1905. október 18. Amikor még hír volt az, hogy ki hová utazott. Az Erzsébet királyné hotelbe megérkező rákosligetiek.
1905. szeptember 28. Független olvasókör
1906
Üzenet. 1906. június 1.
Kovács István magániskolájának hirdetése. 1906. augusztus 15.
Sporthír 1906. augusztus 17.
Névváltoztatás 1906. augusztus 31.
Az Ujság 1906 október 26.
1907
MÁV panasz. 1907. április 5.
1908
1908. február 7. dr. Rácz
1908. február 12. dr. Rácz Miksa orvos elleni cikk.
1908. február 15. Házinyúltenyésztés újság
1908. július 3. Vasúti menetrend
1908.július 9. Kovács magániskola felvételi.
1908. június 6. Névváltoztatás: kk. Schner Erzsébet Rákosliget Szántó-ra
1908. június 16. Tűz Cinkotán. Tűzoltóság
1908. május 5. Névváltoztatás. Sisman Demeter Rákosliget és kk. Sándor Simor-ra,
1908. március 5. Récsey István vasútőr esete az agresszív utassal.
1908. március 5. Sztojanovits
1908. március 18. Nemzeti ünnep
1908. március 22. Telefon
1908. március 24. Kossuth kép leleplezés Rákoskeresztúron.
1908. október 2.
1908. szeptember 29. Hirdetés
1909
1909. április 6. Hirdetés
1909. augusztus 5. Kereskedelmi utazók délutánja a Sport-Klubban.
1909 augusztus 29. Iskolai beíratás.
1909. december 19. Tisztviselő otthon terv Rákosligetre.
1909. december 21. Dal és Zenekör
1909. december 29. Szilveszteri mulatság.
1910
Március 15.-i ünnepség. Rákoskeresztúri honvéd síroknál megemlékezés és koszorúzás. 1910. március 17.
Wernecke Frigyest bíróvá választják. 1910. október 16.
Lopós cselédlány 1910. augusztus 10. Az Ujság
Csaló jósnő. 1910. május 6. Az Ujság
1911
Szerelmespár szökése. 1911. december 5. Az Ujság
1912
Eladó ház. XIX. utca 15. Az Ujság 1912. március 13.
Gyermekrontó ítélete. Az Ujság 1912. május 15.
1913
1913. július 1. Az Ujság
1913. november 1. Az Ujság
1913. október 22. Az Ujság
1914
1914. február 8.
Munkanélküliek összeírása. 1914. március 22.
Munkanélküli összeírás eredénye. 1914. március 27.
A polgári iskolák számára rendezett céllövészeti versenyről beszámoló 1914. június 10.
1915
1915. augusztus 17. Katolikus templomszentelés
1915. június 27. Koncert a katolikus templom javára.
1915. november 9. Vöröskereszt. Művészest.
1915. október 30. Jótékonysági művészest.
1916
1916. május 25. Hirdetés
1916. május 29. Koncert a hadiárvák javára.
1916. június 27. Czobor zeneiskola koncert.
1916. július 15.
1916. július 17. Hirdetés
1917
A hűvösvölgyi rabló Rákosligeten bujkál. 1918. január 1.
Minden nyaralóhely foglalt. 1917. május 13.
1918
Boross Salamonné halála. 1918. június 6.
Jegyrendszer 1918.július 30.
Élelmiszerjegy-rendszer bevezetése. 1918. augusztus 16. Az Ujság
1919
Lakásfoglalások. 1919. április 3. Az Ujság
1920
1920. január 6. Képviselőválasztás
1921
Villa eladó. 1921. május 31.
1921. július 22. Iskolai ünnep
1925
Koch Willyné nyilatkozata. „Cicaharc a la Rákosliget”1925. április 19.
dr. Révay Gyula ügyvéd halálhíre. 1925. április 22.
Ruby Frigyes házasság. 1926.december 14.
1926
Lakbérek felszabadítása. Hajléktalanság. 1926. május 4.
Hajléktalanság. 1926. május 12.
1926. május 28.
1926. szeptember 12.
1926. szeptember 23.
1926. szeptember 26.
1927
1927. augusztus 20.
Vasch Géza államvasúti tisztviselő öngyilkossága. 1927. május 1.
Rev. Teeuwissen Rákosligeten. 1927. október 12.
1928
1928. június 24.
1928. július 19.
Üzletberendezés eladó. 1928. augusztus 15.
Kényszereladások. 1928. augusztus 19.
Boros György halála. 1928. augusztus 30.
1929
Papírkereskedés eladó. 1929. augusztus 17.
Rákosligeti református lelkész. 1929. május 26.
1929. május 29. Az Ujság
Lakásfelszabadítás. 1929. október 3.
1930
1930. május 14. Az Ujság
1930. június 29.
1930. november 14.
1931
A Magyar Emberbarátok Országos Egyesülete közgyűlés. 1931. január 15. Az Ujság
1931. november 17. Az Ujság
1931. november 18. Az Ujság
1932
XIX. utca 9. Lakás kiadó 1932. február 10. Az Ujság
1933
1933. február 5. Gózon Gyula Rákosligetre költözik.
1933. március 5. Zádor halálhíre.
1933. március 18. Közlekedés
1933. június 8. MÁV
1933. június 15. Pongrácz hangverseny.
1933. augusztus 8. Blum autóbalesete.
1933. augusztus 9. Blum autóbalesete.
1933. szeptember 3. Hirdetés
1934
Ingatlanárverés 1934. április 29.
Magas gyufaár. 1934. február 8. Az Ujság
Gyerek eltűnés. 1934. május 6.
Geyer könyv elvesztése. 1934. március 24. Az Ujság
Vigyázó Ferenc és Sándor vagyonáról. MTA. 1934. október 28.
Rákosligeti mozi. 1934. október 31.
1935
Blau pék esete. 1935. február 17.
1936
1936. április 19. Központi járáshoz csatolás.
1936. április 25. Falk Zsigmond fizetési zavara.
1936. augusztus 15. Esküvő
1936. február 9. Bodor József halálhíre.
1936. február 15. Ürge Károly fizetési zavarai.
1936. január 29. Szávay ítélet.
1936. június 28. Juhász József
1936. május 17. Ingatlanárverés.
1936. március 22. Ingatlanárverés.
1936. március 25. Villamos Rákosligetre
1937
Sárosi János kitüntetése. 1937. december 11.
Kutas Artúr eljegyzés. 1937. június 6.
1938
Elmaradnak a nyaralók. 1938. június 11.
Ablakbeverések. 1938. július 6.
Közállapotok. 1938. július 13. Az Ujság
Házasság. 1938. július 30.
Ablakbeverések. 1938. augusztus 3.
Felvidék visszacsatolása. 1938. október 14.
1939
Adomány a repülőalapra. 1939. április 12.
A Nemzeti Munkavédelem kitüntetettjei. 1939. augusztus 30. Az Ujság
Adomány a Repülő Alap javára. 1939. augusztus 31.
Árszabályozás. 1939. december 6.
Téglakészletek bejelentése. 1939. december 19.
Tiltakozás a zsidótörvények ellen. 1939. március 23. Az Ujság
1940
Álláskereső- 1940. január 28.
Demeczky Sándorné meggyilkolása. 1940. február 22. Az Ujság
Demeczky Sándorné megölése. 1940. február 28. Az Ujság
Demeczky Sándor festőművész gyilkossággal gyanúsítása. 1940. április 5. Az Ujság
Cukor fejadag szabályozása. 1940. április 14. Az Ujság
Lévai Miksáné halála. 1940. június 8.
Zsírjegy, 1940. december 4.
Kelemen Nándor. III. utca 5. Betörő. 1941. január 3. Az ujság
1941
Élelmiszerkészlet jelentés. 1941. január 14. Az Ujság
Zsírjegy. 1941. május 18.
Kenyérjegy. 1941. június 23. Az Ujság
Építőanyag készletek bejelentése. 1941. szeptember 28. Az Ujság
Vasúti baleset. 1941. augusztus 9. Az Ujság
Húsrendelet. 1941. december 31. Az Ujság
1942
Bakonyi Judit esküvő. 1942. január. 4.
Angóranyúl hírdetés. 1942. január 18.
Vasúti baleset. 1942. január 21.
Lakáscsere hirdetés. 1942. június 14.
1943
Lévai Zoltán halálhíre. 1943. november 3. Az Ujság
1944
Fekete Vilmosné sz. Klein Blanka halálhíre. 1944. március 4.
* Gajári Ödön felelős szerkesztő irányítása alatt, Tisza István gróf konzervatív liberális irányának orgánumaként indult 1903-ban Az Ujság. Vezető publicistái Kozma Andor, Ágai Béla, Kenedi Géza és Kóbor Tamás voltak. Kritikát és tárcát egyebek mellett Keszler József és Elek Artúr írt benne. Mindenféle radikalizmus ellenében lépett el, a nemzeti forradalmias hangtól rettegő liberális polgárság támogatóként vette körül. Indulásának évében 15.000 példányban jelent meg, 1913-ban pedig már 65.000-re növelte példányszámát, a legnépszerűbb politikai napilapok egyike volt. Híres munkatársai voltak az 1903-1909 közötti években Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond is.1925. május 31-én Az Újság első oldalán jelent meg Beniczky Ödön belügyminiszter vallomása a Népszava felelős szerkesztőjét, Somogyi Bélát meggyilkoló különítményesek gaztettéről. Beniczky vallomása egyebek között azt is nyilvánvalóvá tette, hogy Horthy volt a felbujtó. A bíróság a leleplezést közlő szerkesztőt, Kóbor Tamást, pénzbüntetésre, Beniczkyt – kormányzósértésért – kétévi fegyházra ítélte, Az Ujságot pedig betiltották. Kóbor nevét le kellett venni a lapról. Hosszas alkudozások után, a megszűnt Az Ujság utódjaként, 1925. július 12-én jelent meg az Ujság első száma. Szerkesztői Ágai Béla és Keszler József voltak. „Közel negyedszázados fennállása után, mintegy hat héttel ezelőtt megszűnt létezni Az Újság, hogy a mai napon helyet adjon az Ujság-nak. Fájdalmas kegyelettel idézzük Gajári Ödön emlékét, akinek neve, mint alapitóé, erre a lapra már nem kerülhet. Nem búcsúzunk multunktól, mert ez megmarad. Tisza István nemzeti és liberális politikája támasztotta életre Az Újság-ot. Tisza István nemzeti és liberális politikáját akarja életre támasztani az Újság.Multunkra elégedetten tekinthetünk vissza. A béke idején a felforgatással álltunk szemben, a háborúban lobogó lelkesedéssel szítottuk a harc tüzét. A forradalom idején az uj alakulásnak a magyar nemzeti és polgári voltát reklamáltuk a radikálisoktól. A bolsevizmus alatt mi voltunk az egyetlenek, akik nyíltan megtagadtuk az engedelmességet és a román megszállás alatt számunkra külön szigorított cenzúrát létesítettek. Az ellenforradalmi időszakban meg nem szűntünk: a jog, törvény és igazság mellett a meggyőzés és engesztelés rendelkezésünkre álló eszközeivel küzdeni és soha meg nem lapulva a liberalizmus mellett vallottunk hitet.” – adta meg az újrainduló orgánum ars poeticáját a szerkesztőség az Ujság első számában. A lap 1944 márciusában jelent meg utóljára.