ISKOLA 1950 –

Frissítve: 2025. 10. 04.

1945

Az 1944/45. tanévről szóló polgármesteri jelentés szerint a német nyelv oktatásának kötelező jellegét eltörölték és a fakultatív sávba sorolták; a tanulók szabadon választhattak az idegen nyelvek közül. Fokozatosan megindult a tanítás a zenetanfolyamokon is. Nagy nehézséget okozott a tanulók testnevelése, sportoltatása, hiszen a tornatermek is súlyos károkat szenvedtek. Intézkedések történtek a fasiszta szellemű könyvek, sajtótermékek beszolgáltatására vonatkozó miniszteri rendelkezés végrehajtása érdekében. Megkezdődtek az ifjúsági színházi előadások: májusban a Bánk bánt, júniusban Háy Gyula Tiszazug című müvét nézhették meg a tanulók. Az iskolaorvosi rendelőkben is megkezdődött a gyermekek egészségügyi vizsgálata. Folyamatba került az 1919-es politikai magatartásuk miatt, illetve később, a zsidótörvények alapján elbocsátott tanügyi alkalmazottak reaktiválása, illetve rehabilitálása. Folytatódott az épületek, a berendezések kijavítása, pótlása.
A tanítás megkezdésekor súlyos gondot jelentettek a tankönyvek. A Pedagógusok Szabad Szakszervezete segítségével átvizsgálták a tankönyveket, és a használhatatlannak ítéltek helyett hamarosan új szellemben készült könyvekből tanulhattak a gyerekek. A nevelők részére a tanév befejezése után 20 órás világnézeti átképző tanfolyamok indultak. A tervek szerint minden fővárosi pedagógus részére kötelezők voltak a demokratikus szellemű átképző tanfolyamok. 1945 nyarán a minisztérium utasítást küldött a budapesti tankerületi főigazgatóhoz a fasiszta szellemű könyvek és sajtótermékek beszolgáltatásáról szóló rendelet végrehajtásának ellenőrzéséről.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 nyarán az oktatás demokratizálásának elve értelmében elrendelte az általános iskola felállítását a népiskola I—Vili. és a polgári, valamint a gimnázium I—IV. osztályai helyett. Az általános iskolák szervezésében a főváros kiemelkedő munkát végzett. Budapest polgármestere 1945 őszén tett előterjesztést a hatáskörében megvalósítandó oktatási reformtervekről.
Az első tanév befejeztével a polgármester felterjesztéssel fordult a Gazdasági Főtanácshoz, amelyben segítséget kért a fővárosi iskolák tetőzetének helyre- állításához és ablakainak üvegezéséhez. Különösen az utóbbi probléma volt igen súlyos, hiszen az ostrom következtében a sok százezer ablaküvegből mindössze néhány száz maradt épen. Ez lehetetlenné tette a fűtést, s ezért a tanítás megkezdése is késett. Az eddigi segítség ellenére is az iskolaépületek ablakainak jelentős része hiányzott; az ablakokat pótló papírlapok is tönkrementek, s a nyitott ablakok veszélyeztették a gyerekek egészségét. A polgár- mester aggodalmát fejezte ki, hogy ilyen körülmények között a tanításra szánt tíz hónapból 5-6 hónap újból munka nélkül fog eltelni. Ezért sürgős, rendkívüli állami segélyt kért a főváros, amelyet a főhatóság igyekezett is teljesíteni.
1946 végén már elégedett hangú beszámolót olvashatunk az általános iskola beindításáról. A cikk hangsúlyozza, hogy ez az iskolatípus valamennyi gyermeknek „társadalmi és anyagi helyzetéből származó kivételezés nélküli, egységes, nyolcéves alapnevelést ad. Ezáltal a szociális érzést, a magyarság minden társadalmi rétege összetartozásának felismerését alapozza meg a gyermek- lélekben”.
1946-ban a főváros, kedvezőbb adottságait kihasználva, az országban elsőként, új szakirányú ipari, kereskedelmi jellegű középiskolák szervezését is megkezdte. (Vegyipari, egészségügyi, textilipari stb.) A dolgozók iskoláit is először a fővárosban nyitották meg: 1946-ban 4 gimnázium, 2 kereskedelmi középiskola működött, több mint 2000 dolgozó iratkozott be a tanév elején. Hasonlóképpen fővárosi kezdeményezés a Szülők Munkaközösségének megszervezése, kiépítése.
Igen számottevő igény bontakozott ki a nevelőképzés korszerűsítése, illetve a továbbképzés iránt. A Pedagógiai Szeminárium mintája alapján alakult ki a székesfővárosi Neveléstudományi Intézet, hasonló célkitűzésekkel, gyermektanulmányi osztállyal, pályaválasztási tanácsadóval, laboratóriumokkal s azzal az elgondolással, hogy a demokrácia eszméit szolgálva, tovább képezze a fővárosi nevelőket, sőt a főváros határain túlnőve, az egész országra kihatóan működjön.
1946-ban már a székesfőváros összes iskolájában eltörölték a tandíjat, a beiratkozási díjat; a rászoruló tanulók ingyen tankönyv- és tanszertámogatásban részesültek. Az ingyenes oktatásnak a fővárosi iskolákban megvalósuló bevezetéséről már 1945. július 15-én értesítette a polgármester a minisztert. A felterjesztést a VKM augusztus 15-én tudomásul vette. Az ingyenes oktatás bevezetését a törvényhatósági bizottság 1946. február 1-jén tárgyalta, s elfogadta a polgármester előterjesztését; a határozat 1946 szeptemberében jogerőssé vált.
1946-ban rendelet intézkedett a budapesti népoktatási kerület kiterjesztéséről: Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei jogú városok mellett Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákospalota, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Vecsés községek területe is a budapesti népoktatási kerülethez kapcsolódott.
Az intézkedés nemcsak a nagy-budapesti gondolat megvalósításának érdekében történt, hanem igen fontos tanügy-igazgatási gyakorlati célt is szolgált, mivel Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye olyan óriási tanügy-igazgatási egység volt, hogy annak igazgatása jelentős nehézségeket okozott. A nagy-budapesti városok és községek átcsatolásával ez a helyzet jelentősen javult. A budapesti kerület iskoláinak száma a területi átcsoportosítással 54%-kal, a tanulólétszám 70%-kal emelkedett.
Forrás: MANN MIKLÓS BUDAPEST OKTATÁSÜGYE A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Budapesti Nevelő 2005. 01. 01.

1946

1946-ban már a székesfőváros összes iskolájában eltörölték a tandíjat, a beiratkozási díjat; a rászoruló tanulók ingyen tankönyv- és tanszertámogatásban részesültek. Az ingyenes oktatásnak a fővárosi iskolákban megvalósuló bevezetéséről már 1945. július 15-én értesítette a polgármester a minisztert. A felterjesztést a VKM augusztus 15-én tudomásul vette. Az ingyenes oktatás bevezetését a törvényhatósági bizottság 1946. február 1-jén tárgyalta, s elfogadta a polgármester előterjesztését; a határozat 1946 szeptemberében jogerőssé vált.
1946-ban rendelet intézkedett a budapesti népoktatási kerület kiterjesztéséről: Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei jogú városok mellett Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákospalota, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Vecsés községek területe is a budapesti népoktatási kerülethez kapcsolódott.

Forrás: Budapest Nevelő 2005.

1954

Budapest Nevelő 1954

A Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézetben november 18-án osztotta ki Lőrincz
László igazgató a pénzjutalmakat azoknak a fővárosi pedagógusoknak , akik a továbbképzés során az Intézet felhívására pályaműveket írtak. …
… Kutas Artur tanár (X V I I ., Rákosliget, Hősök tere á lt. isk .