A ZSIDÓ IMAHÁZ, ZSIDÓSÁG RÁKOSLIGETEN

A zsinagóga képeslapon. Rákosliget, Izr. templom 1914. körül Erdős Renée Ház digitális adattára

Az imaház

A rákosligeti izr. templom tervpályázatán két 80 koronás díjat Károly Lajos és Weinstein Simon, továbbá Boros Arthur művének ítélték oda. Forrás: Művészet 1908. Hetedik évfolyam 1 szám. 60-72. oldal.

A kivitelező Sztanek Pál helyi építőmester volt.

Forrás: Rákosligeti evangélikus fiókegyház jegyzőkönyvei.

1912. május 19. a zsidó imaház alapkőletétele.

1914. augusztus 15-én avatták fel az épületet.

Eisenberger Géza (1892-1944) gödöllői kerületi anyakönyvvezető rabbi látja el hitélet vezetését a kongresszusi gyülekezetben egészen a II. világháborúig.

A rákosligeti zsidó temetőben fellelhető sírkövek jegyzéke:

IZRAELITA TEMETŐ. 1909- től temettek a 400 négyszögeles területre. A mai napig olvasható sírkövek a következők:
Schick Simonné sz. Reich Emilia 1910., Weisz Ignatzné sz. Holender Leonóra 1912., Kenyeres Mártonné 1912., Heksch Salamonné sz. Frisch Zsófia 1938., Wieler Salamon 1869-1934, Wieler Salamonné sz. Spitzer Rózsa 1871-1940, Neumann Róza 1910., Stein Katalin 1841-1920, Hoff Salamon 1913., Somosi Ignátz 1914., Schwartz Lajosné 1868-1917, Schwartz Lajos, Danczinger Ignátzné sz. Rausnitz Mária 1851-1925, Danczinger Ignátz 1851-1923, Deutsch Ibolyka 1927., Schlesinger Jakabné sz. Hoff Lina 1864-1919, Havas Arnoldné 1893-1940, Pollák Mózes 1854-1938, Garai Miksáné1867-1932, Schongut Farkas 1866-1931, Bergl Vilmos 1849-1931, Bergl Vilmosné sz. Schwartz Anna 1853-1930, Havas Tivadarné sz. Roóz Nelli 1930., Weisz Samuné, Wandelbaum Sámuelné sz. Benedikt Fanny 1851-1934, Wolf Adélné sz. Weisz Szidónia 1877-1937, Huszár Jánosné sz. Herbs Aranka 1898-1933, Schongut Andor, Reichenfeld Jenőné 1890-1942, Fekete Vilmos, Rosenberg Józsefné 1835-1930, Rosenberg József 1834-1928, Rosner Henrik 1862-1934, Rosner Henrikné 1864-1940, Kemény Sándorné 1884-1938, Steinz Albert és neje emlékköve 1944.

Forrás: Hódos Mária: Kétezren voltak… Hódos Mária 2006.

Rákosligetről elhurcolt zsidók névsora:

1941-ben Rákosliget 241 (7,6 százalék) izraelita és 5 (0,2 százalék) keresztény lakosára vonatkoztak a zsidótörvények. A vármegye 230 települése közül (a megyei jogú városokat is beszámítva) csak Mátyásföldön, Rákoshegyen, Újpesten és Vácon alkotta a népesség nagyobb hányadát az izraelita populáció. A Gödöllő fiókhitközségeként működő rákospalotai, dr. Bakonyi Lajos orvos vezette közösséghez 1944-ben 183-an tartoztak. A településen egyetlen felekezeti intézmény működött, a Chevra Kadisa. Rákosliget a Gödöllői járáshoz tartozott, az itteni zsidók 1944-es kálváriájának nem minden stációja tisztázott. Elképzelhető, hogy a III. deportálási zónában zajló „tisztogatási akció” keretében, június közepén deportálták őket Auschwitzba, de az sem kizárt, hogy a többi Pest vármegyei zsidóhoz hasonlóan július 6-a és 8-a között kerültek a birkenaui rámpára.

in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

A holokauszt áldozatainak emléktáblája. Budapest XVII., Rákoscsaba, Kelecsény utca, Rákoscsaba vasútállomás. A táblát többször megrongálták, majd ellopták.

Forrás: http://pest.zsidomult.hu/index.php/jarasok-telepuelesek/pest/goedoelloi-jaras/rakosliget

,,A hazai zsidóság deportálásáról szóló rendelkezés megjelenése után nemsokára a rákoscsabai gettóba vitték el az aszódi zsidóságot. Az elszállítás lebonyolításával a zsidótanács elnöke, Vas László volt megbízva. Mindenkit, családonként külön szekéren vittek, annyi holmit vihettünk magunkkal, amennyi elfért a szekereken, élelmet is elegendőt. A rákoscsabai gettóban borzalmas állapotok uralkodtak. A Marton cigánytelep területén volt a gettó, három család került egy kis lakásba, úgyhogy 10-12 személy jutott egy kis szobába. A gettó parancsnoka Jeszenszky adóügyi jegyző volt … A lakossággal nem volt szabad érintkezni. Közkonyháról nem történt gondoskodás, mindenki saját maga főzött, az élelmiszerjegyeket azonban csak az utolsó napon osztották ki közöttünk, sok hasznát ekkor már nem vehettük. Őrzőink, a tábori csendőrök aljasul viselkedtek … Június első napjaiban kezdődött a gettó elszállítása. Egy transzport volt, mely az aszódi, rákoscsabai, rákosligeti és péceli zsidóságot foglalta magában. 75 személyt egy kocsiba bevagonírozva a hatvani cukorgyári koncentrációs táborba vittek el, ahol mindössze 2 napot töltöttünk … Az egész tábor egyszerre indult el egy végeláthatatlan szerelvénnyel, hatvaniak, sátoraljaújhelyiek, gyöngyösiek, aszódiak, továbbá Rákoscsaba és környéke. Itt ugyancsak 75 ember került egy vagonba … Auschwitzban az úgynevezett cigánylágerben voltunk elhelyezve 10 napon át, azután elvittek bennünket a fentiekkel együtt Krako-Plassowba.” (3548. jegyzőkönyv – Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság)

A vármegye zsidó múltjáról.

Ugrás a bíróság oldalra.