1919. március 27-én írja Vörös Újság 40. száma: „A gödöllői járás községeinek túlnyomó részében — Pécelen, Rákoskeresztúron, Mátyásföldön, Cinkotán, Valkón, Zsámbokon, Rákosligeten, Isaszegen és más községekben is — megalakultak a tanácsok. Március 30-án, vasárnap Gödöllőn küldöttértekezletet tartanak, amelyen a volt Járási Munkás- és Katonatanács tagjai, valamint a községi szovjetek két-két meghívottja vehet részt. A bejelentések Vojticzky Gyula népbiztos elvtárshoz előzetesen beküldendők”. A Forradalmi Kormányzótanács a nehéz testi munkát végző gazdasági cselédek részére megállapított gabona fejadagot személyenként és havonként 25 kg-ra felemelte.
LAKÁSFOGLALÁSOK
1919-ben történt, hogy Kundráth Gyula elment a rákosligeti községházára (VIII. utca sarkán lévő épület, amely később iskola lett), majd a bolsevik-zsidókat csirkefogóknak nevezte, illetve kiutasította őket a városházáról. Bosszúból Holnapy Ernő hat vörösőrrel együtt elment Kundráth lakására, ám Kundráth lőfegyverrel üldözte el a bolsevikokat. Holnapy a rákoskeresztúri bolsevikoktól kért segítséget, majd a gödöllői parancsnokság parancsot adott Kundráth kivégzésére, illetve arra is, hogy Kundráth házát is lőjék szét. Kundráth időben megtudta, hogy mire készülnek ellene és elmenekült. A vörösőrség Rákosligetről a Tanácsköztársaság vége után 1 nappal, 1919. augusztus 2-án Budapestre indult és csak egy vörös századot hagytak a településen. Ám éjjel egy csapat, idősebb Debreczeni István, Foltin Géza, Stepán Aladár, Pintér József, Szabó Lajos, ifjabb Debreczeni István hadnagy vezetésével megtámadták a bolsevik századot. Azonnal polgárőrséget toboroztak a rákosligeti lakosokból, majd felállítottak két géppuskát a főtéren arra az esetre, ha a bolsevikok megtámadnák a települést. A polgárőröket felfegyverezték. Az események elindítója, Kundráth Gyula evangélikus presbiter volt, aki 16 évig volt községi képviselő. Harcolt az 1. világháborúban is. Fűszerrel kereskedett.