ható azzal, hogy üzleti, vagy megélhetési okok ragasztottak annyi idegen honost Rákosligetre, mert ott — amint már említettük — nincs gyár. Ha­nem valószínű az, hogy Budapesten gyárakban, vagy máshol működő ide­gen honosok szereztek maguknak családi házakat, s Rákosligeten laknak. Nemek szerint a 3112 lakosból 1345 férfi s 1767 nő, vagyis a nők 422- vel vannak túlsúlyban. Ez ismét az u. n. intellektualitás gyönyörű eredmé­nye, mert a nők között, mint később látjuk sok az önálló kereső, aki nem, az anyai hivatásért rajong.
Az életkor szerinti tagozódás pedig a következő: 3 évnél fiatalabb 93. Ennél a kétségbeejtően kis számnál meg kell állnunk, mert ezek a számok kiabálva vádolnak. Nézzük csak a kisebblélekszámú Kerepest. Ott a 3 éven aluliak száma 217. A még kisebb lélekszámú Valkon 186, Kistarcsán 220. Ezen jó lenne gondolkozni az arra illetékeseknek, mert hogy ez a szám nem természetes következmény, arról kár lenne meditálni. Hanem igenis országos nyavalya, országos bűn, hogy az úgynevezett »in- tellektuel« családok tartózkodnak a gyermekáldástól, mert az, amint nem is titkolják, akadálya a társaságbeli életnek. Ha vannak nemes szándékú egyesületeink, s azoknak nemes szándékú vezetőik, akik harcolnak az egy­ke ellen, úgy ezeknek még fokozottabban kellene síkraszállni az »egyse« ellen. S erre keresve sem találhatnak tipikusabb embercsoportot, mint az intellektuel Rákosliget lakosságának nem kis számú, gyermektől irtózó családjait. Tovább menve az életkor szerinti tagozódásban a következő megoszlást találjuk: 3—5 évig 118, 6—9 évig 155, 10—11 évig 95, 12— 14 évig 98, 15—19 évig 308, 20—29 évig 572, 30—39 évig 519, 40—49 évig 391, 50—59 évig 335, 60 évnél idősebb 428. Vagyis a lakosság szá­mának 13 százaléka 60 éven felüli. Ezt a nyugdíjasoknak nagyobb szám­ban való letelepülése eredményezi.
A lakosság közül nőtlen, hajadon 1427, házas 1368, özvegy 287 és törvényesen elvált 30.
Anyanyelv szerint a következőképp oszlanak meg: magyar 3011, német 82, tót 5, oláh hál’ Istennek egyse, horvát 2, szerb 1, egyéb 11. Magyarul nem tudnak 12-en.
Vallás szerint: római katolikus 12139, görög katolikus 26, református 393, ágostai hitvallású evangélikus 208, görög keleti 11, izraelita 268 (7%) egyéb 7. Írni és olvasni nem tud a 6 éven felüliek közül 42. Ezeknek többsége a cselédek közül való.
A lakóházak száma 688. Ebből kőből, vagy téglából épült 676, kő vagy tégla alapra vályogból vagy sárból 9, teljesen vályogból vagy sárból 2, fá­ból, vagy más anyagból épült 1. A házak valamennyiét cserép, pala vagy bádogtető fedi és ez természetes is, mert a házak már a tűzrendészeti ren­delkezéseknek szigorúbb végrehajtása idejében épültek.
A lakosság gazdasági tagozódása a következő: A 3112 lélekből 1503 kereső és 1609 eltartott vagyis minden keresőre 1.07 eltartott jut. (Hja! kevés a gyermek.) Őstermelő Rákosligeten mindössze 7 kereső és 3 el­tartott. Ipari foglalkozású 410 kereső, 458 eltartott. Kereskedelem és hitel ágazatokban foglalatoskodó 193 kereső és 216 eltartott. Vasutas, Hév., vil­lamos alkalmazott 148 kereső, 251 eltartott. Közszolgálati és szabadfog­lalkozásúak: 201 kereső és 2644 eltartott. Véderőhöz tartozik 12 kereső és 14 eltartott. Napszámosok 12 kereső és 4 eltartott. Nyugdíjas 362 ke­resői(?) és 383 eltartott. Házicselédek 151 kereső és 1 eltartott. Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 8 kereső és 11 eltartott. Amint ebből a statisz­tikai tagozásból látjuk, Rákosligeten elég jómódú nép lakik, mert minden huszadik lakosra jut 1 házicseléd. Míg a hasonló lélekszámú Kerepesen csak minden 126.-dik lélekre jut egy házicseléd. Rákoscsabán pedig minden 85 lélekre.
Közegészségügyi vonatkozásban Rákosliget egyike a leghigienikusabb közülete nemcsak Pestkörnyéknek, de az egész vármegyének. A község­nek van egy szövetkezeti alapon létesült vízvezetéke. Ezt azonban már a létesítés idején elméretezték, mert hivatalos {megállapítás szerint a víz­vezeték teljesítménye alatta áll a lakosság rendes vízszükségletének. Ez a vízvezeték a lakosság 95°/o-át látja el kifogástalan minőségű, de csaknem állandóan kifogásolt mennyiségű vízzel. Igaz ugyan, hogy a mennyiség elleni kifogások főképpen nyáron jelenkeznek élénkebben, de ahol annyi és olyan szeretettel gondozott kert van, mint Rákosligeten, ott még a na­gyobb teljesítményű sem tudná mindig 100%-ig kielégíteni az igényeket. A vízvezeték vízszolgáltatása napi átlagban 195 m3. Ebből jut fejenként 60 liter. A vízdíj köbméterenként elég magas: 30 fillér. (Kispesten 25 fillér.])

A vízvezeték, talajvízből táplálkozik. Rövidesen változtatni, illetve javítani kell Rákosliget vízellátásán, de tűzrendészeti okok is alátámasztják.
Ezt nemcsak a háztartások igényei sürgetik.
A lakóházak felszerelése, ami közegészségi viszonylatban eminens tényező. A már említett 688 ház közül 652-ben van vízvezeték, ami a házak számának 94.8%-a. Villanyvilágítás bevezetve 656 házba, tehát a házak 95.3 °/o-ába. Árnyékszék van 99.9%, vagyis 687 házban. Az egész községben 1 ház volt — de csak az összeíráskor, mert most már nincs, amelyben nem volt árnyékszék. A házakban lévő, vagy azokhoz tartozó ár­nyékszékek száma 1064. Tehát több, mint a házak száma. Ennek magyan rázata, hogy a cselédség részére a legtöbb helyen külön árnyékszéket épí-: tettek. Az 1064 árnyékszékből 490 zárt, 574 nyitott. Vízöblítéses 449, (42.2%) főzegszóróval szagtalanított 41 (3.9%).
A népsűrűséget az alábbi adatok dokumentálják: a lakóházak száma tízévenként a következőképp alakult: 1910-ben 460, 1920-ban 533, 1930- ban 688. Népsűrűség hektáronként: 1910-ben 46.54, 1920-ban 31.34, 1930- ban 34.97. Egy lakóházra jutott: 1910-ben 5.7, 1920-ban 5.2, 1930-ban már csak 4.5 lélek. Tehát itt is jelentkezik a népesség apadása. De 1930-tól még inkább visszaesik Rákosliget. Ennek egyik oka kétségkívül a leromlott gaz­dasági viszonyok, másrészt pedig a nehézkes vasúti összeköttetés a fővá­rossal, ahol a község lakóinak legnagyobb része keresi kenyerét.
Rákosliget egészségügyi személyzet dolgában szintén az élen halad a pestkörnyéki közületek csoportjában. Az orvosok létszáma 6. Ebből köz­ségi orvos 1, magánorvos 5. Természetesen az 5 magánorvos megélhetési alapja nem a rákosligeti orvosi gyakorlaton nyugszik, mert Rákosliget lakói­nak legnagyobb része vagy OTI, Mabi vagy Otba tag, hanem ezek a ma­gán orvosok rákosligeti ház tulajdonosok, s így látszik a száraz statisztiká­ból, hogy Rákosligetnek 6 orvosa van. Helyesebben ezt úgy mondanók, hogy Rákosligeten 6 orvos lakik, kik közül az egyik a község megválasztott orvosa. Nem érdektelen, hogy ebben az úri községben nem telepedett le fogtechnikus. Sem vizsgázott, sem vizsga nélküli. Ennek oka igen egy­szerű. Közel van a főváros, ahol ezernyi alkalom kínálkozik fogászati keze­lésre. Szülésznő kettő van, — de ezek sem panaszkodhatnak arról, hogy sok a dolguk, mert a szülés előtt álló nők többsége a budapesti szülőott­honokban várják be az eset levezetését. Ez is egyik oka, hog ya szaporo­dás száma olyan alacsony, mert a szülőotthonokban szülemlett gyermeke­ket Budapesten anyakönyvezik. Védőnő nincs a községben. Gyógyszertár 1, gyógyszerész kettő van a községben.
Rákosligeten ezer lélekre 1.9 orvos jut. Amint említettük, ez igen kedvező arányszám, mert: Alagon 0.6, Újpesten 1.4, Rákospalotán 0.7, Pestújhe­lyen 1.4, Rákosszentmihályon 1.2, Cinkotán 0.9, Sashalmon 0.6, Mátyásföl­dön: 0.8, Kispesten: 0.9, Pestszenterzsébeten : 0.8, Csepelen 0.6 orvos jut 1000 lélekre. Amint látjuk, Rákosligeten kurativ orvoslás tekinte­tében kedvező az állapot.
Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek Rákosligeten 542 tagja
van.
Rákosligeten épp úgy, mint a fővárost körülfogó 22 közület közül még 13-nak sem kórháza, sem gyógyintézete nincs s így az ápolásra szoru­ló fekvő, s részben járó betegek a fővárosban lévő kórházakban keresnek gyógyulást. A fekvő betegekről szóló kórházi statisztika szerint Rákosli­getről pl. 1932-ben így osztottak meg a betegek: állami kórházakban 69, községi (székesfővárosi) 64, magánkórházakban 84, katonaiban 7, téboly­dában 7, szanatóriumokban 9, összesen 240. Vagyis a község minden 1000 lakójából 76.8 a budapesti kórházakba került. Ez bizony elég magas szám, amelyet csak Pestszentlőrinc (80.3), Pestszenterzsébet (94.7), Albertfalva (80.5), haladták túl a fenti statisztikai évben.
Ha a kórházban ápoltak számát kórháztípusok szerint százalékban fe­jezzük ki, úgy megállapithatjuk, hogy a 240 esetből állami kórházra 28.8%, a főváros kórházaiba 26.7%, magánkórházakba 35%, katonai kórházba 2.9%, tébolydákba 2.9% került. Rákosliget lakosságának kedvezőbb anya­gi helyzetére enged következtetni az, hogy a betegek nagyobb százalékát az elég költséges magángyógyintézetekben helyezték. A szakemberek sta­tisztikája szerint a normális egészségügyi viszonyok között a lakosság 67%-a kerül kórházi ápolás alá. De, még a viszonylag rendezett közegész­ségügyi berendezésű Rákosliget is túlment ezen a normál index-számon. Ez abban leli magyarázatát, hogy a túlnyomóan intelligens lakosság nem haldokló állapotban, a végső órákban, hanem idejében, már a baj kez­detén helyezi el a betegeit a kórházba.
Egészen különös érdeklődésre tarthat számot az az összeállítás, amely a betegségek neme szerint osztályozza a kórházakban elhelyezett betegékét. Rákosligetre vonatkozó ezen adatok a következők: Has és paratifusz 2, kanya­ró 1, vörheny 1, szamárhurut 1, roncsoló toroklobb 1, vérhas 4, a légzőszervek gümőkórja 6, összes egyéb szervek gümőkórja, bujakór 2, genyes, fertőző és nem gyermekágyi vérmérgezés 1, egyéb fertőző 1. összes fertőző betegség tehát 23. Rák és egyéb rosszindúlatú daganatok 9, cukorbetegség 5, egyéb általános betegség 6, vér és vérképzőszervek betegségei 1, idült mérge­zések 2, idegrendszer és érzékszervek 22, vérkeringési szervek betegsé­gei 14, légzőszervek betegségei 12, emésztő szervek betegségei 61, húgy- ivarszervek betegségei 20, terhesség, szülés és gyermekágyi betegség 22, bőr és bőralatti kötőszövet betegségei 10, csontok és mozgatószervek be­tegségei 10, veleszületett fejlődési hibák 2, aggság bajai 1, ismeretlen ter­mészetű erőszakos sérülés 7, ismeretlen és hiányos jelzésű betegségek 3. Megállapítható, hogy Rákosligsten a fertőző megbetegedések száma ked­vező. Ez elsősorban a község higiénájára vezethető vissza — bár ke­vés — de egészséges ivóvíz és különösen a lakásoknak tisztasága — ami a lakóknak veleszületett szüksége. De nem kis érdeme ez a községi or­vosnak sem, aki terhes kurativ munkája mellett preventív munkálkodást is fejt ki — amint látjuk: eredményesen. Igaz, hogy ez a preventív munka nem fejlődhetett annyira, hogy a betegeket felkutassa, s a környezetében — már ahol arra szükség van — olyan körülményeket teremtsen amelyek a beteg gyógyúlását és .környezetének védelmét biztosítják. De erre az or­vosnak nincs ideje, a községnek pedig nincs pénze.
A fővárosi kórházakban kezelt budapestkörnyéki fertőző betegségek között Rákosliget a betegségek neme szerint az alábbi százalékarányban szerepel: has- és paratifusz 0.3%, kanyaró 0.7%, vörheny 0.1%, szamár­hurut 1.3%, roncsoló toroklob 0.2%, vérhas 2.3%, légzőszervek gümő­kórja 0.5%, összes egyéb szervek gümőkórja 0.8%, bujakór 0.4%, geny- nyes fertőzés és nem gyermekágyi vérmérgezés 2.9%, egyéb fertőző be­tegségek 0.2%. Az összes fertőző betegségek rákosligeti arányszám: 0.4% Ennél kisebb százalékkal a 22 pestkörnyéki közületből csak Alag (0.3) és Mátyásföld (0.3) szerepelnek a statisztikában. Szociálegészségügyi gondo­zást Rákosligeten egyedül a Stefánia védőintézet fejt ki 1 orvos és 1 vé­dőnő áldozatos működése révén.

A mentésügy Rákosligeten nincs intézményesítve, holott nem lenne nagy teher a községre, ha a tűzoltótestület keretében egy állomást szer­vezne. Ehelyett1 a vármegyék és városok országos mentőegyesületének fizet évente 72 pengő hozzájárulást. Szintén a preventív közegészségi be­rendezkedéshez tartozik Rákosligeten a kötelező ravatalozás. Sok-sok fer­tőzést okozott és okoz ma is községekben az, hogy; a halottakat a lakásban ravatalozzák s onnét temetik. Rákosligeten az értelmiség belátta, hogy a temető halottas-házában történő ravatalozás közegészségügyi köteles­ség. A községnek két temetője van. Egy községi és egy felekezeti.
Talán a legérdekesebb és legértékesebb a statisztikai adatok között az, amely az élveszületések, halálozás és a természetes szaporodás adatait tárja elénk. Melly József dr.-nak kiváló, egyetlen forrásmunkájában talál­juk ezeket az adatokat teljes 22 esztendőre visszamenően. Olyan adathal­maz ez, amely keresztmetszetét adja Rákosliget természetes népmozgal­mának.

Év	Élve születés	Halálozás	Természetes szaporodás
1912	23.8	9.7	14.1
1913	16.5	13.2	3.3
1914	17.1	13.8	3.3
1915	11.3	16.—	— 4.7
1916	11.6	14.5	—2.9
1917	10.2	16.4	—6.2
1918	11.—	22.—	11
1919	13.9	12.1	1 .8
1920	18.6	15.6	3. —
1921	9.7	14.8	—5.1
1922	8.9	12.8	—3.9
1923	14.7	10.5	4.2
1924	8.6	10.4	—1.8
1925	5.8	7.8	—2.0
1926	6.—	6.—
1927	7. —	10.3	—3.3
1928	4. —	8.—	— 4.0
1929	6.2	12.4	—6.2
1930	6.1	11.6	—5.5
1931	4.2	11.2	—7.0
1932	3.2	13.4	—10.2
1933	4.8	11.2	—6.4

Ezek a negatívumok, ezek a mínuszok igen elszomorítóak lennének, ha a valódi állapotot tüntetnék fel. De ezek a Rákosliget területén született gyermekek számát adják, s nincsenek feltüntetve azok, akik a budapesti szülőotthonokban és magánkórházakban láttak napvilágot. Bár ezeknek száma javítaná valamelyest a természetes szaporodás arányszámát, mégis úgy érezzük, hogy az így korrigálódott eredmény sem lenne kedvező. Még a háborús években is — relatíve — kedvezőbb volt az eredmény, bár akkor sem volt plusz. Hát a rákosligetiek nem voltak háborúban? Pedig hej de sokan és sokáig voltak. Az egész fővárosi övezetben nincs egyetlen egy olyan város sem község amelyben a felsorolt 22 évből 15 éven át a természetes szaporodás minus lett volna. Egybe hasonlítottuk Rákosliget természetes szaporodásának hányadosát az ugyanolyan kulturtelepülések, mint Mátyásföld és Rákoshegy hasonló adataival, s azt láttuk, hogy Rákoshegyen 12 év alatt háromszor volt nagyobb a halálozások száma az élveszülöttekénél, Mátyásföldön pedig 1933-ban kisebb a születés 2.2%-kal.
Egy másik variációja a népmozgalmi statisztikának a tényleges szapo­rodásnak szembeállítása a természetes szaporodással abszolút számokban s ugyanez, százalékokban átszámolva. 1910-től 1920-ig a tényleges sza­porodás 130, a természetes 32, tehát a bevándoroltak, az új települők 102- vel szaporították a lélekszámot. Százalékban 1910—1920. években a tény­leges szaporodás 5.1%, a természetes 1.2%, a vándorlási különbözet 3.9% volt. 1920-tól 1930-ig abszolut számokban 354 volt a tényleges szaporodás, mínusz 82 a természetes, a vándorlási különbözet tehát a ket­tő összege; 436. Ugyanez százalékra átszámítva: tényleges szaporodás 12.8%, természetes mínusz 3.%, a vándorlási különbözet plusz 15.8%. Ebbe a korba esik egy parcellázás, amely több új lakót vonzott Rákosligetre. Hogy rossz hasonlattal éljünk: Rákosligetet vérátömlesztés tartja fenn, ez erősíti.
És most nézzük az élveszülöttek százalékos arányát: 1920 — 9.8, 1921 — 3.7, 1922 — 22.—, 1923 — 7.1, 1924 — 12, 1925 — 5.9, 1926 — 5.6, 1927 — 23.8, 1928 — 8.3, 1929 — 5.3, 1930 – 5.3, 1931-ben semmi, 1932 — 20.0, 1933 — 6.7 %.
Érdemes megszívlelni azt, amit Mellyy Béla dr. a tudós orvos az előb­bi két statisztikai tagozódás eredményeihez fűz. »A természetes szaporodás a születések és halálozások viselkedésének függvénye s ezért korántsem jellemzi valamelyik népcsoport vitalitását olyan megbízhatóan, mint a szü­letések aránya. Kedvező természetes szaporodási arányszámok sora ala­kulhat ki viszonylagosan alacsony születési indexek és ehhez méretezet­ten alacsony halálozási arányszámok mellett is, ami azonban végeredmény­ben csak a nép megvénüléséhez vezethet. Burgdorfer esztendők óta hir­deti ezt a veszedelmet, mely a kulturnépek pusztulását hozza. Kenéz Béla ennek a kérdésnek a jelentőségét a magyar nemzet jövendője szempont­jából annyira kiemelte, hogy külön dolgozta fel azokat a községeket, melyek natalitása 20% -nál alacsonyabbra szállt és azokat, melyeknek natalitása tartósan 40.0% felett van. Adatgyűjteménye feltárta, hogy míg a trianoni Magyarország 3406 községe és megyei városa közül 223 (7%) produkált 20 -nál alacsonyabb natalitási indexet, addig csak 80 olyan község akadt, mely a 40% -os születési indexet eddig megőrizte. Ezért többé-kevésbé fikciónak kell minősíteni azokat a számításokat, melyek szerint akár 17% -os natalitási indexek mellett is biztosítható lenne valamely nép biológiai egzisztenciája. Sokkal közelebb járnak az igazsághoz azok, akik a 20%-os natalitási arányszámot tartják a minimumnak. Gressl sze­rint minden férjes asszonyra legalább 3—4 gyermeknek kell jutni. Schloss­mann pedig átlag 2.7 gyermek születésében jelölte meg a minimumot ahhoz, hogy a depopuláció be ne következzék.«
Nos hát Rákosliget immár több, mint évtizede, hogy a depopuláció, elnéptelenedés útján halad. Egy ideig még injectiokat kaphat a telekfel­osztások révén bevándorlókból, de a község szűk határa csakhamar vég­leges gátat vet a bevándorlásoknak, s Rákosliget lassan, de biztosan elö­regedik, elnéptelenedik, elvész. A rák és szervi szívbaj is sok embert visz el idő előtt. Erre vonatkozó adatok a következők: 1931—1933. rákhalálo­zás volt 1931-ben 3, 1932-ben 4, 1933-ban 1. Ezrelékben; 1931-ben 1.— % , 1932-ben 1.3% , 1933-ban 0.6% . Szervi szívokozta halálozás abszolút számokban: 1931-ben 10, 1932-ben 4, 1933-ban 2. Ezrelékarány: 1931-ben 3.2% , 1932-ben 1.3% , 1933-ban 0.6% . Himlő elleni oltást 1934-ben 24 esetben végeztek mint elsőt és 129 esetben mint ujraoltásokat, amit egy orvos intézett el, s a községnek 25 pengő költségébe került. A prevenciónak még a közlemúltban is egyik legfontosabbnak tartott, de ma már nem annyira túlértékelt művelete a fertőtlenítés. Ennek számszerű adatai a következők: Lakások fertőtlenítése történt 1932-ben 14, 1933- ban 38, 1934-ben 20 esetben. Személyek fertőtlenítése 1932-ben 16, 1933- ban 445, 1934-ben 30 esetben. Ennek költségei a községi számadások szerint összesen 219 pengő volt. Állandó fertőtlenítő berendezkedése a községnek nincs (értve permanens fertőtlenítő különítményt), hanem eset­ről esetre rendelik ki a község arra kioktatott altisztjét.
A község lakossága igen élénk társadalmi s kisebb mozgalmú politi­kai életet él. A község képviselőtestületének ülései bizony nem egyszer igen zajosak. A képviselőtestületi tagok természetesen a mindenkori kor­mányt támogatják. S ez természetes is, mert a mindenkori kormánytól függ egzisztenciájuk. A községben van fiú és leány polgári iskola, állami elemi iskola és óvoda, melyekben hazafias és vallásos nevelésben részesülnek a tanulók, aminek nyilvános ünnepségek alkalmával adják lélekemelő, meg­ható tanujelét. Az önkéntes tűzoltó testület csaknem egyidős a községgel, s a vármegye területén működő önkéntes tűzoltó testületek között az elsők közé küzdötte ki magát, mert kiváló képzettségével több versenyen értékes díjat hozott haza. Többször vették igénybe tűzvész idején a szomszédos községek is a rákosligeti önkéntes tűzoltókat az áldozatra mindenkor kész felebaráti szeretetnek önzetlen katonáit. A népkönyvtár egyike a Pestkörnyék leglátogatottabb hasonló intézményének, ami a lakosság mű­veltségének jele. Igaz, hogy állandó a panasz, hogy a modern írókat nem ta­lálják, a szabadgondolkodók munkái meg éppen indexen vannak. A le­vente egyesület a magyar jövő, a szebb jövő reményének egyik erőteljes, friss hajtása a levente egyesület, amely a testnevelésről szóló 1928:LIII. tc. alapján létesült a testi és erkölcsi érzések és képességek fejlesztésére. Örömmel állapítható meg, hogy a rákosligeti leventék oktatói hazaszere­tettől lángoló lelkesedéssel oktatják, vezetik az ifjú leventéket. A tapasz­talt kitűnő eredményben természetesen döntő szerepe van az oktatók példaadó fellépésének és viselkedésének. A sportnak — mint mindenütt — Rákosligeten is lelkesen hódol az ifjúság, s különösen említésre méltó az Atlétikai Klub és a KISOSz. rákosligeti fiókja. E két sportalakulat ma­gában foglalja a kultivált sport minden ágazatát. Az idősebbeknek is van tömörülésük; a Kaszinó. Igen komoly, úri testület, amely legtöbb esetben előkészítője a község politikában felmerült kérdések mikénti megoldá­sának, vagy eldöntésének. A kereskedők és iparosoknak is van egyesüle­tük, amely helyi viszonylatban érdekképviselete a két foglalkozási ághoz tartozóknak. Meg kell említenünk még a Magyar Vörös Kereszt Egylet helyi fiókját, amelynek tagjai a község kiválóságaiból kerülnek ki. A Mun­kásotthon az ipar területén dolgozókat tömöríti egy csoportba s politika­mentes társadalmi életet él, és elismerésre méltó közművelődési munka­alkotást fejt ki. A Dal és Zenekör vármegyei viszonylatban is számottevő művészgárda, melynek tagjai megszámlálhatatlanul sok kellemes, lelket üdítő és gyönyörködtető órákat szereztek rákosliget magasabb zenei igé­nyű lakosságának és melynek tagjai közül nem egy igazi művész lelkei találunk. A Házépítő Szövetkezet — ez a valóban az altruizmus jegyében működő gazdasági egyesülés igen sokat, sőt a legtöbbet tette Rákosliget településének szilárd megalapításában. Még a vízműről kell megemlékez­nünk. Ez bizony gondot okoz úgy a mű vezetőinek, mint a hivatalos köz­ségnek is, mert teljesítő képessége nem tudott lépést tartani a községnek — igaz, hogy — váratlanul gyors fejlődésével. Amint azonban a gazdasági élet sötét felhői szétoszlanak, ez a fontos közegészségügyi intézmény is eléri teljesítőképességének száz százalékát.