Az oldal frissítve: 2022.01.04.
ORVOSOK
JÁRVÁNYOK
Rákosliget egészségügyi képe a kezdetektől 1938-ig
Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) alapján
Rákosliget a fővárostól távolabbi, keletre fekvő települési csoportba tartozó község, mely 1907-ben vált el Rákoskeresztúrtól. Kicsi település, csak 89 hektáron fekszik, melyen csinos kertes házak épültek. A házak települési jellegének megfelelően 98.2 %-ban kőből vagy téglából valók és tetőzetük 100°/o-ban cserép-, pala- vagy bádogfedelű. A népesség foglalkozás szerint való megoszlása az intellektuális elemek túlsúlyát bizonyítja, mert a 3112 főnyi népességből csak 27.9°/o iparos, 13.1% kereskedő, 12.8% a közlekedésben van alkalmazva, közszolgálatban 14.9% és végül 23.9% a nyugdíjban élők aránya. Ipartelep nem rontja Rákosliget levegőjét.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. 52. oldal
Rákosliget nagyközség 3112 főnyi népessége már élvezi a cent4 rális vízellátás előnyeit, mert szövetkezeti alapon működő vízvezetéke van. Sajnos, a vízmű teljesítőképessége aránylag kicsiny, viszont a vízdíja magas.
Forrás: I.m. 54. oldal
Rákosligeten az épületek 94.8%-ában van vízvezeték.
A lakosság lélekszámát figyelembe véve 1 000 lélekre jut orvos:
Rákospalota 0.7
Pestújhely 1.4
Rákosszentmihály 1.2
Cinkota 0.9
Sashalom 0.6
Mátyásföld 2,
Rákoscsaba 0.7
Rákosliget 1.9
Rákoskeresztúr 0.4
Rákoshegy 1.2
Az összes környékbeli betegeknek tehát közel fele a székesfővárosi községi kórházakat Rákosvidéknek magasabb kultúrszinten levő települtek lakói veszik igénybe. Így Mátyásföld, Rákoshegy, Rákoscsaba, Rákosliget. Ezekben a községekben ugyanis leginkább tisztviselők és nyugdíjasok laknak. Viszont a községi kórházakat a szegényebb községekből származó betegek veszik igénybe; Cinkota, Sashalom, Rákoskeresztúr. A magángyógyintézetek rákosvidéki betegei Rákospalota, Rákosliget, Rákoshegy községekből kerültek. ki. Szanatóriumokban Rákospalota és Rákosliget lakóiból találjuk a legtöbb, pestkörnyéki betegeket. (68. oldal)
Rákosvidéken szociálegészségügyi gondozás bizony ma még elszomorító állapotban van.
Lélekszám növekedés:
Fürdők, uszodák szintén alig vannak Rákosvidéken. Aki fürödni akar, az menjen be Budapestre. Fizesse a villamos jegyet, váltsa meg a fürdőjegyet no és még egyéb költség is merül fel az ilyen »ünnepi« alkalmakkor…volt. Most, egy felső rendelet nyomására mozgalmak indultak uszodák létesítésére.
Halottak temetése
Nem utolsó közegészségi ténykedés a halottak eltakarítása. Az egész Rákosmentén egyedül Rákosligeten — vagy amint becézve mondják Kis- Budapesten — kötelező a temetőben való ravatalozás. A többi helyen még ma is a házból temetik a halottat.
Rákosszentmihályon, Cinkotán, Sashalmon, Mátyásföldön, Rákoscsabán, Rákosligeten már közel 10 esztendeje elég alacsony a halálozási arányszám.
A fentiekből tehát megállapítható, hogy Rákosvidék egészségügyi igazgatása Budapesthez viszonyítva primitív. A hatósági orvosok preventív tevékenysége minimális, mert kurativ működésük lefoglalja idejüket szellemi és fizikai munkabírásukat. Védőnő vidékünkön alig van, egészségőr pedig egyáltalán nincs Rákosvidéken. Orvosokban nincs hiány, de annál nagyobb a szükség a gyógyintézetekben.
»A Budapestkörnyék asszanálására létesítendő célszövetség feladatát csak akkor teljesítheti, ha annak elérésére minden erkölcsi és anyagi energiát koncentrálhat. Ebben a vonatkozásban okvetlenül szükségesnek látszik, hogy egyfelől biztosítsa a m. kir. Országos Közegészségi Intézet, másfelől pedig az Országos Stefánia Szövetség és a Magyar Vörös-Kereszt Egylet támogatását, ami nélkül a szociális és egészségügyi népgondozás kiépítése nehezen lenne elképzelhető.« dr. Melly József