Az oldal frissítve: 2020. 12. 09.
1901 Szabadelvű Párt
1910
1910. május 29.
Képviselő-választás
1913 MUNKAPÁRT
Meghiúsult munkapárti szervezkedés. A közeli Rákosligeten, amely a gödöllői kerülethez tartozik, Szegedi Albert nyugalmazott rákoskeresztúri főjegyző meg akarta alakítani a munkapárt helyi szervezetét. Az értekezleten, amelyet a párt megalakítása céljából összehívott, mindössze négyen jelentek meg, dacára annak, hogy a talaj igen alkalmasnak látszott, mert Rákosligeten igen sok állami tisztviselő, tanár, bíró, posta- és vasúti hivatalnok lakik. Rákosligeten most jól mulatnak a kudarccal végződött munkapárti erőlködésen.
MAGYARORSZÁG 1913. augusztus 26.
1917
48-as Párt
1920
Keresztény Nemzeti Párt, Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP)
1922
HONVÉDELMI PÁRT
A Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék
1926 DEMOKRATA PÁRT
Fábián Béla korteskedése
Egyedül a demokrata párt listavezetője, Fábián Béla keresi fel az utolsó vasárnap is híveit.
Mindenütt valahogy különösen elkeseredett hangulat fogta el a polgárságot:
— Lehetetlen, hogy az ország hangulata lenne az oka. annak, hogy már
annyi egyhangú választás van. Mi majd megmutatjuk itt a pestkörnyéki titkos kerületben, hogy mi az igazi néphangulat.
Itt látszik csak meg igazán, hogy mi a különbség a titkos és a nyílt szavazás között. Ahogy járjuk sorra a községeket, ahol titkos lesz a szavazás. Rákoskeresztúrt, Rákoscsabát. Rákosligetet és Rákoshegyet, tehát a gödöllői híres járás községeit, azokat, ahol Endre László a főszolgabíró, sehol sem hallunk panaszt. Itt nem tudnak közigazgatási terrorról beszélni. Mondják ugyan, hogy a bírák, a jegyzők gyűjtöttek az egységespárt részére ajánlásokat:
— Gyűjthetnek, de szavazni mégis a demokrata pártra fogunk, a Fábián neve felett lévő kockába tesszük a keresztet, mert ha egy iparosnak, kereskedőinek valami haja volt, nem Tamássy intézte azt el, hanem csak Fábián Béla…
Autós körút a kerület községeiben
Rákoscsabán megerősített csendőrjáratokkal találkozunk. Minden gyűlés tilos itt már.
Rákosligeten figyelmeztetnek bennünket, hogy vigyázzunk autónkra, mert egyes éretlen elemek azt vették a fejükbe, hogy az ellenpárt autóit teszi tönkre, kilukasztják a gumijait.
Mondanunk sem kell talán, hogy minden csak rémlátás. Rákosliget — hála a titkos szavazásnak — éppen olyan csendes, mint Rákoshegy. — Itt nincs semmi izgalom, — magyarázzák Fábián Bélának, — bennünket valahogy elkerültek a képviselőjelöltek, s mi így igazán meggyőződésünk szerint szavazhatunk.
MAGYARORSZÁG 1926. december 7.
1935
1939
Magyar Élet Mozgalom
Magyar Élet Párt
1940
A Nyilaskeresztes Párt rákosligeti szervezete 1940. május 22-én a Pálföldi (Prendl) Vendéglőben alakult meg Kégl Károly vezetésével. Ő 1902-ben született. Ennek székhelye 1942-től a Hősök tere 11. szám alatti épületben volt. 1944-re Tóth Gyula lett a rákosligeti nyilasok vezére, a pártház pedig a VI. utca 1. szám alá a Pálföldi Vendéglőbe költözött. Ma ebben az épületben posta működik. A régi iratok szerint a Wehrmacht 300 katonája élt Rákosligeten, főként azon házakban, amelyekből kiköltöztették a zsidókat. Majd az iskolák épületeiben a Luftwaffe pilótáit szállásolták el.