Rákosligeti zsidó imaház története

A zsinagóga története

Rákosliget, Izr. templom 1914. körül Erdős Renée Ház digitális adattára Forrás: http://hatodikalabardos.blog.hu

dr. Bakonyi (Blum) Lajos és Gózon Gyula

A zsinagóga

A rákosligeti izr. templom tervpályázatán két 80 koronás díjat Károly Lajos és Weinstein Simon, továbbá Boros Arthur művének ítélték oda. Forrás: Művészet 1908. Hetedik évfolyam 1 szám. 60-72. oldal. http://www.mke.hu/lyka/07/060-072-kronika.htm
Az épület tervezőjéről nincs adatom.

A kivitelező feltehetőleg Sztanek Pál helyi építőmester volt.
Forrás: Rákosligeti evangélikus fiókegyház jegyzőkönyvei.

1912. május 19. A zsidó imaház alapkőletétele.

1914. augusztus 15-én avatták fel az épületet.

Eisenberger Géza (1892-1944) gödöllői kerületi anyakönyvvezető rabbi látja el hitélet vezetését a kongresszusi gyülekezetben egészen a II. világháborúig.

A hitközség pecsétnyomata

large product photo
Eisenberger Géza rabbi

Header image
A zsinagóga belső tere
Forrás: ERH gyűjtemény

A rákosligeti zsidótemetőben fellelhető sírkövek jegyzéke:

IZRAELITA TEMETŐ. 1909- től temettek a 400 négyszögeles területre. A mai napig olvasható sirkövek a következők:
Schick Simonné sz. Reich Emilia 1910., Weisz Ignatzné sz. Holender Leonóra 1912., Kenyeres Mártonné 1912., Heksch Salamonné sz. Frisch Zsófia 1938., Wieler Salamon 1869-1934, Wieler Salamonné sz. Spitzer Rózsa 1871-1940, Neumann Róza 1910., Stein Katalin 1841-1920, Hoff Salamon 1913., Somosi Ignátz 1914., Schwartz Lajosné 1868-1917, Schwartz Lajos, Danczinger Ignátzné sz. Rausnitz Mária 1851-1925, Danczinger Ignátz 1851-1923, Deutsch Ibolyka 1927., Schlesinger Jakabné sz. Hoff Lina 1864-1919, Havas Arnoldné 1893-1940, Pollák Mózes 1854-1938, Garai Miksáné1867-1932, Schongut Farkas 1866-1931, Bergl Vilmos 1849-1931, Bergl Vilmosné sz. Schwartz Anna 1853-1930, Havas Tivadarné sz. Roóz Nelli 1930., Weisz Samuné, Wandelbaum Sámuelné sz. Benedikt Fanny 1851-1934, Wolf Adélné sz. Weisz Szidónia 1877-1937, Huszár Jánosné sz. Herbs Aranka 1898-1933, Schongut Andor, Reichenfeld Jenőné 1890-1942, Fekete Vilmos, Rosenberg Józsefné 1835-1930, Rosenberg József 1834-1928, Rosner Henrik 1862-1934, Rosner Henrikné 1864-1940, Kemény Sándorné 1884-1938, Steinz Albert és neje emlékköve 1944.

Forrás: Hódos Mária: Kétezren voltak… Hódos Mária 2006.

Rákosligetről elhurcolt zsidók névsora:

1941-ben Rákosliget 241 (7,6 százalék) izraelita és 5 (0,2 százalék) keresztény lakosára vonatkoztak a zsidótörvények. A vármegye 230 települése közül (a megyei jogú városokat is beszámítva) csak Mátyásföldön, Rákoshegyen, Újpesten és Vácon alkotta a népesség nagyobb hányadát az izraelita populáció. A Gödöllő fiókhitközségeként működő rákospalotai, dr. Bakonyi Lajos orvos vezette közösséghez 1944-ben 183-an tartoztak. A településen egyetlen felekezeti intézmény működött, a Chevra Kadisa. Rákosliget a Gödöllői járáshoz tartozott, az itteni zsidók 1944-es kálváriájának nem minden stációja tisztázott. Elképzelhető, hogy a III. deportálási zónában zajló „tisztogatási akció” keretében, június közepén deportálták őket Auschwitzba, de az sem kizárt, hogy a többi Pest vármegyei zsidóhoz hasonlóan július 6-a és 8-a között kerültek a birkenaui rámpára.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

Forrás: http://pest.zsidomult.hu/index.php/jarasok-telepuelesek/pest/goedoelloi-jaras/rakosliget

A vármegye zsidó múltjáról.

AZ ÉPÜLET MINT BÍRÓSÁG

Az épület a 1979-ben.
Forrás: http://hatodikalabardos.blog.hu


1965-ben készült légifotón.
Forrás: fentrol.hu1965-ben készült légifotón. Forrás: fentrol.hu

large product photo

DR TÓTH ÖDÖN
Fővárosi Bírósági tanácselnök, megyei bírósági tanácsos

  • 1955. április 26-án nevezték ki bírónak a XVII. Kerületi Bíróságra
  • 1958-64-ig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az első három évben büntető, majd polgári ügyszakos bíró
  • 1964-1979-ig ismét a XVII. Kerületi Bíróság bírája, 1968-1979-ig a bíróság elnöke

1955. április 26-án nevezték ki bírónak a XVII. Kerületi Bíróságra, Rákosligetre, ahol egyszerre volt büntető és polgári bíró. Megtehette, mert akkor még nagyon kevés ügy volt, és mert azt gondolta, nem árt tudni mindkettőt.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1958-tól élet és testi épség elleni ügyeket, gyermekgyilkosságokat, magzatelhajtásokat, szexuális bűncselekményeket és ezek minősített eseteit (akkor még a homoszexuálisokat is büntették) tárgyalta.
A sok halállal végződött büntetőügy egyre több lelki terhet jelentett az akkor 28 éves Tóth Ödönnek, ezért kérte, hogy másféle ügyeket tárgyalhasson. Hiába. Ekkor azt kérte, helyezzék át a polgári kollégiumba. Ott öröklési perek mellett MÁV kártérítési ügyeket kapott, ezek azonban rendszerint megint csak halálesetekhez és halottakhoz kötődtek.
A PKKB-n túlzott volt a szakosítás is, amit megint csak nehezen viselt, így aztán az első adandó alkalommal visszatért Rákosligetre – ahová egyébként is mindig visszavágyott.
1968-ig beosztott bíró volt, ekkor lett a XVII. Kerületi Bíróság elnöke. Egészen 1979-ig volt elnök, amikor a kerületi párttitkárral való nézetkülönbsége miatt leváltották. “Bűnei” közt szerepelt például az is, hogy nem vett részt a párt végrehajtó bizottságának ülésén, mert tárgyalt.

Forrás: Fővárosi Bíróság honlapja

1989-2009

Magániskola akart költözni az épületbe, ezért megindult az átalakítás.
Forrás: http://hatodikalabardos.blog.hu


Az épület 2009-ben véglegesen elbontásra került.
Foto: Bélavári Krisztina