GAZDASÁG, VÁLLALKOZÁSOK

Az oldal frissítve: 2023. 01. 20.

1922

Forrás: Magyarország 1922.02.16.

1924

Forrás: Magyarország 1924.09.21.

— Komáromi feltaláló sikere. HackerZoltán budapesti fiatal mechanikás, városunk szülötte, HackerRichárd munkásbiztosító pénztári igazgató törekvő fia, egy szenzációs találmányára kapott tizennégy államban szabadalmat. Az ügyes feltaláló a karácsonyi ünnepek alatt idehaza volt édesatyja és testvérei látogatására és ismerősei körében bemutatta nagyszerű találmányát a betörés, álkulccsal való felnyitás ellen abszolút biztonságot nyújtó kulcsnélküli lakatot. A hengeralakú lakat bárki által tetszés szerinti számkombinációra állítható be s csak ugyanezen szám ismerője nyithatja ki. Az ifjú feltaláló Rákosligeten társával műhelyt rendezett be a találmány nagybani előállítására. Ugyanezen rendszert alkalmazta vasúti teherkocsik zárószerkezetéül, mely rövidesen ki fogja küszöbölni az eddigi semmi biztonságot nem nyújtó, leplombálást A magyarországi dohánygyáraktól és a Magyar Államvasutaktól máris több tízezer ilyen zárra kapott rendelést. Törekvő, derék földinknek nagy gyakorlati értékkel bíró találmánya bizonyára hamarosan nagy elterjedésnek fog örvendeni és mi részünkről szép sikeréhez csak őszintén gratulálhatunk.

Forrás: Komáromi Lapok 1924. január 1. 5. oldal

1925

Forrás: Magyarország 1925.03.15.

1926

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1921. június 20 – 1941. december hó 31. között működött.

1926. február 21. Az Ujság
1926. október 5. Az Ujság

1929

Vitézek Mezőgazdasági Szövetkezete. Gárdonyi Mór telekvásárlása. 1929. december 6. Az Ujság

Vendéglők

1941.december 27-én elérte a vendéglőket is a jegyrendszer. Az erről szóló rendelet szerint:

Rákosliget község területén „vendéglők, kávéházak, kávémérések, penziók, kifőzések, korcsmák és egyéb vendéglátó ipari üzemek, cukrászdák, továbbá nevelőintézetek, tiszti- és altiszti étkezdék, valamint az egyes vállalatok, üzemek, gyárak, intézetek és intézmények által fenntartott étkezők (továbbiakban vendéglátó üzemek) az ott akár esetenkint, akár rendszeresen ellátást élvező személyek (továbbiakban fogyasztók) részére olyan ételeket, amelyek jeggyel beszerezhető zsiradékkal készültek, ezután csak zsiradékváltójegy ellenében szolgáltathatnak ki.
(2) Jegy nélkül lehet kiszolgáltatni a jelen rendelet hatálybalépése után is azokat az ételeket, amelyek elkészítéséhez’ semmi vagy elenyészően csekély mennyiségű zsiradékot használnak fel. Jegy nélkül lehet kiszolgáltatni továbbá azokat a hentesárukat és kolbászféléket is, amelyek elkészítéséhez zsiradékot nem kell felhasználni.
(3) A vendéglátó iparüzem tulajdonosa (vezetője) köteles az étlapon a csak zsiradékváltójegy ellenében kiszolgáltatható ételeknél feltüntetni azt, hogy ezeknek az ételeknek, süteményeknek kiszolgáltatása ellenében a fogyasztó hány gramm zsiradékra szóló váltójegyszelvényt köteles átadni.
A cukrászda tulajdonosa (vezetője) ugyancsak köteles a cukrászda helyiségében, látható helyen kifüggesztett táblán feltüntetni a zsiradékváltójegy ellenében kiszolgáltatható süteményeket és azt, hogy ezeknek a süteményeknek kiszolgáltatása ellenében a fogyasztó hány gramm zsiradékra szóló váltójegyszelvényt köteles átadni.
(4) Az egész ország területére kiterjedő hatállyal a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestületének és a Budapesti Cukrászipartestületnek meghallgatása mellett a közellátási miniszter állapítja meg, hogy egyes ételeket hány gramm zsiradékra szóló váltójegyszelvény ellenében szabad kiszolgáltatni.
(5) A közületek és a biztosító intézetek által fenntartott kórházak — ideértve a klinikákat is — és egyéb gyógyintézetek, továbbá azok a kórházak és gyógyintézetek, amelyekben szerződés alapján túlnyomórészben biztosítóintézeti tagokat ápolnak, nem tartoznak az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés hatálya alá.”

Forrás: Népszabadság 2001. július 20.