1904 1919 1920 1924 1925 1928 1929 1930 1931 1933 1934 1936 1937 1938 1940 1941 1944
1904
(A régi képviselőház padjai.)
Rákosliget községben római katolikus templom épül Wlassics Gyula védnökségével. Az építési bizottság most a fővároshoz fordult, kérve, hogy a régi képviselőház padjait ingyenesen bocsássák a templom rendelkezésére.
1919
(Az orvosok tiltakozása.)
A Polackai Híradó beszámolója szerint: A Munkaügyi és Szociális Biztonsági Népi Biztosság 176. sz. K91l) számú rendelete értelmében a tiltakozás kiterjed a fővárosban, valamint Budafokon, Einkolában, Erzsébetfalván, Kispesten, Pestújhelyen, Rákoscsábán, Rákoskőrösön, Rákosligeten, Rákoszentmihályon és Újpesten lakó orvosoknak 48 órán belül be kell jelenteniük személyes adataikat a erre a célra létrehozott Ezeket a levelezési kártyákat a Népi Egészségügyi és Szociális Biztonsági Bizottságnál kell bejelenteni. A nyomtatványok a gyógyszertárakban állnak rendelkezésre. Azokat az orvosokat, akik nem tartják be e rendeletben meghatározott határidőt, diplomájuk bevonásával büntetik.
1920
A Rákosligeti Munkás Tanács tagjai bíróság elé álltak.
A Pécsi Kerületi Bíróság ötödik tanácsa ma megkezdte a büntetőper tárgyalását, amelyben a vádlottak a Rákosligeti Munkás Tanács egykori tagjai. Az ügyészség huszonöt személy ellen emelt vádat lázadás, rablás, lopás, a személyes szabadság megsértése stb. miatt. A vádlottak között van Kürschner Jakab is, aki negyven éve részt vesz minden munkásgyűlésen. A vádlottak között van Honlapi Ernő is, a Rákosligeti Igazgatóság egykori elnöke, valamint három nő. Az eljárást Dr. Szály bíró vezeti, az ügyész Dr. Auer György. A tárgyalás – mivel több mint száz tanút kell kihallgatni – várhatóan több hétig fog tartani.
1924
Kulturális napok Rákosligeten.
József főherceg, mint fővédnök, a hónap 10-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor megnyitja a Rákosligeten a Faluszövetség, a Stefánia-szövetség és a helyi bizottság által szervezett kulturális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és kézműves kiállítást, amelyben Rákosliget, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákoscsaba és Nagytarcsa községei vesznek részt. A kiállításra kerülő rendkívül gazdag gyűjtemények, festmények stb. az állami általános iskola valamennyi helyiségében kerültek elhelyezésre.
A „Rákosliget” című kiállítást, amelyet a Stefánia Szövetség és a Rákosligeti Falusi Egyesület szervezett, aznap – mivel József főherceg nem tudott jelen lenni – fia, József Ferenc főherceg nyitotta meg. József Ferenc főherceget és édesanyját, Augusztina főhercegnőt a bizottság tagjai, köztük FML. Dezső Rubinthy fogadták. A jeles uralkodók több mint egy órán át tartózkodtak a kiállításon, és teljes elismerésüket fejezték ki Rákosliget és annak környékének fejlett háziipara, mezőgazdasága és kulturális intézményei iránt. A kiállítás holnap, kedden este zárul.
1925
1928
Vasárnap este a Rákosligeti Dalos- és Zenekari Társaság szerenádot adott elő a Halászbástyán, hatalmas közönséget vonzva. A legnagyobb tömeg azonban a hétfő este a Gellért-hegyről indított tűzijátékra érkezett; a Halászbástya, a Lánchíd, a Koronázótemplom és a Szent János-hegy pompás kivilágítása mellett ez alkotta a Szent István-nap fő attrakcióját. Minden híd, a Duna-part és a budai hegyek zsúfolásig megteltek nézőkkel – a tömeget félmillióra becsülték, ami természetesen nem túlzás. A tűzijáték alatt – amelynek kezdetét aknavetők dörrenése jelezte – két kivilágított kiránduló gőzhajó szelte a Dunát, miközben hatalmas fényszórók felváltva fürdették fénytengerben a város budai és pesti oldalát. A bemutató fénypontját – a „Nagy-Magyarországot” és a „Csonka-Magyarországot” ábrázoló pirotechnikai képet (utóbbin a „Nem, nem, soha!” felirat szerepelt) – a több ezer néző hatalmas lelkesedéssel fogadta.
1929
Hősi emléktábla avatása Rákosligeten.
A Rákosligeti Önkéntes Tűzoltóság július 14-én emlékművet kíván felavatni az első világháborúban elesett bajtársaik emlékére. Kérjük a hozzátartozókat, hogy július 1-jéig szóban vagy írásban közöljék az egyesülettel az elesett bajtársak nevét.
1930
1931
Egy számviteli tanácsos öngyilkossági kísérlete.
Szilágyi Lajos, a Társadalombiztosítási Intézet számviteli tanácsosa ma kora reggel a Szövetség utca 36. szám alatti ház harmadik emeletéről az udvarra vetette magát, és életveszélyes sérüléseket szenvedett. A Rókus Kórházba kellett szállítani. Szilágyi, aki Rákosligeten lakott, az éjszakát anyósától távol töltötte a említett házban, és röviddel azelőtt, hogy munkába kellett volna mennie, öngyilkossági kísérletet hajtott végre. Tettének indítékairól egyelőre semmi nem ismert.
1933
Egy visszavont adomány.
A Rákosligeti Munkásotthon Szövetkezet 1904-ben egy nagyobb telket adományozott az államnak azzal a feltétellel, hogy az állam ezen a telken egy kisgyermek-gondozóintézményt, egy általános iskolát és egy polgári iskolát építsen. Az általános iskolát és a kisgyermek-gondozóintézményt meg is építették, a polgári iskolát azonban nem. Erre a Munkásotthon keresetet indított az adományozás érvénytelenítésére, mivel az alperes fél nem teljesítette a feltételeket. Ezt a keresetet elutasították, végső fokon a Királyi Kúria Gébert-szenátusa is. Az ítélet indoklásában megállapítást nyert, hogy a felperes az adományt nyilvánvalóan azzal a szándékkal tette, hogy e iskolák felépítésével emelkedjen a felpereshez szomszédos ingatlanok értéke. Ezt a célt az eddig említett építmények révén már lényegében elérték, így a szövetkezet nem szenvedett kárt, és nincs joga az adományt visszavonni.
1934
A Frontharcosok Szövetségének zászlószentelése.
A Frontharcosok Szövetségének letenyei és rákosligeti helyi szervezetei vasárnap számos jeles vendég jelenlétében szentelték fel zászlóikat. Letenyén József főherceg tábornagy tartotta a szentelési beszédet. A zászló keresztanyja Eugen Ruhido-Zichy bárónő volt. Rákosligeten Ágost Jacobi nyugalmazott ezredes beszélt. Itt a zászló keresztanyja Dezső Rubinthy nyugalmazott tábornagyhelyettes felesége volt.
1936
Okirathamisítás.
Néhány hónappal ezelőtt nagy feltűnést keltett, hogy Rákosliget község egykori főjegyzőjét, István Szávai-Szavujt okirathamisítás gyanújával letartóztatták. Az ügyészség hét esetben emelt ellene vádat okirathamisítás miatt. Állítólag azért, hogy jogosulatlan anyagi előnyökhöz jusson, hamisított egy szatmárnémeti gimnáziumi érettségi bizonyítványt, és ennek a hamisítványnak a felhasználásával többször is pályázott segédjegyzői állásra; a hamis bizonyítványt felhasználta továbbá a jegyzőjelölti tanfolyamra való felvételkor, továbbá a gödöllői kerületi bírósághoz, a főbírói hivatalhoz, valamint az alispánhivatalhoz benyújtott kérelmeiben is felhasználta. Ezt a vádat ma tárgyalta a Pesti Megyei Bíróság (elnök: Dr. Bóka). A vádlott bűnösnek vallotta magát, azonban csak három esetben elkövetett okirathamisításban. Hét gimnáziumi osztályt végzett el, nagyon gyenge tanuló volt, 1918-ban bevonult a háborúba, és a háború összeomlása után Mátészalkára került, ahol egyéves önkéntesnek nézték. Mivel tudta, hogy érettségi bizonyítvány nélkül nem juthat előre, pénzért megkérte egyik rokonát, hogy szerezzen neki egy bizonyítványt, amelyet aztán a jegyzőjelölti tanfolyamra való felvételkor használt fel. Ezt a tanfolyamot sikeresen elvégezte, és Rákoscsábán, valamint Kistarcsán segédjegyzővé, 1934-ben pedig Rákosligeten főjegyzővé választották. Az elnök kérdésére Szávai-Szavuj kijelentette, hogy megsemmisítette az érettségi bizonyítványt, valamint annak közjegyző által hitelesített másolatát, amikor büntetőfeljelentést tettek ellene. A gödöllői főbíró, Dr. vitéz Endre László tanúként vallotta, hogy egy névtelen bejelentés alapján felszólította a vádlottat, mutassa be érettségi bizonyítványát, mire az egy olyan okmányt mutatott neki, amely minden tekintetben hitelesnek tűnt. A tárgyalás lezárultával a vádlottat négy esetben elkövetett okirathamisítás bűntettéért hét hónapos börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős.
1937
Életunt.
Rákosligeten a 65 éves, egykori fűszerkereskedő Kundráth Gyula felakasztotta magát. Halott volt, amikor rátaláltak.
1938
Rákosliget képviselő-testülete és polgári egyesületei közös gyűlést tartottak, amelyen követelték Szlovákia magyarok lakta területeinek teljes visszacsatolását, valamint a szlovákok és ruszinok önrendelkezési jogát.
1940
Preisinger Béla, az IBUSZ felügyelőjétől a következő érdekes beszámolót kapjuk:
„A régi babona, miszerint a 13-as balszerencseszám, kedden is motoszkált a fejünkben. A hóvihar várható következményeire való tekintettel körülbelül 2000, Budapesten tartózkodó vidéki megpróbált hazajutni az első elérhető vonattal. Én is ugyanezt tettem. A Felső Városháza előtt felszálltam egy 8-as villamosra, azzal a szándékkal, hogy a Duna-parton az Erzsébet hídig, onnan pedig a Rákóczi utcán a Keleti pályaudvarig utazzak. Az út egy rövid szakaszon simán ment, de a Hungária Szállónál már végtelen sorokban álltak az elakadt villamosok. Az utasoknak gyalog kellett gyalogolniuk a hídfőig. A 69-es villamos biztonságban elvitt minket a Keleti pályaudvarra. Ott 14:32-kor találtam meg a vonatot.” A vonat indulásra készen állt – nagyon rosszul fűtve –, ami érthető volt. Eközben a vonat két mozdony segítségével csak 15:30-kor indult el, és csigatempóban kúszott végig Kőbányáig. Rákosra is így jutottunk el, majd eljutottunk Budapest-Városszélitelepre, Rákos első állomására.
Innen azonban nem volt továbblépés! A vihar hurrikánná erősödött, és olyan gyorsan robbantotta fel a síneket, hogy három mozdony segítsége ellenére sem lehetett mozgatni a vonatot. Délután 5 órakor bejelentették, hogy a vonatot visszaviszik Rákosra, esetleg Budapestre. Addigra a kocsik teljesen kihűltek – és ezek határozottan a kétségbeesés órái voltak. Több utas ezért úgy döntött, hogy gyalog indul Rákosligetre, sőt még tovább is – én is csatlakoztam hozzájuk. A tomboló hurrikán azonban meghiúsította a tervet – egy körülbelül 200 lépésnyi fáradságos gyaloglás után vissza kellett fordulnom – és vissza kellett térnem a vonathoz – hála Istennek! –, mert élve nem értem volna el Rákosligetet.
Azokban a rövid percekben lefagyott a jobb fülem, és halálosan kimerülten végre újra elértem a vonatot. Az órák hajnali 1 óráig nagyon lassan teltek, különösen a dermesztő hidegben, amikor végre megjött a megkönnyebbülés: a szomszédos vágányon egy mozdonyt hallottunk, és egy hóeke tisztította a síneket. Ezután egy Budapestről érkező mentesítő vonatot rakodtak ki, amelyet két legerősebb mozdony húzott. Ezután átszállhattunk, és boldogan kezdhettük meg hazafelé utunkat azon a vágányon, amelyen a Budapestre tartó vonatok általában közlekednek. Így egy olyan út, amely általában fél órát vesz igénybe, ezúttal majdnem 12 óráig tartott.
1941
„Szívinfarktus újév éjjelén.” A Rákosligeti Hírlapból érkezett a hír: Újév éjjelén tragikus eset történt a rákosligeti tisztviselőtelepen. Kelemen Imre, Szeged egykori pályaudvarfőnöke éjfél után nem sokkal tért haza feleségével. Amikor átlépte a sötét házkaput, két lövés dördült el. Kelemen szembe találta magát egy betörővel. Eközben azonban elég lélekjelenlétet tanúsított ahhoz, hogy a revolvert kiüsse a férfi kezéből: a betörő menekülésre kényszerült. Az állomásfőnök felesége azonban annyira megrémült, hogy röviddel később szívroham következtében meghalt.
1944
A Nemzeti Védelmi Tartományi Szövetség felhívása.
A Nemzeti Védelmi Tartományi Szövetség ezen úton felhívja bajtársait, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a Nemzeti Gárdába, amelyet az 1944. évi 3430. sz. rendelet hozott létre. A Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetettjei, akik Budapesten, I–XIV. kerületekben, valamint Pesthidegkúton, Békásmegyeren, Csepelen, Rákoscsabán, Rákoshegyen, Rákoskeresztúron, Rákosligeten, Budakeszin, Nagykovácsiban, Rákosszentmihályon, Cinkotán, Mátyásföldön, Sashalmon, Albertfalva, Budafok, Budatétény, Nagytétény, Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszentimre, Vecsés, Pestszenterzsébet, Soroksár lakosai jelentkezzenek a Nemzeti Védelmi Szövetség központi irodájában, Budapesten, VII. kerületben, a Rákóczi út 42. szám alatt, délelőtt 9-től délután 5 óráig bármely napon jelentkezhetnek. A megyei városokban a Szövetség helyi vezetőségénél, a településeken pedig a létrehozott helyi vagy körzeti csoportvezetőségnél jelentkezhetnek. Nemzeti Védelmi Kereszt bajtársai! Nemzetünk sorsa a mi magatartásunktól függ. Eljött az idő. Át kell vennünk a posztjainkat. Jelentkezz a Nemzeti Gárdába! (MTI)