Az oldal frissítve: 2022.01.04.
1907 -1910
Szabó Endre
1907. július 1. –
1910. január 15.


Szabó temetése. 1924. február 8. Budapesti Hírlap
1910 – 1913
Wernecke Frigyes
1910. január 15. –
1913. november 9.
1907- től törvénybíróvá választották Rákosligeten.
Rákosliget nagyközség, melynek lakói mind Budapesten alkalmazásban lévő állami és magántisztviselők, kisiparosok és gyári alkalmazottak, vasárnap választotta meg első elöljáróságát. Az egyhangú választáson megválasztották Szabó Endrét bíróvá, WerneckeFrigyest törvénybíróvá, HaukGábort pénztárossá, BreitfeldAlajost közgyámmá, Kürschner Jakabot, Steti Mórt,Boros Artúrt és Ulrich Jánost esküdtekké. Szabó Endrét,aki a választás estéjén érkezett Rákosligetre, az állomáson nagy közönség várta és üdvözölte, mint községének első bíróját.
Wernecke Frigyes 1902. március 31-ig a MÁV-nál, mint mozdonyfelvigyázó dolgozott. Felmondását ő adta be. Forrás: A Magyar Királyi Államvasutak Hivatalos Lapja, 1902. január-március (XVII/1-14)1902-01-04 / No. 1
Az 1836: XXI. tcz. 32. §-a, illetve 1892: XXVI. tcz. 1. §-a értelmében a f. év végével megüresedő és az 1911—6. évekre szóló megbízatással járó megyebizottsági tagsági helyekre a választást az 1886: XXI. tcz. 34. §a alapján ezennel elrendeljük és a választás napjául f. évi november hó 15-ét tűzzük ki, és a már hivatkozott törvény 38. §-a értelmében a választás vezetésére a következőket küldjük ki:
68. Rákosliget, vál. 1 tagot. Elnök Krenedits Sándor Rákosszentmihály, alelnök Wernecke Frigyes Rákosliget. Forrás: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1910 (8. évfolyam, 1-52. szám)1910-10-13 / 41. szám
Az Újság 1910. október 16.
1913 – 1914
Hackenberger László
1913. november 9. –
1914. július 22.
Rákosliget bírója tisztet 1913. november 9. és 1914. július 22. között töltötte be.
1914 – 1915
Major Mihály
1914. július 22. –
1915. június 27.
Major Mihály bíró aláírása
Markovics József adóhivatali gyakornok a szentendrei m. kir. adóhivatalnál a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű adóhivatali tisztté a nyárádszeredai és Major Mihály rákosligeti lakos ideiglenes minőségű segélydíjas adóhivatali gyakornokká a szentendrei in. kir. adóhivatalhoz. (VI/21., 57.849. szám.)
Forrás: Pénzügyi Közlöny, 1912.07.01 / 18. szám 472. oldal
1915 – 1924
SträHle István
1915. június 27. –
1924. április 17.
1924 – 1927
DebrecenI István
1924. április 17. –
1927
Debreczeny István községi bíró, ny. Máv. elöljáró, állomásvezető, Rákoscsaba. Itt sz. 1867-ben. Négy középiskolát végzett, azután 1889-ben a Máv. kötelékébe lépett. Több helyen működött, utoljára az igazgatósághoz beosztva. 1920-ban vonult nyugalomba. A polgári iskolai iskolaszék elnöke, volt közs. közgyám, majd bíró Rákosligeten. 1927-ben visszakerült szülőfalujába, ahol egyhangúlag bíróvá választották. Ref. presbiter, volt gondnok. Az ő nevéhez fűződik a hősi emlékmű és az országzászló felállítása. Az önk. tűzoltó testületnek elnöke, a RTK. , a Vasutas Kör, az EME elnöke, stb. Neje Szabó Judit, fia: István aktív százados. Az Ébredő Magyarok Egyesület tagja.
Forrás: Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938) 361. oldal
Az Ujság 1926. április 16.
Az EST 1925 október 11.-i száma
Az EST 1926. április 16. száma
A per folytatódik. Az EST 1926. június 16.
1926. június 16. Az Ujság
Felmentett hírlapíró.
Lévai Jenő hírlapíró a gödöllői járásban uralkodó állapotokról írott cikkeiben foglalkozott a rákosligeti községi bíró ténykedéseivel. Megírta, hogy Debreceni István községi bíró sajátkezüleg vadászik kutyára és az így leterített kutyát a katolikus templom mellé ásatta el, a hivők erélyes tiltakozására azonban másnap exhumálni kellett. Azokat a kereskedőket, akik a vezetése alatt álló Hangya konkurrensei, feljelentette a forgalmi adók miatt és az utasítására egy ízben feltűzött szuronyos csendőrök jelentek meg a szombati istentisztelet alkalmából a zsinagógában. A cikk tartalma miatt felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége címén indított eljárást Lévai ellen a kir. ügyészség és az ügyet kedden tárgyalta a büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa. Lévai Jenő a bíróság előtt hangsúlyozta, hogy Debreceni István községi bíró ellen súlyos vádakat emelt, megírta, hogy Rákosliget község bírája lopott, sikkasztott, visszaélt hivatalos hatalmával, azonban ezeket a cikkeket nem inkriminálták, csak a negyedik cikket, amelyben három jelentéktelen pont van és ezekkel próbál magának elégtételt szerezni, a bíró. Dr.Király Aladár indítványára a bíróság elrendelte a tanúkihallgatásokat. Debreceni István községi bíró tanúvallomásában elismerte, hogy egy beteg kutyát, amely a községben kóborolt, éppen a katolikus templom mellett talált meg, ott agyon is lőtte. A kutyát ideiglenesen a templom kertjében egy bokor tövébe temettették, de másnap korán reggel már kivitette adögtérre.
Ami a zsidó istentisztelet megzavarását illeti, megemlítette, hogy a zsidó temető kerítésének felöltésére a községi kavicsbányából földet hordtak el. Utasította a csendőrséget annak a megállapítására, hogy a földet kik hordták el, de nem adott arra utasítást, hogy istentisztelet alkalmával hallgassákki a hitközség vezetőit. Számos tanút hallgatott még ki a bíróság, akik igazolták, hogy a községi bíró a katolikus templomtól néhány lépésnyire ásatta el a lelőtt kutyát, ami olyan megütközést keltett a községben, hogy a katolikusok a püspöknél akartak feljelentést tenni. A bíróság a perbeszédek meghallgatása után Lévai Jenőt felmentette a vád alól, avval a megokolással, hogy az inkriminált kijelentések részben nem rágalmazóak, részben pedig a valódiság bizonyítása során igazolást nyertek.
Forrás: Pesti Hírlap, 1926-06-16 / 133. szám 15-16. oldalak
1939-?
Esztergomi János
Esztergomi aláírása Hajdú Zoltánné sz.: Strement Margit illetőségi bizonyítványán 1939.
1940 – 1943
Szabó István
1940 – 1943

Szabó István bíró aláírása

1877-ben született Csepregen. Érettségi után 1899-ben lépett a Magyar Királyi Posta szolgálatába. Mint tisztviselő a budapesti irányító postahivatalnál teljesített szolgálatot. Mint a hivatal főnökhelyettese ment nyugdíjba 1925-ben. 1930-ban választották Rákosliget bírájává. További tisztségei: polgári iskolaszék alelnöke, a Tűzoltó Testület elnöke, a cserkész szerv. biz. elnöke, az állami elemi iskola gondnoka, a helyi Vöröskereszt fiókegylet pénztárosa, a Hangya Szövetkezet igazgatója.
Katonai kitüntetései: Koronás Arany Érdemkereszt a vitézségi érem szalagján.

Forrás: Piarista Múzeum; Leltári szám/regisztrációs szám: 2016.103.1.P
https://mandadb.hu/tetel/650865/Ferenc_Jozsef_Koronas_Arany_Erdemkereszt








