A „Munkás Otthon“ Szövetkezet 1899-ben kérvényezte, hogy a székes-főváros közelében, Rákoskeresztúr és Rákoscsaba állomások között 1000 munkás család részére létesített telepén ipariskolát szervezhessen. A kereskedelmi miniszter a legmegfelelőbbnek női ipariskola szervezését látta, amit támogatott is.
A tervbe vett nőipariskola mint közművelődési és a népesség nőtagjainak munkára való nevelését és keresetképessé tételét célzó intézmény hatásában tartotta fontosnak. A tervbe vett nőipariskolának Rákosligeten oly munka-nemek meghonosítására kell törekedni, melyeket a nő otthonában is elkészíthet és a melyek a fővárosban gyors értékesítésre számíthatnak.
Az iskola benépesítésénél egyszerű munkás-családok elemi népiskolát végzett 12—13 éves gyermekeire kell itt első sorban számítani.
Egy további feladatnak tekintendő az, hogy az iskolán, amint az megszilárdult és a helyi viszonyokba beilleszkedett, alkalmas időszakokban rövidebb —- hosszabb tartamú rendkívüli tanfolyamokat szervezzenek az iskola rendes működési körébe esetleg fel nem vehető, de a gyakorlati élet által indokolt és értékesíthető női kézi munkák tanítására.
Az iskola a legelőnyösebben úgy kell megszervezni, hogy az, a budapesti m. kir. állami nőipariskolák kirendeltsége legyen.
Az iskolában kezdetben fehér varró, ruha-varró és vegyes női kézimunkákra kellene egy-egy tanítónőt alkalmazni; az iskola létszáma szerint azután mindegyik mellé több segédtanerő is szükséges lehet.
Az építendő iskoláról:
Két nagyobb és két kisebb munkatermet, egy-egy tan- és rajztermet, egy tanítónői
lakást, 2—3 tanítónői szobát, mintagyűjteménytárat, a kész munkák és anyagok számára egy-egy szobát, hivatali irodát és tanácskozó szobát és egy szolga lakást kellene magában foglalnia, legcélszerűbben egy emeletes kertben szabadon álló épületet kell építeni. Megközelítő számítás szerint az állandóan 80—100 növendékre számítandó épület mintegy 90000—100 000 koronába kerülne.
Az intézet évi fenntartása, 100 tanulót véve alapul mintegy 20.000 koronába kerülne, úgy, hogy egy tanuló kiképzésének költségei évenként 100 koronát tennének ki, ami tekintettel arra, hogy a budapesti állami nőipariskolákon egy tanulónak évenkénti kiképeztetése mintegy 200 koronába kerül, mérsékeltnek mondható.
Az erről szóló korabeli szakvélemény itt olvasható.
Sajnos a megvalósítás anyagi okok miatt meghiúsult.