Az oldal frissítve: 2023.01.15.
Kik éltek Rákosligeten? Térképes megjelenítés
Rákosliget a statisztikák tükrében
A KSH illetve egyéb adatok alapján összeállított információs oldal. A Rákosligetre vonatkozó részek 1900-ig, Rákoskeresztúr adataiban található. 1907-től Rákoskeresztúrból kiválva lett önálló község.
Forrás: Kalmár Ella: A statisztikai Nagy-Budapest
Az adatok az alábbi csoportosításban kerültek fel az oldalra:
1. Népességre vonatkozó adatok:
Rákosliget népességének adatai
Rákosliget népességének alakulása 1910 – 1949 között
(Lélekszám, nemzetiségi hovatartozás)
Rákosliget népességszámának változása
Lakosságszám változása 1910 – 1930
Népességtömörülés, terület 1935
Élveszületés, halálozás, természetes szaporodás 1912 – 1933
A főváros környéki települések szaporodási hányadának alakulása
1880—1940 között
Rákosliget Nagy-Budapest része: 1946. évi adatok:
Nagy-Budapest születési és halálozási adatok
1 hektár (ha) = 0,01 km2. Egy hektár egy 100×100 méteres területnek felel meg.
Forrás: Budapest Lexikon 1973
Nagy-Budapest területe és népsűrűsége
2. Foglalkozási adatok:
A népesség foglalkozás szerint való megoszlása az intellektuális elemek túlsúlyát bizonyítja, mert a 3112 főnyi népességből csak 27-9% iparos, 13-1% kereskedő, 12- 8% a közlekedésben van alkalmazva, közszolgálatban 14-9% és végül 23’9% a nyugdíjban élők aránya. Forrás: Statisztikai Közlemények. dr Melly József: Nagy-Budapest közegészségügyi vonatkozásban Budapest 1937.
Budapest környéki települések lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása
(1930)
3. Vallásra vonatkozó adatok
4. A település egészségügye a számok tükrében:
A Duna-balparti belső agglomerációs övezethez tartozó községek közül csakis a Rákoskeresztúr,Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoshegy községcsoport esik távolabb. A községeknek a fővároshoz mért elhelyezkedését higiénikus szempontból különösen
figyelembe kell venni, mert ha erről gondoskodás nem történik és minden terület beépül, akkor a belső agglomerációs övezet is mihamarabb olyan szegény lesz zöld területekben, mint maga a székesfőváros.
Rákosliget ugyancsak a fővárostól távolabb keletre fekvő települési csoportba tartozó község, mely 1907-ben vált el Rákoskeresztúrtól. Kicsi település, csak 89 hektáron fekszik, melyen csinos kertes házak épültek.
A házak a település jellegének megfelelően 98’2%-ban kőből vagy téglából valók és tetőzetük 100%-ban cserép-, pala- vagy bádogfedelű. A népesség foglalkozás szerint való megoszlása az intellektuális elemek túlsúlyát bizonyítja, mert a 3112 főnyi népességből csak 27-9% iparos, 13-1% kereskedő, 12- 8% a közlekedésben van alkalmazva, közszolgálatban 14-9% és végül 23’9% a nyugdíjban élők aránya. Ipartelep nem rontja Rákosliget levegőjét.
Rákosliget nagyközség 3112 főnyi népessége már élvezi a centrális vízellátás előnyeit, mert szövetkezeti alapon működő vízműve van. Sajnos a vízmű teljesítőképessége aránylag csekély és vízdíja magas.
A budapesti agglomeráció pontos kút-, illetve ivóvízkataszterének hiányában is megállapíthatjuk, hogy az 1930-ban már 415.213 főnyinek bizonyult népességnek csak kisebb töredéke: 194.205 lélek van — hozzávetőleges számítás szerint — centrális vízmű útján ivóvízzel ellátva. Az újpesti, wekerletelepi, albertfalvai, budafoki, rákoshegyi és rákosligeti vízművek tehát az agglomeráció népességének csak 45-7%-át részeltetik higiénikus ivóvíz szolgáltatásában.
Az egyes települési helyek szerint részletesebben vizsgálva az anyagot kiderül, hogy a vízvezetékkel való felszerelés tekintetében Rákosliget és Albertfalva, az intellektuális települések állanak az élen.
A vízöblítéses árnyékszékek arányával mégis a környéki községek között Újpest, Rákosliget, Kispest és Albertfalva emelkedik ki.
A villanyvilágítás legfejlettebb Újpesten, Rákospalotán, Rákosligeten, Kispesten és Albertfalván.
Ezer lakosra jutó orvosok száma
Igénybe vett kórháztípusok százalékosan kifejezve
Fertőző betegségek előfordulása típosok szerint
Szociálegészségügyi gondozás 1934
Élveszületés, halálozás, természetes szaporodás 1912 – 1933
Születések. A születések fogyása 1920 óta állandó, sőt szinte rohamosan csökkenő hajlamot mutató jelenség. A magyar agglomeráció magja és minden községe ugyanezt a helyzetképet mutatja. A valóban intellektuális települési helyen Rákosligeten megdöbbentően alacsony születési indexek állapíthatók meg (3-2, 4-2, 4-8%0), valószínűleg, mert itt sok nyugdíjas lakik.
Fertőző halálozás 2 1921 -1933
Fertőző halálozás 3 1921 -1933
Jellegzetes, hogy a Szent László-kórház mortalitásában Budafok, Nagytétény, Rákospalota, Pestújhely, Rákosliget, Rákosszentmihály, Cinkota, Kispest és Pestszenterzsébet szerepelt a legnagyobb számokkal.
Az oltások szigorú végrehajtása törte meg a himlő endémikus jellegét s így ezt a preventív munkát a jövőben- is rigorózusan kell végrehajtani.
Közegészségügyi és állategészségügyi kiadások
Forrás: Statisztikai Közlemények. dr Melly József: Nagy-Budapest közegészségügyi vonatkozásban Budapest 1937.
5. Egyéb:
Lakóházak, lakások statisztikája
Agglomerációs változások a XX. század elején
Választási eredmények:
Az 1948-as választások budapesti eredményei:
1930. évi statisztikai jelentés Rákosligetről
Rákosliget 1930. Statisztikai jelentés 1. oldal
Rákosliget 1930. Statisztikai jelentés 2. oldal
Rákosliget 1930. Statisztikai jelentés 3. oldal
1938
1992 Várható élettartam
6. Földárak alakulása
1934
Rákosliget határa 155 hold, ebből adómentes belterület 33%, kert 25%, a többi felosztásra váró szántó. Rákoskeresztúrnak a hatvani vasútvonal melletti részén a Munkásbetegsegélyző pénztár létesítette fővárosi munkások részére s a neve 1903-ig »Munkásotthon-telep« volt. A csinos kertes házakat azonban lassankint tisztviselők vásárolták meg s 1907-ben önálló község lett Rákosliget. 1926 körül további 120 darab 200 négyszögöles házhely került eladásra. Ezek értéke ma 10—20 pengő, de van 30—40 pengős beltelek is. A lakosság száma 1930-ban 3112 fő. Forrás: Dr. Bodor Antal Budapest hatása a környékbeli földárak és művelési ágak alakulására. Városi Szemle 1934