Az elővárosi településrészek integrálása Nagy-Budapestbe

1938.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1937: VI. t.c. értelmében kezébe vette Budapest környékének városrendezési irányítását. A beépítésre kijelölt terület nagyságát a Közmunkatanács 16.103 ha-ban állapította meg : tehát a már házhelyekre felosztott területet mindössze 11%-al emelte. Ez a 11% azokból a területekből tevődik össze, amelyek a már felosztott részek közé ékelődtek be, és amelyeket gyakorlatilag már úgysem lehetett volna más célra kijelölni. A kijelölésben a a Közmunkatanácsot két főszempont vezette:

  1. A már részben beépült területeknél (város-, községközpontok, zárt-sorú övezetek) magasabb fokú építkezésekkel nagyobb laksűrűség legyen elérhető, hogy a közművesítés rentabilitása biztosítható legyen.
  2. A már kialakított telkeknek csak mintegy 60%-a épült be és így még hosszú időre van szükség ahhoz, hogy ezek is beépülhessenek.

1943

Nemcsak az egyes városok és községek nem voltak egymásra tekintettel
a fejlődésnél, hanem sokszor ugyanazon város vagy község területén is több, egymástól független telep keletkezett. A közigazgatási határok pedig a települések szempontjából semmiképpen sincsenek racionálisan megvonva.
Rákoshegyet teljesen körülöleli Rákoskeresztúr területe, utcahálózatuk
teljesen egymásba folyik. Viszont a közigazgatásilag Rákoskeresztúrhoz tartozó Bélatelepet több kilométeres beépítetlen sáv választja el az egybeépült Rákoskeresztúr—Rákoshegy településtől. Bélatelep maga megint Pestszetlőrinc városával épült egybe. Így folynak sorozatosan egymásba a pestkörnyéki szétszórt települések, ahol a községhatár csak ritkán esik egybe a települési határral.

A beépítésre szánt területek kijelölésénél már úgy járt el a Tanács, hogy elősegítse nagyobb és racionális települési egységek létesülését. A négy »Rákos« község, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákosliget és Rákoscsaba
alkotnak közös települési egységet. Vannak egyes községek, ahol a beépítetlen telkek száma rendkívül csekély (Pestújhely, Rákosliget), máshol viszont, ahol a közelmúltban nagy parcellázásokat hajtottak végre (Rákoscsaba, Rákoskeresztúr), a telkek túlnyomó többsége (70—80%) még beépítetlen. Kétségtelen azonban, hogy a Közmunkatanács által beépítésre kijelölt területek a normális keretek közt várható fejlődési ütem mellett mintegy 100 esztendőre bőségesen fedezik a szükségleteket.

Forrás: Magyar Építőművészet 1943. május 101. oldal

1978. Lakótelep építés – láz

A hosszú távú tervezés keretein belül a hetvenes évek végén vizsgálat alá került Rákosligetnek, mint lakótelep megvalósítási területnek a lehetősége. A VIII. ötéves tervidőszakra, amely 1990-1995 közé esett további 300 – 310 ezer lakás építését tervezték. Erre kerestek területeket Budapest területén.

XVII. kerület, Rákosliget
Önálló városszerkezeti e g y s é g , csatornázása az Észak-pesti
rendszerbe tartozik.

A területet NY felől a Cinkotai út /túloldalán ipari terület/, É ÉK felől a főváros nagytarcsai, illetve péceli közigazgatási határa, D felől a MÁV hatvani törzsvonala és Rákosliget családi-házas beépítettségű területe határolja; tszf. magassága 175 m körül van. Jelenlegi és övezeti terv szerinti felhasználása: mezőgazdasági terület. Ma a terület csak a Cinkotai út, a Micsurin út és a Rákoscsabát Nagytarcsával összekötő Tárcsa utca felől közelíthető meg. A városközponttól légvonalban kb. 17 km távolságban fekszik.

Beépítésének közlekedési feltétele a X,, Keresztúri út – XVII., Kasztelli András út (ma Liget sor) – Újtelep út összekötése, ill. megépítése, a XVII., Pesti út – X., Jászberényi út, valamint a Kerepesi út XVI. ker. szakaszának kiszélesítése és egy új, nagy kapacitású kötöttpályás tömegközlekedési vonal létesítése a város központjáig.

Vízellátása a cinkotai lakótelep megépítése után, az addig kiépített nyomócső meghosszabbításával, s egy víztorony építésével oldható meg a leggazdaságosabban. Csatornázása, elválasztó rendszer szerint épülhet.

A szennyvízgyűjtő a korábban figyelembe vehető terhelések szerint megépült. A meglévő hálózatnak az a helye, ahová a szennyvizeket be lehet vezetni a Mexikói út-Róbert Károly körúti főgyűjtő, Egressy útnál lévő szelvénye. Új párhuzamos gyűjtőt kell építeni a Cinkotai út – Pesti út – Gyakorló utcai nyomvonalon, továbbá a tehermentesítő csatornát a Fehér út és Kerepesi út kereszteződésétől a Mexikói úti főgyűjtőig, a ezen kívül a MÁV hatvani vonalának északi oldalara tervezett gyűjtőt.
A csapadékvizek elvezetésére általában árokhálózat szükséges, egyes csak zárt csatornával megoldható szakaszok kivételével, a befogadó a Rákospatak.
Távfűtése nem csatlakoztatható meglévő, vagy tervezett rendszerekhez, ezért külön fűtőmű építése szükséges.

Lakóhelyi környezete a repülőtér közelsége miatt előnytelen, közlekedési és közműellátása aránytalanul nagy alapberuházásokkal kiépítendő új rendszerek létrehozásával jár, ezért e terület lakástelepítésre nem előnyös.

Legutolsó módosítás: 2018.12.20.