Sztanek Pál

( ?-1928 Rákosliget )

Forrás: Magyar Utazó Kereskedő 1928. június 6. szám
AI képjavítás

Építőmester, tervező. Rákosliget valamennyi templomának megépítésésében részt vett.

Sztanek Pál és társai rákosligeti építőipari vállalata
Közkereseti társaság. Kezdetét vette 1909. évi április hó 25. napján. Társtagjai: Sztanek Pál építőmester, Stetri Móricz bádogos, Kiss István asztalos, Macskási István lakatos, Rosenberg Józsefné született Goldstein Samu üveges és Korényi Imre szobafestő iparüzlet-tulajdonosok, rákosligeti lakosok. A céget a társtagok ketteje együttesen képviseli és olyképen jegyzi, hogy az előirott vagy előnyomott cégszöveg alá két társtag vezetéknevét irja úgy azonban, hogy az egyik aláírónak Sztanek Pál társtagnak kell lenni. (Forrás: Központi Értesítő, 1909. 10. 28. / 86. szám)

A rákosligeti református közösség 1910-ben építette föl Bogáti Hajdú Imréné, védasszony adományából, és férje Bogáti Hajdú Imre, királyi ítélőtábla-bíró gyűjtéséből, Sztanek Pál építész tervei alapján az imaházat, melyet Mády Lajos, budapesti református esperes avatott föl.

1912. május 19 a zsidó imaház alapkőletétele. 1914. augusztus 15-én avatták fel az épületet. Ebben az esetben Sztanek mint kivitelező játszott szerepet.

Forrás: Vállalkozók Lapja 1914. 3.szám

A római katolikus egyházközség 1913. november 1-jén Sztanek Pál építész templomtervrajzát elfogadta és az alapkövet 1914. május 1-jén elhelyezték. 1915. augusztus 10-én állították fel a Strizs István isaszegi oltárkészítô mester által épített gót stílű főoltárt és 1915. augusztus 15-én az elkészült templomot felszentelték.

Az evangélikus egyház templomépítése esetében Sztanek Pál tervezőként indult. Az általa tervezett épületet azonban a presbitérium nem fogadta el, helyette Sándy Gyula műépítészt bízta meg a tervek elkészítésével. A kivitelezés sem köthető ugyan nevéhez, de lelkes híve és motorja volt a templomépítésnek.

Halála mély megdöbbenést váltott ki a Rákosligeten működő egyházak körében. A reformátusok az alábbi szavakkal búcsúztak tőle.

Nevéhez kötődik a XV. utca 23. szám alatti, eredetileg kaszinónak épült, később több funkciót is ellátó (sportklub, varroda, színház) épület tervezése is (1907 – 1910).

Forrás: Vállalkozók Lapja 1927. 3.szám