Az oldal utolsó módosítása: 2024.11.24.
1949-ben a korábban peremvárosi temetkezési vállalatok beolvadtak a Fővárosi Temetkezési Vállalatba. A halottakkal kapcsolatos ügyeket is központi irányítás alá akarták vonni, tehát a 49 apró temetőt jónak látták felszámolni . 1950. január 1-én dr. Bakáts tisztifőorvos 568/1949.tfh.sz. leirata, valamint Köböl József volt alpolgármester szóbeli beleegyezése alapján az alábbi temetők kerültek használaton kívülre.
Rákosliget, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákoshegy korábbi községi és egyházi tulajdonú temetői.
Megszületett tehát az első lépés a későbbi teljes felszámolás felé. 1950. szeptember 30-i határidővel a fenti temetőket a Temetkezési Vállalat lezárta, oda további temetést nem lehetett volna végezni.
A lezárt temetők fokozatos felszámolására a lezárást követően közel harminc évet kellett várni. 1980-ban utasították a Fővárosi Tanács VB Közmű és Mélyépítési Főigazgatóságot arra, hogy a fokozatos felszámolással kapcsolatos teendőket terjesszék a VB elé. Ekkor került újra képbe a rákosligeti temető is Ősagárd utcai temető néven.
Megkezdődtek az egyeztetések. A kerületi tanács elnöke dr. Krébesz Károly egyetértett a felszámolással, de támogatását adta a Városrendészeti és Építési Főosztály, a Budapesti Műemlék Felügyelőség, a Fővárosi Közegészségügyi- Járványügyi Állomás is.
Akkori áron durván 1,5 millió forintból megoldották a temető eltüntetését. A lezárt temető kapujába kifüggesztették a tájékoztatót, illetve megjelentették a sajtóban, hogy aki akarja, az áthelyeztetheti halottait más, működő temetőbe. Aki erről elfeledkezik, vagy erre nincsen módja, annak azzal kell számolni, hogy a sírhelye felszámolásra kerül. Röviden bedózerolják.
Népszabadság 1982
A tervek szerint közparkot akartak létesíteni az így felszabaduló 19,912 m2-en. Az már csak ízlés dolga, de nem gondolom túl elegáns megoldásnak, hogy a régi sírok helyén park létesüljön. A felszámolást követően nagyon sokáig fociztak a környékbeli fiúk ezen a területen. Ennyit a múlt megőrzéséről, ennyit az ősök tiszteletéről. A szándék teljesen érthető volt. Nyom nélkül eltüntetni a múltat.
Ami miatt mégis nyomós kérdés volt a rákosligeti temető, az a román katonai sírok miatt volt. Be kellett vonni a Külügyminisztériumot is a felszámolásba, hiszen Rákosligetet a II. világháború során a szovjet csapatokkal együtt érkező román haderő szállta meg. Nagy csaták a területen nem zajlottak. Az akkor éltek visszaemlékezései szerint is a román katonákkal a faszesz végzett. Ki tudja ma már. Mindenesetre a politika kihasználta a lehetőséget, román hősi temetőt létesítettek Rákosligeten. Ebben valójában 17 katona sírja volt, de létesítettek 2 db jelképes sírt és egy emlékművet is.
(MTI fotó)
Az Esti Hírlap 1958. augusztus 24.-i száma az első oldalon számolt be az eseményről.
Mivel a katona sírok kérdése nemzetközi megoldást igényelt, a döntés az volt, hogy a temetőt felszámolják, de a katonasírokat nem bolygatják. Azokat később szállították át a X. kerület Új Köztemető 6. sz parcellájába. Ekkor már 1983. márciusát írták a naptárak.
A rákosligeti román katonai sírok az Új Köztemető 144. parcellájába lettek áthelyezve 2000. októberében.
A temető bezárásáról szóló Fővárosi Tanács VB határozat 1952. Forrás: Budapest Főváros Levéltár HU_BFL_XXIII_102_a_1_1952-09-11_pages 15-23
A temető felszámolásáról szóló Fővárosi Tanács VB. határozat. Forrás: Budapest Főváros Levéltár HU_BFL_XXIII_102_a_1_1982-12-22__pages254-256
Egy dokumentum 1967-ből a román temetőben történő koszorúzással kapcsolatban.
1979
1979. december 18. – Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
Kapcsolódó dokumentum: Javaslat a fővárosban lévő lezárt temetők
fokozatos felszámolására. (pdf formátum)