Az oldal frissítve: 2023. 01. 20.
1911
Lang vendéglő egy kicsit másként.
Ifj. gr. Ráday Gedeon Budapest fő- és székvárosi jótékony- és önsegélyző-egylet. Központi iroda: VII, Dohány-u. 80. — Hivatalos órák : 9—12, és 3—7-ig,
vasárnap 9—12-ig. — Elnök : Fischer Béla. — Elnök helyettes : Weisz Márk. — Főpénztárnok: Goldner Izrael. — Főellenőr: Mechlovics Ferencz. — Gazda:
Steiner Márton. — Irodafőnök: Fischer B. Béni. —Fizető-helyek : II. Jégverem-u. 8. — VIII. Illés u. 1. —IX. Tompa-u. 3. — X. bánya-u. 7. — Kispest, üllői út 123.— Újpest, Sándor-u. 14. — Erzsébetfalva, Főtér.
VI, külső Váczi út 90. — Soroksár: Fő-u. — Szt-Endre: Izbóg-u. — Rákos-Palota, Rákos-u. 15. — Rákosliget, Láng-féle vendéglő.
1922
1924
— Komáromi feltaláló sikere. HackerZoltán budapesti fiatal mechanikás, városunk szülötte, HackerRichárd munkásbiztosító pénztári igazgató törekvő fia, egy szenzációs találmányára kapott tizennégy államban szabadalmat. Az ügyes feltaláló a karácsonyi ünnepek alatt idehaza volt édesatyja és testvérei látogatására és ismerősei körében bemutatta nagyszerű találmányát a betörés, álkulccsal való felnyitás ellen abszolút biztonságot nyújtó kulcsnélküli lakatot. A hengeralakú lakat bárki által tetszés szerinti számkombinációra állítható be s csak ugyanezen szám ismerője nyithatja ki. Az ifjú feltaláló Rákosligeten társával műhelyt rendezett be a találmány nagybani előállítására. Ugyanezen rendszert alkalmazta vasúti teherkocsik zárószerkezetéül, mely rövidesen ki fogja küszöbölni az eddigi semmi biztonságot nem nyújtó, leplombálást A magyarországi dohánygyáraktól és a Magyar Államvasutaktól máris több tízezer ilyen zárra kapott rendelést. Törekvő, derék földinknek nagy gyakorlati értékkel bíró találmánya bizonyára hamarosan nagy elterjedésnek fog örvendeni és mi részünkről szép sikeréhez csak őszintén gratulálhatunk.
Forrás: Komáromi Lapok 1924. január 1. 5. oldal
1925
1926
Az Országos Földbirtokrendező Bíróság
Az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1921. június 20 – 1941. december hó 31. között működött.
1929
1939
Forrás: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára (1939)
Szövetkezeti élet.
Gróf Károlyi Sándor fóti földbirtokos indította el megyénkben a szövetkezeti mozgalmat. Legrégibb Hangya szövetkezetünk az általa alakított fóti Hangya szövetkezet, amit a szövetkezeti élet 50 éves múltjában követtek a többi községek és elmondhatjuk, hogy ma m á r a l i g v a n a v á r m e g y é n e k p á r olyan községe, ahol Hangya bolt ne lenne.
A H a n g y a b o l t o k voltak az első érdekvédelmi váracskái a kisembereknek, amit fokozatosan követtek a Hitelszövetkezetek a gazdakörökkel. Az a hálózat, mely ma szövetkezetekkel és gazdakörökkel, mint a haladó gyakorló élet, mindennapi iskoláival átszövi a vármegyét, a legerősebb oszlopa és védelme termelésünknek. Gróf Széchenyi István álmai későre valósultak meg, de annál erőteljesebben. Az 1847—49 és 50-es évek nagy eszméi ma kiterítve és feldolgozva állanak előttünk és a vármegye kultúrájának egyik értékes gyöngyét alkotják. A gazdakörök és falusi olvasó körökből indult útjára a szövetkezeti élet, mely ma már izmosodott fájává növekedett Pestvármegye mezőgazdasági életének. Ilyen gazdaköreink működnek ma: Abony, Jászkarajenő, Kocsér, Törtei, Ujszász, Zagyvarékás, Alsódabas, Alsónémedi, Bugyi, Gyón,Kakucs, Ladánybenő, Ócsa, Örkény, Sári, Tatárszentgyörgy, Ujhartyán, Aszód, Bag, Boldog, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, Iklad, Tura, Verseg, Albertfalva, Bia, Budakeszi, Budaörs, Budatétény, Nagykovácsi, Nagytétény, Páty, Torbágy, Tinnye, Perbál, Tök, Törökbálint, Zsámbék, Cegléd, tanyaközpontjai, Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Harta, Ordas, Solt, Szalkszentmárton, Csömör, Gödöllő, Dány, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Pécel, Rákoscsaba, Rákosliget, Szada, Vácszentlászló, Zsámbok, Gyömrő, Maglód, Úri, Bátya, Drágszél, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Foktő, Hajós, Géderlak, Homokmégy, Miske, Nemesnádudvar, Öregcsertő, Szakmár, Szeremle, Aszód, Kalocsa, Akasztó, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Prónayfalva, Soltvadkert, Soltszentimre, Alpár, Jakabszállás, Jászszentlászló, Kiskunmajsa, Ókécske, Újkécske, Szank, Kiskunhalas és annak 6 tanyai központja. Kispest, Cinkota, Csepel, Soroksár, Bodakútpuszta, Fülöpszállás, Izsák, Kerekegyháza, Kunszentmiklós, Orgovány, Szabadszállás, Tass, Alberti, Bénye, Káva, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Gomba, Irsa, Monor, Nyáregyháza, Pilis, Üllő, Vasad, Vecsés, Farmos, Kóka, Nagykáta, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiósáp, Tápió-
szecső, Nagykőrös és 11 tanyai központja, Békásmegyer, Csobánka, Kisoroszi, Piliscsaba, Pócsmegyer, Pomáz, Tahitótfalu, Üröm, Dömsöd, Kiskunlacháza,
Makád, Pereg, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Rákospalota, Szentendre, Újpest, Acsa, Csornád. Csővár, Dunakeszi, Fót, Őrszentmiklós, Püspökszilágy, Vácbottyán, Veresegyháza, Vácduka, Kisnémedi, Váchartyán, Váckisújfalu, Vác 2, Kecskemét és 6 tanyaközpontja, összesen: 210.
Ezekből nőttek ki a Hangyabolyok, melyekből a legkisebb forgalmú is évenként 30.000, a legnagyobb forgalmú pedig Halason 10—15 millió pengőt forgalmaz. Innen nőttek ki a községi hitelszövetkezetek, melyeknek mai száma 152, összefogva a vármegye minden községét, majd a tejszövetkezetek, melyeknek száma 95 és a legkisebb havonként 2000, a legnagyobb naponként 15.000 liter tejet forgalmaz, köztük a gödöllői járási tejszövetkezet havi 120.000 liter tejforgalmával, amiből a tejszövetkezet évi 230.400 pengőt fizet ki kisgazda tagjainak az átvásárolt tej árában.
Hogy mit jelentenek a kisgazdaélet szempontjából a fogyasztási-, hitel- és tejszövetkezetek, annak értéke fel nem becsülhető.
Vármegyénk egyébb gazdatársadalmi intézményekben is a főváros révén gazdagabb, mint a többi vármegye. Itt székel a vármegyei gazdasági egyesület, mely történelmi múltjával és ősi patinás működésével mintegy 800 nagy-, közép- és kisgazda érdekvédelmét szolgálja. Az Alföldi Zöldmező Szövetség, melynek működése a szántóföldi takarmánytermelés fokozásánál nagy előnyökhöz juttatta a vármegye gazdáit.
Budapest és Kecskemét székhellyel működik a a Gazdák Biztosító Szövetkezete, mely intézményünk mind nagyobb és nagyobb teret nyer a kisgazdatársadalomnál. Ugyancsak Budapest, Abony, Aszód,Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Nagykörös, Szalkszentmárton, Uj h a r t y á n , Uj s z á s z , Z a g y v a r é k á s
székhelyekkel működik a Futura, mint a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R.-t. a búza és rozs értékesítése, felvétele céljából.
Vendéglők
1941.december 27-én elérte a vendéglőket is a jegyrendszer. Az erről szóló rendelet szerint:
Rákosliget község területén „vendéglők, kávéházak, kávémérések, penziók, kifőzések, korcsmák és egyéb vendéglátó ipari üzemek, cukrászdák, továbbá nevelőintézetek, tiszti- és altiszti étkezdék, valamint az egyes vállalatok, üzemek, gyárak, intézetek és intézmények által fenntartott étkezők (továbbiakban vendéglátó üzemek) az ott akár esetenkint, akár rendszeresen ellátást élvező személyek (továbbiakban fogyasztók) részére olyan ételeket, amelyek jeggyel beszerezhető zsiradékkal készültek, ezután csak zsiradékváltójegy ellenében szolgáltathatnak ki.
(2) Jegy nélkül lehet kiszolgáltatni a jelen rendelet hatálybalépése után is azokat az ételeket, amelyek elkészítéséhez’ semmi vagy elenyészően csekély mennyiségű zsiradékot használnak fel. Jegy nélkül lehet kiszolgáltatni továbbá azokat a hentesárukat és kolbászféléket is, amelyek elkészítéséhez zsiradékot nem kell felhasználni.
(3) A vendéglátó iparüzem tulajdonosa (vezetője) köteles az étlapon a csak zsiradékváltójegy ellenében kiszolgáltatható ételeknél feltüntetni azt, hogy ezeknek az ételeknek, süteményeknek kiszolgáltatása ellenében a fogyasztó hány gramm zsiradékra szóló váltójegyszelvényt köteles átadni.
A cukrászda tulajdonosa (vezetője) ugyancsak köteles a cukrászda helyiségében, látható helyen kifüggesztett táblán feltüntetni a zsiradékváltójegy ellenében kiszolgáltatható süteményeket és azt, hogy ezeknek a süteményeknek kiszolgáltatása ellenében a fogyasztó hány gramm zsiradékra szóló váltójegyszelvényt köteles átadni.
(4) Az egész ország területére kiterjedő hatállyal a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestületének és a Budapesti Cukrászipartestületnek meghallgatása mellett a közellátási miniszter állapítja meg, hogy egyes ételeket hány gramm zsiradékra szóló váltójegyszelvény ellenében szabad kiszolgáltatni.
(5) A közületek és a biztosító intézetek által fenntartott kórházak — ideértve a klinikákat is — és egyéb gyógyintézetek, továbbá azok a kórházak és gyógyintézetek, amelyekben szerződés alapján túlnyomórészben biztosítóintézeti tagokat ápolnak, nem tartoznak az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés hatálya alá.”
