BÍRÓSÁG

Az üresen álló zsinagóga, mint XVII. kerületi bíróság
DR TÓTH ÖDÖN


Fővárosi Bírósági tanácselnök, megyei bírósági tanácsos

  1. április 26-ánn nevezték ki bírónak a XVII. Kerületi Bíróságra.

1958-64-ig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) az első három évben büntető, majd polgári ügyszakos bíró.

1964-1979-ig ismét a XVII. Kerületi Bíróság bírája, 1968-1979-ig a bíróság elnöke.

  1. április 26-án nevezték ki bírónak a XVII. Kerületi Bíróságra, Rákosligetre, ahol egyszerre volt büntető és polgári bíró. Megtehette, mert akkor még nagyon kevés ügy volt, és mert azt gondolta, nem árt tudni mindkettőt.
    A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1958-tól élet és testi épség elleni ügyeket, gyermekgyilkosságokat, magzatelhajtásokat, szexuális bűncselekményeket és ezek minősített eseteit (akkor még a homoszexuálisokat is büntették) tárgyalta.
    A sok halállal végződött büntetőügy egyre több lelki terhet jelentett az akkor 28 éves Tóth Ödönnek, ezért kérte, hogy másféle ügyeket tárgyalhasson. Hiába. Ekkor azt kérte, helyezzék át a polgári kollégiumba. Ott öröklési perek mellett MÁV kártérítési ügyeket kapott, ezek azonban rendszerint megint csak halálesetekhez és halottakhoz kötődtek.
    A PKKB-n túlzott volt a szakosítás is, amit megint csak nehezen viselt, így aztán az első adandó alkalommal visszatért Rákosligetre – ahová egyébként is mindig visszavágyott.
    1968-ig beosztott bíró volt, ekkor lett a XVII. Kerületi Bíróság elnöke. Egészen 1979-ig volt elnök, amikor a kerületi párttitkárral való nézetkülönbsége miatt leváltották. „Bűnei” közt szerepelt például az is, hogy nem vett részt a párt végrehajtó bizottságának ülésén, mert tárgyalt.

    Forrás: Fővárosi Bíróság honlapja
A bíróság épülete 1965-ben. Forrás: fentrol.hu képrészlet

TÁJÉKOZTATÓ
a Végrehajtó Bizottságnak egyes kerületi bíróságok összevonásáról.


Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy a nagyobb létszámú bíróságokon hatékonyabb a vezetők munkája, a szakosodás következtében emelhető az ítélkezés színvonala és a munkaerőkiesésekből adódó szervezési gondok is eredményesebben oldhatók meg. Ezen tapasztalatokra tekintettel a Fővárosi Bíróság elnöke javaslatot kíván tenni az Igazságügyi Minisztériumnak egyes kerületi bíróságok összevonására. A javaslat szerint 1984.január 1-ével a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatot hozhatna

  • a XVII. kerületi Bíróságnak a Pesti Központi Kerületi Bíróságba történő beolvasztására, ….
    … A javaslat megtételét áz is indokolja, hogy mindkét bíróság épülete igen rossz állapotban van, rendbehozatalatuk,felújításuk jelentős pénzösszegekbe kerülne. A Pesti Központi Kerületi Bíróság felújításának ez évben történő befejezésekor lehetőség nyílik az épületben a XVII. kerületi Bíróság elhelyezésére. …
    Forrás: MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL – XXXV.1.a.4.) 1983.08.10 666. öe.1983_VB 666/133

A Pesti bíróságok összevonása után az épület kihasználatlanul, üresen állt hosszú éveken keresztül. A rendszerváltás után a zsidó közösség nem kívánta visszavenni az épületet, mivel nem volt megfelelő számú hívő.
Eladásra hirdették meg az épületet. A Waldorf iskola kezdett építkezésbe, de a bontáson kívül többre nem futotta.

A zsidó imaház véglegesen elbontásra került, ma társasház áll a helyén.

Ügyészek:


Varfia György et. a XVII. kerületi Ügyészség vezetőjének felmentése elfogadva.
Dr. T. Kovács Gyula et. a XVII. kerületi Ügyészség vezetőjének elfogadva.
Forrás: MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL – XXXV.1.a.4.) 1962.08.27. 130. öe.1962_VB 130/15