Frissítve: 2018.03. 28.

A Maderschpach gyógyszertár (Nemzeti Zászló gyógyszertár) történetéből

A kezdetektől 1950 -ig

A gyógyszertártörténeti dokumentumokban két évszám is szerepel mint alapítási év: 1909 és 1910.

Maderschpach Endre a Nemzeti Zászló nevet adta intézményének.

1934-ben itt dolgozott Maderspach Endre dr.
Forrás: Gyógyszerészek Évkönyve az 1935. évre. Összeállította : A KARLOVSZKY GEYZA és KORITSÁNSZKY OTTÓ Gyógyszerészi Közlöny, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület hivatalos lapja

Az 1934-es jegyzék a patikákról.

Az 1941-es jegyzék a patikákról.

Az 1948-as jegyzék a patikákról.

BUDAPEST XVII. KERÜLETÉNEK GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETE 1950-IG
Írta és szerkesztette: Szmodits László
BUDAPEST 2018.
Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság
www.gyogyszeresztortenet.hu
2018 október 25.

Rákosliget
Az 1890-es években már egyre több gondot okozott Budapesten a lakáshiány. Ezt enyhítendő, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tervbe vette szövetkezeti alapon három, egyenként ezer lakásos munkás telep építését. A tervezetre azonnal lecsapott a Munkásbiztosító Pénztár, amely a tőkéje egy részét ingatlanokba kívánta fektetni. Így alakult meg a Munkás Otthon Házépítő Szövetkezet. Rákosliget ekkor, mint lakatlan terület, Fuchs Ignác tulajdonában volt. 1898-ban kezdődött meg az építkezés. Az alapító munkások már nem bírták a telekvásárlással és az építkezéssel együtt járó tetemes költségeket. Ezért a telkeket és házakat nem a munkások, hanem köztisztviselők, iparosok és kereskedők vásárolták meg. 1907-ben levált a terület Rákoskeresztúrról és önálló község lett. A település megőrizte a lakótelep jellegét. A Pest környéki falvak közül Rákosliget volt a legjobban közművesítve a II. világháború előtt. 1950. I. 1-én a Budapest XVII. kerületének a része lett.

Nemzeti Zászló gyógyszertár
A gyógyszertár személyes üzleti jogát 1910-ben Madersprach Ferenc gyógyszerész nyerte el. A gyógyszertár tulajdonjogát 1930-ban átadta a fiának, dr. Madersprach Endrének, aki az államosításig volt a gyógyszertár tulajdonosa.

Madersprach Ferenc (Pest, 1865… – Budapest, 1952. VII. 5.)
A Budapesti Tudományegyetemen 1887-ben szerzett gyógyszerészi oklevelet. Előbb Rákosfalván, majd 1907-től rövid ideig Kalocsán és Kunszentmártonban volt gyógyszerész. 1910-ben alapította meg a rákos-ligeti Nemzeti Zászló gyógyszertárat. Az I. világháborúban egy szükségkórház létesítéséért kitüntették. 1930-tól a fia, dr. Madersprach Endre volt az államosításig a tulajdonos.
Dr. Madersprach Endre (Budapest, 1903. VIII. 31. – Budapest, 1953…)
A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925-ben gyógyszerészi, 1928-ban gyógyszerész doktori oklevelet szerzett. 1930-ban lett a családi gyógyszertár tulajdonosa az államosításig.
Az alábbi gyógyszerész már nem működött a kerületben, de 1923-tól 1941-ig Rákos-ligeten élt:
Hackenberger László (Losonc, Nógrád vármegye, 1859… – Rákosliget, 1941. I. 5.)
A Budapesti Tudományegyetemen 1879-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett. 1891-től Csontváry-Kosztka Tivadar Nógrád megyei gácsi Kereszt gyógyszertárát bérelte. 1905-től az Arad megyei Kurtics Isteni Gondviselés gyógyszertárának volt a tulajdonosa. 1912-1918 között a Pozsony megyei Magyar-diószeg Szentháromság gyógyszertárának volt a tulajdonosa. Egy újfajta vallás, az új sálemista közösség tagja volt. Teozófiai szakíró. Sabis Lászlóval szerkesztette a Magyar Ifjúság egyetlen számát, 1939. okt. 6-i megjelenéssel.

Kituntetett gyógyszertartulajdonos. Ferencz Salvator főherczeg úr Ő császári és királyi Fensége, mint az osztrák Vörös Kereszt egylet és a magyar szent korona országai Vörös Kereszt egyletének védnökhelyettese, a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kivaló érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékitményes II. oszt. diszjelvényt dijmentesen méltoztatott adományozni Madespach Ferenc gyógyszerész, rákosligeti gyógyszertártulajdonos, fiókegyleti elnöknek. Kartársunk kezdeményezésére meg a békevilágban Vörösker. egy. alakult Rákosligeten, mely a háború első napjaiban korházat rendezett be a haború hős áldozatai számára, s azóta immar otodik eve Maderspach Ferenc all a korhaz elen, semmi faradtsagot nem kimelve a Maderspachok tradicionalis lelkességével és önfelaldozásával . . Az általanosan közkedvelt es becsült gyógyszerész megérdemelt kitüntetése a legőszintébb örömet váltotta ki kiterjedt ismeretsége körében.

Forrás: Gyógyszerész Hetilap 1918. 08. 25. 34. szám 455. oldal

A gyógyszertár a II. világháború után

1956-tól Pólya Lajos volt a gyógyszertár vezetője, majd a kerület főgyógyszerésze.

Több alkalommal kiváló dolgozói jelvénnyel, a Vöröskeresztnél végzett munkájáért arany fokozattal tüntették ki, 1956-ban az egészségügy kiváló dolgozója lett. Megszervezte a kerületi ellátást a nagy patikáknál, ahol nem volt megfelelő hely a megnövekedett magisztrális készítmények elkészítésére, a belső áru mozgatására. Aszeptikus szemcseppeket, FoNo-s készítményeket szállított.
Mellesleg megjegyzi, legalább négy gyógyszerészt, de állatorvost, orvost, és operaénekest (Bokor Jutta) segített a továbbtanulásban a nála munkát találó és vállaló technikusokból, asszisztensekből. Tanusíthatjuk, hogy a Magyar Állami Operaház magánénekese Bokor Jutta mindig emlegeti a volt, szeretett főnökét, akinél a pontos munka és a rend volt a követelmény.

Forrás: http://www.phoenix.hu/hu03_a/01/index1.php?url=polyal_f&navid=3

A JELEN ÁLLAPOT

Az épület jelenleg a szociális ellátás szolgálatában áll. Öregek napköziotthonaként funkcionál.

1911

1910

1912