Az oldal frissítve: 2023.01.15.

Kik éltek Rákosligeten? Térképes megjelenítés

Rákosliget a statisztikák tükrében

A KSH illetve egyéb adatok alapján összeállított információs oldal. A Rákosligetre vonatkozó részek 1900-ig, Rákoskeresztúr adataiban található. 1907-től Rákoskeresztúrból kiválva lett önálló község.

Forrás: Kalmár Ella: A statisztikai Nagy-Budapest

Az adatok az alábbi csoportosításban kerültek fel az oldalra:

1. Népességre vonatkozó adatok:

Rákosliget népességének adatai

Rákosliget népességének alakulása 1910 – 1949 között

(Lélekszám, nemzetiségi hovatartozás)

Rákosliget népességszámának változása

Rákosliget Nagy-Budapest része: 1946. évi adatok:

Nagy-Budapest születési és halálozási adatok

1 hektár (ha) = 0,01 km2. Egy hektár egy 100×100 méteres területnek felel meg. 

Forrás: Budapest Lexikon 1973

Nagy-Budapest területe és népsűrűsége

2. Foglalkozási adatok:

A közszolgálati és szabad foglalkozásúak száma, valamint arányuk az összes népességben (keresők és eltartottak) 1910 – 1941

Az iparban foglalkoztatottak száma, valamint arányuk az összes népességben (keresők és eltartottak) 1910 – 1941

A bányászatban, iparban, kereskedelemben, közlekedésben foglalkoztatottak száma, valamint arányuk az összes népességben (keresők és eltartottak) 1910 – 1941

3. Vallásra vonatkozó adatok

Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás. Kalmár Ella A statisztikai Nagy-Budapest 289-336 old.

Evangélikusok száma 1937-ben

Névtár adatok

4. A település egészségügye a számok tükrében:

Halálozási adatok

5. Egyéb:

Lakóházak, lakások statisztikája

Agglomerációs változások a XX. század elején

Választási eredmények:

Az 1948-as választások budapesti eredményei:

1930. évi statisztikai jelentés Rákosligetről

1938

1992 Várható élettartam

6. Földárak alakulása

1934

Rákosliget határa 155 hold, ebből adómentes belterület 33%, kert 25%, a többi felosztásra váró szántó. Rákoskeresztúrnak a hatvani vasútvonal melletti részén a Munkásbetegsegélyző pénztár létesítette fővárosi munkások részére s a neve 1903-ig »Munkásotthon-telep« volt. A csinos kertes házakat azonban lassankint tisztviselők vásárolták meg s 1907-ben önálló község lett Rákosliget. 1926 körül további 120 darab 200 négyszögöles házhely került eladásra. Ezek értéke ma 10—20 pengő, de van 30—40 pengős beltelek is. A lakosság száma 1930-ban 3112 fő. Forrás: Dr. Bodor Antal Budapest hatása a környékbeli földárak és művelési ágak alakulására. Városi Szemle 1934