Rákosligeten szolgáló lelkészek:
Törő Lajos Rákoscsabáról
Szánthó Géza Rákoscsabáról
1903 -tól leányegyházként működik tovább.
1916 előtt helyettes lelkészek:
Arany Gusztáv,
Keresztessy Sámuel,
Nagy Ferenc,
Szinok Zoltán,
dr. Harsányi Pál,
1916 után rendes lelkészek:
Papp Ákos 1916 – 1918
Zeley Zoltán 1918 – 1919
Batta Árpád 1920 – 1939
Szombathy Gyula
Szabó Lajos
Fülep Beáta
Az egyházközség 1904-ben templomépítés céljára egy 480 négyszögöles telket vásárolt, ahol kicsi alapterületű átmeneti imahelyet emeltek.
1904 és 1905 között számos helyiségben folyt gyűjtés a felépítendő rákosligeti református templom javára, így 1904 májusában Cegléden, 1905-ben Átányban, Tiszanánán, Aszódon, Hévizgyörkön, Jászkiséren, a tiszántúli Törökszentmiklóson és Kenderesen, továbbá Tiszaburán és Tiszaroffon, Miskolcon, Mezőkeresztesen, Gelejen, Mezőcsáton, Tiszatarjánban, Székesfehérváron, Szabadbattyánban, legvégül Lepsényben. A gyűjtéseket az egyházközség akkori gondnoka, Márta György posta főtanácsos szervezte.
Az 1907. június 16-án tartott presbiteri gyűlésről szóló jegyzőkönyv a templomépítés szempontjából egy örömteli eseményről számolt be. Június elején a gondnok és a pénztáros a rákoscsabai otthonában felkereste Bogáti Hajdú Imre törvényszéki bíró feleségét, akit sikerült a „Rákosligeti Ev. Ref. Missziói Egyházközség” védnöknőjéül megnyerni.
Bogáti Hajdú Imréné, az egyházközség védnöknőjének gyűjtéséből 1908-ban egy 219 kg-os harangot öntettek. A harangot Egry Ferenc öntötte Kisgejőcön, Ung vármegyében (ma Malí Hejivci, Ukrajna). 1908. május 31-én szentelték fel a harangot, az istentiszteletet követően, a presbitérium döntése alapján a Sport-club telephelyén a templomépítést támogató sportversennyel összekötött majálist rendeztek.
A templomtelken, az összefogásnak köszönhetően 1910-ben épült meg az ideiglenesnek szánt imaház, amelyet Sztanek Pál rákosligeti építész tervezett. Az építkezéshez a Kőbányai Gőz-Téglagyár kétezer, a Lechner Rákosi Téglagyár ezer téglát ajándékozott. A barokkos megformálású homlokzattal díszített imaház építésének kivitelezését a tervező Sztanek Pál felügyelte.
Az ezt követően istentiszteleti helyként szolgáló imaház felszentelését Mády Lajos esperes végezte. Az ünnepi esemény örömteli időpontja 1910. november 6-ára esett. A felszentelési ünnepségen megjelent Noszkó István rákoskeresztúri evangélikus lelkész, valamint a rákosligeti katolikus, evangélikus egyházközségek, illetve a zsidó hitközség világi képviselői.
1915-ben lett Rákosliget önálló anyaegyházközséggé. Az 1940-es évek elején az imaház épületét magába foglaló, nagyszabású templomterv készült, de a második világháború nehéz éveiben csak egy harminc négyzetméteres irodahelyiség és egy szoba-komfortos egyházfi-lakás készült el. 1958-ban készült el az imaházzal egybeépült, tizenhat méter magas harangtorony. Szintén ebben az időben alakították át a homlokzatot, ami háromszögű lezárást kapott, ezáltal templomformát nyert az épület.
Millisits Máté nyomán
