POLGÁRI ISKOLA

Képtár megnyitása

Elemi iskola

 


Áttekintés 1909-1934

Az iskola igazgatói:

1. Békássy Lajos, ki 1909. augusztus 23.-tól 1914. június végéig vezette az iskolát. Katonai szolgálata alatt
Lautner Gyula (1933-tól Csertőy Gyula), 1915. február 3.-tól
Kovács László, 1917. január 13.-tól
Müller József, 1917. december 1.-től
Bruckner Paula,
Apagyi Andor 1918. május 23.-tól helyettesítette.

 

Békássy Lajos 1919. január 15.-én állásáról leköszönt.
2. Apagyi Andor, kit a vallás és közoktatásügyi miniszter 33.471/1922. számú rendeletével igazgatói megbízatásában véglegesített.

Tíz tanszék működését engedélyezték. 1909. május 31.-én kelt határozattal és a v. k. m. 86.367/1909. sz. jóváhagyásával 4., melyen a következő tanárok működtek:
1. tanszék: Koch Margit;
2. tanszék: Schubert Anna;
3. tanszék: Békássy Lajos, Munkácsy Margit (Frenyó Béláné 1933-tól);
4. tanszék: Ungár Géza, Benesné Varjú Mária, Jeszenszky Anna.
Az 1910. június 19.-i határozattal és a v. k. m. 24.677/1911. sz. jóváhagyásával újabb 3 állás:
5. tanszék: Lux Gusztáv, Lautner (Csertőy)Gyula;
6. tanszék: Bruckner Paula;
7. tanszék: Földes Rezső, Müller József, Apagyi Andor.
Az 1912. november 24.ni határozattal és 118.063/1913. v. k. m. szám alatt szervezett rajztanári állás:
8. tanszék: Strohmajer Ilona;
1914. július 12.-én, illetőleg 1919. november 1.-én és 14.666/1920. sz. v. k. m. engedély alapján szervezett újabb:
9. tanszék: Fábry Edith, Niklai Péter, dr. Tóth József. Ez utóbbinak lemondása után e tanszéket helyettes tanár látja el: Horák Elemér, Wenz Margit.
1919. szeptember 29-én és 197.007/1919. v. k. m. sz. engedéllyel állították  fel a:
10. tanszéket: Bernáth István.
A 11. tanszék helyére segélyként beosztott állami tanár:
Nagy Zsuzsanna, utóbb helyette Nagy Emma.

A felsoroltakon kívül a következő állami tanárok működtek az iskolában: Prohászka Lajos, Opra Irén, Sebess Mária, özv. Radulyné Bazilovics Paula,, Huzják Erzsébet és Juszth Emilia.

Helyettes tanárok voltak: Bartók János, Széchy Gyula, Rosenzweig Antal, kondói Kiss József, Kovács László, Rátkai Károly, Veress József, Rajkovich Kálmán, Szécsi Olga, Bartha Béla, Herda Erzsébet, Forgó Sarolta, Varannai Piroska, Szojkáné Vígh Eszter.
Órákat adtak még: Oberle Károly, Szentpétery Zsuzsanna, Borbély Ferenc, Lázár Dezső, Sztojánovics Jenőné, Steidl Mária, Sződy Szilárd, Quitt József, Hillebrand Móric, Dobrovics Dezső és Holley Adrienn.

A tanulólétszám alakulása 1909- 1934

1904/1905 Kovács István magán polgári iskolát indított

A szövetkezet támogatja, padokat kölcsönöz a székesfőváros tanácsától, üresen álló házait díjtalanul használhatják, fűtőanyaggal is segélyezi.
Az iskola az 1908/1909. -dik tanévig működött.

 

1909. Községi polgári iskola indult Rákosligeten

A községi képviselő-testület 1909. január 31 -i ülésén határozatilag kimondja, hogy a magániskola felállítását ellenzi, saját maga akar községi polgári iskolát felállítani. Az iskola szervezése meg is történik az 1909. május 31-én tartott közgyűlésen. Ez a nap tehát az iskola alapításának napja.

A szervező határozat szerint az iskola fenntartási költségeire 5%-os iskola-adót vetnek ki. A tandíjat 60 koronában, az idegen, községből jövőkét 80 koronában szabják meg. Beíratási díj 10 korona. Felszerelésre 1500 koronát irányoznak elő. Az iskolát a Munkás Otthon szövetkezet által átengedett XI. utca 12. sz. alatti házba helyezik el. Egy igazgató, két rendes- és egy segédtanár állást szerveznek és fizetésük kiegészítésére államsegélyt kérnek. Az iskola anyagi ügyeinek intézésére 14 tagból álló iskolaszéket választanak. Indokolás: „A bemutatott aláírási ívek tanúsága szerint 118 azon tanulók száma, kik a polgári iskolára vannak utalva”. „A képviselő-testület teljes mértékben tudatában van annak, hogy milyen veszélynek vannak kitéve a zsenge korban levő gyermekek az által, hogy iskoláztatásuk végett a fővárosba kénytelenek bejárni.”
Június 20.-án az új iskolaszék megalakul és leteszi az esküt Wernecke Frigyes községi bíró kezébe.
Elnök: Kürschner Jakab, gondnok: Ott Antal, jegyző: Révay Ferenc, tagok: Auguszt József, Bíró Ferenc, Boros Arthúr, Faber Lipót, Király Ármin, Kováts Elek, Kovácsovics János, Nádas Dávid, Révay Béla, Schuszter János és Sztanek Pál.
A megalakult iskolaszék küldöttséget szervez, hogy a kir. tanfelügyelő vezetése mellett az iskola felállításának engedélyezését és az államsegélyt kieszközölje. Július 30.-án már bejelentik, hogy Morlin Emil miniszteri tanácsos úr közölte velük, hogy kérésüket teljesítették. Az iskola felállításához és a 4 tanszék szervezéséhez a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 86.367. 1909. sz. a. hozzájárult és a fizetéskiegészítési államsegélyt biztosította. Pályázatot hirdetnek s augusztus 23.-án választás útján betöltik az állásokat.

Igazgató: Békássy Lajos, rendes tanárok: Földes Rezső, Koch Margit, segédtanár : Schubert Anna.
1909. május 31.-én kelt határozattal és a v. k. m. 86.367/1909. sz. jóváhagyásával 4., melyen a következő tanárok működtek:
1. tanszék: Koch Margit;
2. tanszék: Schubert Anna;
3. tanszék: Békássy Lajos, Munkácsy Margit (Frenyó Béláné);
4. tanszék: Ungár Géza, Benesné Varjú Mária, Jeszenszky Anna.

Szeptember 1.-én megkezdődik a beíratás. 56 fiú és 76 leány, vagyis összesen 132 tanuló iratkozott be négy osztályba. Padokat a székesfőváros tanácsától kapnak, de a helyiség kevés. Még egy házat bérelnek ki a XIV. utca 3. sz. alatt. így is csak négy tanterem van. A tanárok száma sem elegendő. Még két óradíjas tanárt alkalmaznak. Ezenkívül az állami elemi iskola tanítói is tanítanak egyes órákon.

1910

Az 1910. június 19.-i határozattal és a v. k. m. 24.677/1911. sz. jóváhagyásával újabb 3 állás:
5. tanszék: Lux Gusztáv, Lautner (Csertőy) Gyula;
6. tanszék: Bruckner Paula;
7. tanszék: Földes Rezső, Müller József, Apagyi Andor.

A  tanévben a tanulók száma 25%-kal emelkedik s így a XV. utca 15. sz. alatt immár harmadik házat bérelnek. Ezzel a tantermek száma hatra emelkedik. Igaz, hogy már az 1910. május 8.-i képviselő-testületi ülésen elvben elhatározzák, hogy a Fackh-téren az államnak adott telken felépítik a polgári iskola épületét, ha az állam a telket átengedi és 50 évi törlesztéses építési segélyt ad. A válasz egy év múlva megjött, mely szerint az állam a telket átengedi, de építési segélyt nem tud adni. Erre államosítást kérnek.

 

A polgári iskolai státuszok rendezését kérik az országgyűlési képviselőtől

1910

Az Újság 1910. március 17.-i számában megjelent jelentés a rákoskeresztúri honvéd temetőben tartott március 15.-i ünnepségről.

1911

Igazgató: Békássy Lajos

Iskolaszéki elnök: Kürschner Jakab

Az 1911/12. tanévben a tanulók száma 229-re emelkedett. Ugyanis a környező községek gyermekei, mind nagyobb számmal keresik fel az iskolát.
Immár a negyedik házat bérelik ki iskolai célra a XVI. u. 10. sz. alatt. így végre meg van a szükséges 8 tanterem, de sok nehézséget okoz az előadóknak, hogy az épületek aránylag messze esnek egymástól. Az államosítás ügyében dr. Petri Mór kir. tanfelügyelő 1911. október 10.-én tárgyal a képviselőtestülettel, mely szerint a község még mindég vállalja az iskola felépítését, ha törlesztéses kölcsönt kap. Azonban 4 hónap múlva már nyilvánvaló, hogy kölcsönre kilátás nincs. Még az államsegélyben reménykednek.

A rákosligeti államilag segélyezett községi polgári fiú- és leányiskolánál betöltendő :
a) egy nyelv-történettudományi segédtanári ;
b) egy mennyiségtan-természettudományi segédtanári és
c) egy mennyiségtan-természettudományi segédtanítónői állás. Pályázhatnak polgári- vagy középiskolai oklevéllel bíró tanárok. Javadalmazás egyenkint : a községtől 400 K törzsfizetés, 320 K lakásbér és 1000 K államsegély. Az a) alatti állásnál előnyben részesül, aki a német nyelvre ; a c) alattinál pedig aki a tornatanításra képesítve van, esetleg ennek tanítását kötelezőleg vállalja.
Az iskolaszékhez intézett pályázati kérvények alulírt elnökhöz, 1911 július 7-ig küldendők”, be.
Rákosliget, 1911 június 17.
Kürschner Jakab, iskolaszéki elnök.
Békássy Lajos, igazgató. (677—I—1) (Néptanítók Lapja 1911. 13. szám)

Csertőy Gyula (Gyoma, 1889-1964), polgári iskolai tanár. 1911-től a rákosligeti polgári iskola tanára.

Rákos Vidéke 1911. 46. szám

1912

Az 1912. november 24.ni határozattal és 118.063/1913. v. k. m. szám alatt szervezett rajztanári állás:
8. tanszék: Strohmajer Ilona;

1913

Bélley Géza főjegyző azonban 1913. február 2.-i közgyűlésen javaslatot tesz, hogy mivel építési államsegélyre kilátás nincs a polgári iskola elhelyezése legelőnyösebben úgy oldható meg, ha az épülő községházát csekély költséggel az iskola részére alakítják át, községháznak pedig a kedvező feltételek mellett felajánlott IX. u. 1—3. szám alatti ingatlant vásárolják meg. A képviselő-testület az iskola elhelyezésére vonatkozó javaslatot elfogadta.

1913. nyarán megtörténik az iskola (polgári)új épületének megfelelő átalakítása. Szeptember 14.-én ünnepélyesen felavatják s másnap kezdetét veszi benne a tanítás.

 

Álláshirdetés:

A rákosligeti (Budapest mellett) áll. s. községi polgárt fiúiskolánál betöltendő mennyiségtan-természettudományi rendes tanári állásra pályázatot hirdetünk. Pályázhatnak a szakcsoportból képesített okleveles polgári iskolai tanárok. Javadalmazás: 2000 korona kezdőfizetés, melyből 1000 kor. államsegély ; 360 kor. lakásbér, melynek 840 koronáig való kiegészítése iránt az eljárás folyamaiban van ; továbbá a 88.400/1912. sz. \km. rendelettel biztosított négy évenkénti fizetésemelkedés. Pályázati határidő 1913 október 26. Az állás november 1-én elfoglalandó.
Kelt Rákosliget, 1913 okt. 12-én.
Békássy Lajos s. k. igazgató. Kürschner Jakab s. k. iskolaszéki elnök. (8813) (Néptanítók Lapja 1913. 42. szám)

A rákosligeti (Budapest mellett) áll. s. községi polgári fiúiskolánál betöltendő egy mennyiség-természettudományi rendes tanári állás, melynek javadalmazása : 2000 kor. törzsfizetés és 360 kor. lakásbér. Pályázhatnak a fenti szakcsoportból képesített okleveles polgári iskolai tanárok. Pályázati határidő 1913 december 10-ike. Az állás a választás után azonnal elfoglalandó.
Rákosliget, 1913 október 12. Kürschner Jakab s. k. iskolaszéki elnök, Békássy Lajos s. k. igazgató. (5898) (Néptanítók Lapja 1913. 49. szám)

Egy kis perpatvar az iskola körül:

BUDAPESTI HÍRLAP (90. sz.) 1913. április 16. 16. oldal

1914

Az I. világháború kitörésekor Békássy Lajos igazgató, Batrók János helyettes tanár, pár hónap múlva Lautner (Csertőy) Gyula rendes tanár, sőt még az iskolaszolga, Máté Gábor is, katonai szolgálatra vonul be. Egy év múlva Rosenzweig Antal helyettes tanár is csatlakozik hozzájuk. Az iskolai felszerelés fokozatos kiegészítése a növekvő drágaság miatt megakad.

 

Álláshirdetés:

A rákosligeti (Budapest mellett) áll. s. községi polgári iskolánál megüresedett : a) egy mennyiség-természettudományi, b) egy rajztanári állás. Javadalmazás: községtől 400 kor. és 360 kor. lakbér, állam-hozzájárulás 1600 kor. Mindkét állásra okleveles polgári iskolai tanárok pályázhatnak, valamint oki. középiskolai tanárok. A kellően felszerelt kérvények e hó 20-ig, alulírott nevére címezve küldendők be. — Rákosliget, 1914 március 2. Kürschner Jakab iskolaszéki elnök. (6477) (Néptanítók Lapja 1914. 11. szám)
Jeszenszky Anna 1914-től volt a rákosligeti polgári iskola tanára.

Céllövészeti verseny a nagytétényi katonai lövöldében. Az Újság 1914. június 10.-i beszámolója.

1916

PestPilis-Solt-Kiskun vármegye királyi tanfelügyelője Zalanffy Lajos részére, aki Alsómicsinye községben, Zólyom vármegyében 1893. évi augusztus 13-án született, római katholikus vallású, Rákosligeten 1909. június 28-án 29. szám alatt kiállított, állítólag elveszett polgári iskolai negyedik osztályú eredeti bizonyítványa helyett folyó évi április 25-én 1444. szám alatt sodlatot adott ki. A budapesti székesfővárosi IX. ker. községi

1917

Az 1917. év elején a községi képviselőtestülethez benyújtott kérvény szerint a legszükségesebb felszerelésekre 9.000 K kellene, de a községnek sem volt rá pénze.

A rákosligeti államilag segélyezett községi polgári fiú-és leányiskolánál.szervezett rajztanítói állás kerül végleges betöltés alá. Pályázhatnak okleveles rajzszakos polgári-iskolai tanítók és tanítónők ; elsősorban azonban férfi-pályázók vétetnek figyelembe. Javadalmazás évi 400 K törzsfizetés a községtől,1000 K. fizetéskiegészítő államsegély, Szabályszerű lakáspénz, évötödös öt ízben esedékes korpótlék, törvényszerű háborús segély. A 85,400/1912. körrendelet szerinti előléptetés biztosítva. Pályázati kérvények folyó évi október hó 31-ig adandók be a községi iskolaszék elnökéhez. A később érkező kérvények figyelembe nem vétetnek. Iskolaszék. (4889) (Néptanítók Lapja 1917. 41. szám)

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter : Kinevezte, és berendelte: Müller József rákosligeti polg. iskolai segédtanítót Jász-Nagykun-Szolnok vár-megye kir. tanfelügyelőségéhez a X. fizetési osztály harmadik fokozatában kir. tanfelügyelőségi tollnokká. (Néptanítók Lapja 1917. 47. szám)

A rákosligeti áll. s. községi polg. fiúiskolánál lemondás folytán megüresedett segédtanítói állásra a községi iskolaszék pályázatot hirdet. Pályázhatnak mennyiségtan, természettudományi, úgyszintén nyelv- és történelemtudományi szakcsoportból képesített okleveles férfi és női tanerők. Német nyelvi képesítéssel bírók előnyben részesülnék. Fizetés: Állami fizetéskiegészítéssel évi 1400 korona, valamint szabályszerű lakbér és ötödéves korpótlék. Szabályszerűen felszerelt pályázatok 1917. évi dec. hó 20-ig nyújtandók be a községi iskolaszék elnökéhez. A később érkezett kérvények figyelembe nem vétetnek. Rákosligeti áll. és polg. fiúiskola iskolaszéke. (5390) (Néptanítók Lapja 1917. 49. szám)

1918

Apagyi Andor 1918-tól a községi polgári iskola (majd általános iskola) igazgatója.

Az 1918/19. tanévben rendkívüli mértékben megszaporodott a tanulók száma. 409 tanulót csak a legnagyobb zsúfoltság mellett lehetett elhelyezni, az amúgy sem tágas tantermekben.

Varjú Mária tanítónő, ki eddig a rákosligeti községi polgári fiúiskolában működött 1918. októberétől a rákosszentmihályi Tröszter-féle községi polgári leányiskola kinevezett tanítónője lett. (Rákos Vidéke 40. szám 1918.október 06. )

1919

A Magyarországi Tanítók Szakszervezetében az
elemi iskolai tanítói szakosztály április 6-án megalakult. A fővárosiak kivételével e szakosztályba tartozik a magyarországi elemi iskolák összes oktatószemélyzete. Az alakuló ülésen 21 tagból álló végrehajtó és 60 tagból álló szervezőbizottságot választottak. A végrehajtó-bizottság tagjai : Tesléry Károly, Újpest ; Földes Ferenc, Csepel ; Bagossy Géza, Pestszentlőrinc ; Veronács Dezső, Gödöllő ; Szlatinszky Antal, Kispest , Szathmáry Sándor; Újpest ; Sipos Andor, Újpest ; Harmat Sándor,. Ehman-telep ; Galárta Béla, Erzsébetfalva ; Zsuffka Viktor, Újpest ; Jámbor Lajos, Budapest ; Kunéry Kálmán, Rákosliget ; Károlyi Károly, Pilis-szentkereszt ; Bottá Ferenc, Ehman-telep ;: Perényi József, Csepel : Szabó Péter, Pogány Gusztáv, Budafok ; Gyurcsovics Károly, Pestújhely ; Molnár Béla, Pomáz ; Mihályfi József, Kispest, munkás-telep ; Veisz Ferencné, Nagytétény. — Póttagok : Benkő Major János, Kispest ; Fekete János, Kispest ; Molnár István, Pestszentlőrinc ; Miklós Sámuel, Gödöllő ; Nagy Margit, Pestszentlőrinc.
A szervező-bizottság tagjai : Arad : Mohos Ágoston, Békéscsaba : Horváth Jenő, Cegléd : Donovics Lajos, Debrecen : Kovács Lajos, Dunaföldvár : Székely Sándor, Eger: Bárányi Ernő, Füzesabony : Révész Kálmán, Győr : Halász János, Gyula : Marosi Illés, Gyöngyös : Brengl Matild, H.-M.-Vásárhely : Pista Zsigmond, H.-Hadház : Simon Károly, Jászladány : Zomora Samu, Kapos-vár : Botár Imre, Komárom : Pathó Gyula, K.-K.-Félegyháza : Szabó János, Karcag : Kövendi Dénes, Miskolc : Papp Mihály : Munkács : Halász Lajos, Nagyvárad : Petrás János, Nyíregyháza : Szoboszlay Sándor, Nagyszalonta: Kovács Béla, Orosháza : Zacskó Sándor, Pásztó: Deme Károly, Sárospatak : Szabó József, Sóskút : Babik István, Szeged : Bite Pál, Salgótarján : Hanzélyi Irma, Sátoraljaújhely : Fodor Ferenc, Tatabánya : Kiss Béla, Gödöllő: Sidó Lajos; Rákosliget: Dobrovics Dezső, Pestszentlőrinc : Borai Sándor, Kispest : Ottó Károly és Szász Ferenc, Erzsébetfalva : Fischer Gézáné és Bak István, Budafok : Tompa Béla és Föglein János, Újpest : Gál János, Alag : Nagy Lajos, Pilisszentkereszt : Weisz Lajos, Csepel: Pál Sándor, Isaszeg : Süle Dénes , Pécel : Szabó József, Rákoskeresztúr : Lugmájer Ferenc, Soroksár ; Sziklavári János, Monor : István Róbert. Aszód : Szabó Lajos, Dunapataj : Csajághv Imre,Irsa : Szonka György, Rákosszentmihály : Radomszky Mihály, Cinkota : Hoffman Mária, Pilisvörösvár : Pécsi József, Közokt. ügy. : Kocsis Gyula, Monor : Hoffman Mária, Pestújhely : Gál György, Dunakeszi: Lehóczki Béla, Budapest: Csontea György, Újpest : Heller Ferencné.
A szakosztály egyhangú határozata alapján a végrehajtó-bizottság folyó hó 8-án tartott ülésén elnökké Tesléry Károly újpesti, alelnökké Weisz Ferencné nagytétényi, első titkárrá Borai Sándor pestszentlőrinci, másodtitkárrá Kunéry Kálmán rákosligeti, jegyzővé pedig Veronács Dezső gödöllői elvtársat választotta meg.
A végrehajtó-bizottság kimondta, hogy megkeresi Kunfi Zsigmond közoktatási népbiztos elvtársat, hogy a tanítói szakosztály vezetősége és végrehajtó-bizottsága a vidéki tanítóság ügyét illető minden-nemű népoktatási reform s rendelet tárgyalásában részt vehessenek. (Néptanítók Lapja 1919. 15-16. szám)

Keresztúry István tanító kinevezése. (Budapesti Közéleti Névmutató 1945 – 1950)

A diktatúra ideje az iskola életén nem változtatott. A munkástanács által az iskolaszék helyébe kiküldött megbízottak az iskola régi barátai voltak,
kik a régi tanári testület munkáját nem zavarták meg.
1919. augusztusban azonban román megszálló csapatok foglalták el az iskola épületét, nagy pusztítást végezve az iskolai felszerelésben. A szertárak szekrényeit feltörték, tartalmát elhordták, aminek hasznát nem vehették, azt elhajigálták. A mikroszkopi metszetgyűjtemény egyes darabjait hónapok múlva találták meg a szántóföldeken.

1920

Az 1919/20. tanévben 440-re szökött fel a tanulók száma. Három osztályt párhuzamosítani kellett. Ezek ellátására négy menekült tanárt osztott be szolgálattételre a minisztérium. Az iskolaszék még egy helyettes tanárt is alkalmazott. Helyiség hiányában a párhuzamos osztályok tanítási ideje a délutáni órákban volt. Mivel a fűtőanyag kiosztása felett rendelkező hatóságok ridegen elzárkóztak az iskola kérése elől, a tanítás a tél folyamán 54 napon szünetelt.

Az első nyomtatott értesítőt az 1920/21. tanévben adja ki az igazgatóság.

1921

1921. október havában megalakult az iskolában az ifjúsági Vöröskereszt csoport, azzal a céllal, hogy a tanulóifjúság lelkében az összetartás, szeretet, részvét és a másokon való segítés nemes érzését fejlessze. A csoport az elsők közé tartozott az egész országban. 1922. április 8.-án e kis csoport zászlót avatott, melynek ünnepélyén Pedlow kapitány is részt vett.

1922

Az államtól kiküldött tanárokat három év alatt lassanként az állami iskolákba helyezik át, illetőleg az 1922. évi létszámcsökkentés következtében alkalmaztatásukat megszüntetik. így a párhuzamos osztályokat csak úgy lehetne tovább is fenntartani, ha a község újabb tanszékeket szervezne. Erre azonban az infláció következtében elértéktelenedett tandíjak fedezetet nem nyújtanak. Bár a tanulók száma az 1921/22. tanévben már 482 volt.

1923

Az 1922/23. tanévben újból csak nyolc osztály nyílik meg, az új tanterv következtében megszaporodott órák ellátására a 10 szervezett tanszék még így sem elegendő s ezért a tizenegyedik tanszék szervezése helyett segélyképen az egyik állami tanárt (Nagy Zsuzsanna) továbbra is iskolánkhoz osztja be a minisztérium.
Az iskolafenntartó község azonban mindent elkövet az iskola fejlesztése érdekében s ezért ismét elhatározza, hogy a Fackh-téren levő telken egy megfelelőbb iskolaépületet emel, annyi tanteremmel, hogy a környék összes tanulóit befogadhassa. Elkészíti az új épület tervrajzát és azt felterjesztve, az iskola államosítását, vagy építési államsegély kiutalását kéri. A 26.470/1922. számú miniszteri leirat szerint a községnek kell kölcsönt felvennie az építésre s az állam ebben az esetben annak törlesztésére átengedi a tandíjakat. Sajnos, kölcsönt abban az időben sehol sem adtak, a szomszédos községek pedig válasz nélkül hagyták a közös iskola felállítására vonatkozó felhívásunkat. Az államosítás érdekében időnként újabb és újabb kérvényt terjeszt fel a község, azonban eredménytelenül.

1924

1924. augusztus havában községünkben kiállítást rendezett, melynek tanügyi részében iskolánk is részt vett. A kiállítást József kir. herceg és Auguszta királyi hercegnő nyitotta meg. Ekkor iskolánkat ezüstéremmel tüntették ki.

1925

1925. januártól kezdve rendkívüli tárgyként tanítják a gyorsírást és francia nyelvet. 

Az O. F. B.  (OFB = Országos Földrendezési Bizottság) testnevelési célokra kisajátítja a község javára 40.000 P megváltási ár ellenében a magánkézben levő, úgynevezett Sport Club épületét a hozzátartozó 2880 négyszögöl területtel. Így jutott az iskola a még hiányzó tornateremhez.

1926

Az 1926/27. tanévben Rákoskeresztúron és Pécelen állami polgári iskolát nyitnak, mely körülmény természetesen a tanuló-létszám alakulására csökkenő hatással volt, annál is inkább, mert éppen ekkor ér a polgári iskola korhatárába a gyér háborús nemzedék. Míg tehát egyrészről apadt az iskola jövedelme, másrészről az államháztartás kiadásainak csökkentése érdekében iskolánk államsegélyét előbb 75%-ra, később 61%-ra (1931. VII.) s legutóbb 52%-ra (1932. VII.) szállították le.

A Falu Országos Földművesszövetség Gödöllőn a premontrei rend iskolájában rendezte meg  kiállítását, melyen a járás minden községe részt vett. Ezt a kiállítást a Kormányzó Úr személyesen nyitotta meg s megelégedését fejezte ki a rákosligeti polgári iskola által kiállított munkák előtt. A résztvevő iskolák között az aranyérmet  nyerték meg.

1927

A rendkívüli tárgyak tanításában a francia nyelv helyett 1927/28-ban a német társalgás lép.

1929

1929— 30. évben pedig még a továbbképző rendkívüli rajz tanítását is bevezették.

1930 – 1945. Horthy Miklós Polgári Fiú-, és Leányiskola

 

1930

1929/30. tanévben nagy kitüntetés éri az iskolát. A Kormányzó Úr Ő Főméltósága 1930. május 7.-én 8.232/1930. szám alatt kelt magas leiratával megengedte, hogy az  iskolát „Horthy Miklós” polgári fiú- és leányiskolának nevezzék el. Az erre vonatkozó határozatot a községi képviselő-testület a Kormányzó Úr tíz éves jubileumi ünnepélye alkalmából hozta, mikor is az iskola fennállásának 20., a község fennállásának pedig 30. évét töltötte be.

„Rákosliget, Pestkörnyék, egyik legvirágzóbb tisztviselőtelepe, a gödöllői járás mintaközsége. Abból az alkalomból, hogy a kormányzó tízéves jubileuma egybeesett a község fennállásának harmincadik községi polgári iskolájának huszadik évfordulójával, feliratban kérte, hogy iskoláját Horthy Miklós polgári iskolának nevezhesse el. Ma jött meg a legfelsőbb beleegyezés, mely a kicsiny, de nagy kultúrmunkát teljesítő Rákosliget község lakosságában nagy örömet keltett.” /1930. május 2. MTI./”

1931

A magyar polgári iskola fennállásának hatvanadik éve nemcsak külsőségeivel emelkedik ki a hat évtized küzdelmes éveinek sorából, hanem új ’korszak küszöbét jelenti fejlődésében az 1927. évi XII. törvénycikk életbeléptetése, mert ez által végre megtalálta az iskolaszervezetben az őt megillető helyet, törvényes kereteit, a más iskolatípusoktól független önálló szervezetét. 1931 évi március hó 1.-től a polgári iskolák felügyeletét és igazgatását a vallás és közoktatásügyi miniszter úr az újonnan szervezett m. kir. polgári iskolai főigazgatóságokra ruházta át. A budapesti főigazgató: dr. Gyulai Ágost
Az új iskola tanulmányi felügyeletével Mihalik Sándor polg. isk. felügyelő volt megbízva.
Az iskola igazgatója: Apagyi Andor

A községre mindég nagyobb és nagyobb fenntartási teher hárul, melyet csak a legszűkösebben tud viselni. Évről- évre növekednek tartozásai, amely eltart egészen 1933-ig, amikor is némi javulás volt érezhető.

A tanévekről bővebben

1930/31. évi tanév

 

1939

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kir. tan-
felügyelőjének, a Vármegye területén,
1938/39. tanévben, a tanítóság és óvónők továbbképzése céljából rendezett módszeres pedagógiai szemináriumi napokra vonatkozó intézkedése és részletes
M u n k a r e n d j e

Tizenharmadik nap, 1939. június hó 3-án, Rákosligeten.
A községi Kultúrház dísztermében. A szeminárium igazgatói: a délelőtti részt vitéz Keresztúry István áll. el. iskolai tanító, körzeti iskolafelügyelő, a délutáni ünnepségeket pedig Hegedűs Imre áll. el. isk. igazgató rendezi.
A szeminárium jegyzője: Czeglédy Éva áll. el. iskolai tanítónő.
8 óra 30 perckor szentmise a plébániatemplomban, istentisztelet a ref. és ág.h.ev. templomokban. Utána a hősök szobrának megkoszorúzása. Beszédet mond: Muray István áll. el. iskolai igazgató. A szeminárium kezdete 9 órakor.
1. Kir. tanfelügyelő: Megnyitó.
2. vitéz nárai Náray Antal m. kir. vezérkari
ezredes: A magyar katonai eszmény és katonai erények.
3. Révfy István áll. el. iskolai tanító: Gyakorlati tanítás a magyar irodalomból a VII. osztályban. (Zrínyi, a költő.)
a) Önbírálat, b) Hozzászólások.

S z ü n e t .

4. Marschalkó Gyula áll. el. iskolai tanító: A VII—VIII. osztály a gyakorlatban.
a) Megbeszélés.
5. A helybeli katolikus egyházi énekkar női kara népdalokat énekel. Vezényel: Schaschek Klotild zenetanárnő.
6. Kir. tanfelügyelő összefoglaló zárszava.

D é l u t á n .

Írás-, rajz- és kézimunkakiállítás megtekintése az állami elemi iskolában. 16 órakor a helybeli áll. el. népiskola jubileumi ünnepélye a községi Kultúrházban, kedvező idő esetén annak udvarán.
A záróünnepély műsora:
1. Üdvözlő jelenet. Előadják az áll. óvoda növendékei.
2. Hegedűs Imre áll. el. iskolai igazgató: Az áll. el. népiskola 40 éves fennállásának méltatása.
3. Színdarabok. Előadják az áll. el. iskola tanulói.
4. Magyar táncok. Bemutatják a helybeli polg. leányiskola növendékei. Betanította Jeszenszky Anna áll. polg. iskolai tanárnő. (Néptanítók Lapja 1939. 10. szám)

 

1944

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Szikra Katalin rákosligeti állami népiskolai helyettes tanítókat állami népiskolai rendes tanítókká kinevezte. (161.800/1943. X. ü. o. — 1943. december 31.)