Hackenberger László

Gyógyszerész, Rákosliget bírója 1913. november 9. – 1914. július 22.

1920-tól haláláig, 1941-ig Budapesten, illetve Rákosligeten élt, fel
tehetően eszmei közösségben Horti Ede körével. Életkoránál fogva annak nesztora lehetett, 81 éves korában halt meg Rákosligeten, egy héttel korábban Horti Edénél.

Életrajzából az alábbi töredékeket ismerjük:

A magyardiószegi (Diószeg) patika 1900-ban alakult (a Katolikus Lexikon adata 1901) Pozsony vármegyében és a Szentháromság nevet viselte. A gyógyszertárat 1912-től a rákosligeti születésű (ez tévedés lehet, mivel Rákosliget megalakulásának éve 1903illetve Hackenberger életkora nem ezt erősíti) Hackenberger László, majd fia, Benő üzemeltette. 1929-ben a patikát már Földes Ernő üzemeltette egészen 1945-ig.

Forrás: Bukovszky László A közegészségügy alakulása és jótékonysági intézmények a Mátyusföldön http://www.niton.sk/documents/2-129-3720-lokreg4_309-334.pdf
http://lexikon.katolikus.hu/G/gy%C3%B3gyszert%C3%A1r.html

Mezey Ottó Csontváry tanulmányaiban olvashatunk Hackenbergerrről. Forrás: http://orszagepito.hu/sites/all/files/orszagepito-hu/lapszam/2005-2/2005-2m.pdf 16. oldal
CSONTVÁRY ALTERNATÍV VALLÁSOSSÁGA (előadás, 1992)

Mennyiben ismert az eset, nem tudom, mindenképpen – újfent – vázolom, mert elgondolkodtató kiindulásként szorosan a témához tartozik. Történt, hogy 1891 márciusának egyik első napjára nyilvános árverés íratott ki a gácsi Kosztka patika teljes berendezésére, s mire az árverési hirdetmény megjelent a losonci sajtóban, a patikát – amint ugyancsak sajtóközleményekből értesülhetünk – már bérbe vette egy aradi gyógyszerész, aki aztán három évig bérlője is marad. Az egész ügyben, ami egy öt éves, a megyei és a fővárosi szaksajtóból nyomon követhető procedúra záróakkordja volt, számunkra most mindössze az a tény érdemel figyelmet, hogy a bérbevevő Hackenberger László, aki Kosztka Tivadarral egy időben végezte a gyógyszerészetet, a két világháború közötti években bukkan fel szemünk előtt egy ún. új sálemista közösség tagjaként, minden bizonnyal nesztoraként. Vallásilag a történeti egyházakkal szemben álló, a „nagy Fényember” kialakulását hirdető és azon munkálkodó közösség vezetője a festőnek indult Horti Ede volt, aki Rákosligeten élve az osztrák szektaalapító Jakob Lorbeer számos kötetét lefordította és kiadta (köztük a János nagy evangéliuma címűt, nyolc testes füzetben), lapot szerkesztett, működtetett Az Ige címmel, s kiadta – visszakanyarodva a témához – Hackenberger teozófikus, gnosztikus, s egyben utópisztikus programfüzetét  Az iskola vallása, misztikus világszemlélet  címmel, 1923-ban.
A János nagy evangéliuma (alcíme: A bibliai János evangélium kinyilatkoztatás útján adott magyarázata) egyik kötete ezt a címet viseli:  A háromnapi jelenet a jeruzsálemi templomban a 12 éves Jézus és a zsidó-római vizsgabizottság között, a hosszan taglalt eseménysorozat érdekessége, hogy egyfelől témájánál fogva – a 12 éves Jézus a templomban –, másfelől naiv, groteszk, vizionáriushoz illő szemléletmódja miatt kapcsolatba hozható Csontváry Panaszfalával, az újszövetségi történet rokon hangvételű – bár irodalmi – tolmácsolásával. Az eszmefuttatást érdemes lezárni azzal a megjegyzéssel, hogy a János evangélium – többek közt kezdősorai miatt – a belső fénynek, megvilágosodásnak különleges szerepet tulajdonító, az
emberi életet Tao-szerű útként értelmező tanokban, tanításokban általános népszerűségnek örvend, elemzések tárgyát képező, majdhogy példaértékű.

A JANUS-ARCÚ KOSZTKA TIVADAR (Palócföld, 1988) 8. oldal

1891 elején mind a Gyógyszerészi Hetilap, mind a Gyógyszerészi Közlöny arról értesíti olvasóit, hogy Kosztka Tivadar gácsi gyógyszerész február 15-vel patikáját bérbe adta Hackenberger Lászlónak. Pontosan egy héttel később a Losonc és Vidékében hirdetmény jelenik meg, amelynek értelmében a járás-bíróság a gyógyszertár egész berendezését árverésre bocsátja. Az eljárást Kosztka ellen egy losonci gyógyszerész indíttatta meg, akitől 1888 novemberében 4500 ft kölcsönt vett fel. Az árverés kimeneteléről ugyancsak nincs tudomásunk. A gyógyszertár mindenképpen az ő kezében marad:az 1895-ös  Gyógyszerészi Almanach, amely a hazai gyógyszertárak első teljes névjegyzékét adja, őt tünteti fel tulajdonosnak. Hackenberger Lászlót pedig a gácsi patika első bérlőjének tekinthetjük. Ezek után Kosztka Tivadarnak semmi keresni valója nem volt Gácson, s amint a Losonc és Vidéke egyik híradásából értesülünk, távozik is – kétes kimenetelű küzdelmei színteréről.

Hackenberger László neve talán csak a kor ezoterikus mozgalmait feldolgozó számára mondana valamit. A gácsi patika bérletének felmondása után eltűnik a szemünk elől, az első világháború alatt ismét a Felvidéken, Pozsony megyében gyógyszerészkedik, a háború után a fővárosban és Rákosligeten él. Rákosligeten a bibliai János Jelenések könyvében szereplő „új Jeruzsálem” megteremtésén lelkileg munkálkodó közösség, a romlatlan krisztusi tanokat és egyszerű életmódot követő „új sálemisták” vezető egyénisége és Az Ige című lap szerkesztője. Horti Ede 1928-ban kiadja Hackenberger teozófikus beállítottságú brosúráját, amelynek az istenséggel való egyesülést, „kozmikus szemléletet” valló szerző  „Az iskola vallása – misztikus világszemlélet” címet adta. Arról is van tudomásunk, hogy ugyanez a Hackenberger élete utolsó éveiben (meghalt 1941-ben, 81 évesen Rákosligeten) gyakran megfordult az indológus Zajti Ferenc Aréna úti műtermében, aki a tízes években egy győri rajztanár-festővel, Békéssy Leóval együtt Csontváry tanítványa volt. (Az Aréna – ma Dózsa György – úti ház előcsarnokában a Magas Tátra nagyméretű színes kerámia képe ma is látható.)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT HATODIK, 1887—1889. ÉVI CZIKLUSÁNAK PÁRTOLÓ TAGJAI.

Melléklet a „Természettudományi Közlöny” 213-dik füzetéhez

Hackenberger László irodalmi munkássága:
Egy hívő (Hackenberger László) : Új világrend a világháborúból, Arad, 1916
Hackenberger László: Az iskola vallása, misztikus világszemlélet Rákosliget 1923.