Édesapja Lévai Miksa tanító, iskolaigazgató. 1922- es nyugdíjazását követően költözött Rákosligetre. 88 éves korában deportálták. Sírhelye a Kozma utcai temetőben van. A Lévai család polgári zsidó család volt. Az első világháborúban tüzérként esik orosz fogságba Przemyslben. Ezt hadifogolytábor követte Szibériában. 1920. júniusában térhetett hazakalandos úton. Gyakorlatilag futballbírói igazolványa segítségével tudott megszökni a táborból. Kisebb kitérők után jutott el az Est c. laphoz. A gödöllői főszolgabíró Endre László működésével kapcsolatban 13 cikket írt, perek tömegét zúdítva magára. A Pest Napló így válaszolt Endre támadásaira: „Elvégre Endre Lászlónak is át kell látnia, hogy mindenek fölött való a nemzeti érdek, hogy a közhivatalnok a törvény alapján álljon, és ugyancsak eminens nemzeti érdek, hogy a nyilvánosság szószólója, a sajtó foglalkozzék annak a köztisztviselőnek a dolgával, aki akár tudatosan, akár öntudatlanul nem járja szigorúan a törvény útját.” (Mi meg ezt üzenjük, Pesti Napló, 1925 március 31.)
Az ügy még nemzetgyűlési interpellációt is generált:
Pakots József nemzetgyűlési képviselőnek a Lévai Jenő rákosligeti lakos ellen a gödöllői járás főszolgabiraja által inditott kihágási ügyben 1925. évi július hó 6-án
hozzám intézett interpellációjára a következőkben válaszolok : vitéz Endre László, a gödöllői járás főszolgabiraja Lévai Jenő hírlapíró ellen köztisztasági kihágási el
árast inditott meg, mert rákosligeti lakása előtt 1925. évi március hó 17-én a leesett havat nem seperte el. Lévai Jenő az ügy folyamán elfogultsági kifogást emelt,
illetőleg biróküldést kért Pest vármegye alispánjától, az alispán azonban ezt a kérést elutasította. Ez ellen Lévai Jenő hozzám felfolyamodást jelentett be. A
felfolyamodásnak helyet adtam és az 1925. évi július hó 18-án 2818./kih. számú rendeletemmel ebben a kihágási ügyben az eljárásra az aszódi járás főszolgabiráját
delegáltam. Ezzel az interpellációnak 3. pontjában foglalt kívánságnak eleget tettem. Az interpelláció 1. és 2. pontjára válaszom az, hogy a továbbiak az előirt
szabályszerű kihágási büntető eljárás keretébe tartoznak. Budapest, 1925. évi október hó 14-én. Rakovszky, m. kir. belügyminister Nemzetgyűlési napló, 1925. évi
október hó 16-án. A nemzetgyűlés 449. ülése
1925
De perbe vonták azért is mert arról írt, hogy a helyi bíró, Debreczeni Istvánt, aki csalással szerezte meg hivatalát zaklatta a konkurens üzletek tulajdonosait, vizsgálatokat kezdett ellenük, hogy tönkretegye őket, vagy éppen szombaton szuronyos csendőröket küldött a zsinagógában imádkozó zsidókra.
Endre hosszú ideig meglehetősen pitiáner ügyekben jelentette fel. . Így például feljelentette „címbitorlásért”, mert dragonyos hadnagynak nevezett egy alhadnagyot.
Ismeretlenek kővel dobták be Lévaiék házának az ablakát, később valaki pisztollyal
belőtt. Végül az adóhatóságot uszította Lévaira, a pénzügyőrök zaklatták folyamatosan, amíg „kis rákosligeti házát potom pénzért el kellett prédálni.”
Lévai életrajzát Dési János Lévai Jenő és a zsidósors címen írta meg 2017-ben és a Citoyen gondozásában jelent meg.