Repold Károly (1872 – 1943)

budapesti műépítész, tervező Gyula szülötte, id. Repold Károly (1843-1884) helybeli szűcsmester és Fikker Antónia (1845-1911) fia volt.

Középiskoláit Szentesen végezte, az építészetet Budapesten tanulta, két félévig jogot is hallgatott. 1898-ban önálló vállalkozó lett, irodája az V. kerület Csáky utcában volt. Ő vezette a fővárosi Római fürdő és a csillaghegyi tisztviselőtelep építkezéseit. Nevéhez kötődik a rákosligeti fiú és leány polgári iskola tervének elkészítése. Szívesen utazott, bejárta a fél világot, még a Szentföldön is megfordult. Repold Károly részt vett az I. világháborúban, megépítette az ostffyasszonyfai fogolytábort, ahonnan 1916-ban saját tervezésű, orosz hadifoglyok által a tábor építésénél használt talicskák fájából faragott cigarettatárcát küldött tisztelete jeléül Krúdy Gyulának „mint történelmi emléket, a mai nagy idők emlékét”. Főhadnagyként szerelt le. 1929-ben Lipót-aranyéremmel tüntették ki Repoldot, 1930: a Külső-lipótvárosi Keresztény Párt elnöke, a bpi törvényhat. biz. tagja, a bpi É-i ker. országgyűlési pótképviselője. 1931-től a Jeruzsálemi Szent Sír lovagja címet viselte. A Károly Király Természettudományi Egyetem terve is nevéhez fűződik, melyet Gyulán gondolt megvalósítani. Zeneszerzéssel (szerzeménye pl. 1916: Koronázási emlékinduló, Zita királyné keringő, Károly király a magyarok királya), színházigazgatással is foglalkozott, tagja volt az Országos Zeneszerzők és Szövegírók Egyesületének, egy ideig a városligeti Jókai Színkört vezette.

Munkái: A múlt, a jelen és a jövendő. Bp., 1917. – Nagy idők, nagy emberek. Uo., 1917. 88