Rákosliget a szocializmusban. 1945 – 1956 között

A konszolidáció évei 1945 – 1947

A háborút követő években a magyar kommunista párt Rákosi vezetésével, a szovjet támogatás biztos tudatával léphetett a választók elé. E támogatás alapján nyíltan törekedett a hatalom megszerzésére. A szovjet mintát követő kommunistáknak azonban ekkor még számolni kellett más pártokkal is. Jelen volt a porondon, mintegy versenytársként a baloldalon a szociáldemokrata párt , a jobb oldalon pedig a legerősebb erőt képviselő kisgazdák. 1945-ben két választás zajlott az országban: törvényhatósági választás (1945 október), illetve országos választás (1945 november). A kommunistákat, ebben az időszakban még lejtmenetben voltak, hiszen a szovjet megszállók erőteljes támogatása ellenére is számolniuk kellett a jobb oldalon kívül, a szociáldemokraták ellenállására is. Az országban többpártrendszer volt, választásokon kellett eldőlnie annak, hogy melyik párt lesz a hatalom birtokosa. Ennek érdekében szövetségre léptek a baloldali pártok, un. „egységlistát” hoztak létre, ekkor még mit sem sejtve arról, hogy hamarosan beköszönt a kommunista diktatúra.

1945. Választások

A törvényhatósági választások végeredménye a következő lett: A Kisgazdapárt: 121, a két munkáspárt együtt 103, a Polgári Demokrata Párt 9, a Parasztpárt 5, a Radikális Párt 2 helyhez jutott a törvényhatóságban.

A korabeli Szabad Nép erről így számolt be:

Az országos választásokon is hasonló erőviszonyokat mutatott a kép. Országosan négymillió-hétszázezren szavaztak. A végeredmény alapján a Kisgazdapárt 57%-ot, a kommunista Párt 17%-ot, a Szociáldemokrata Párt valamivel kevesebb , a Nemzeti Parasztpárt 7%-ot.
Nagy-Budapesten a kommunista párt a szavazatok 21.3%-át kapta, a Szociáldemokrata Párt 26.3%-ot.
A 409 képviselői helyből 245 mandátumot szerzett a Kisgazdapárt. A kommunisták 70, a szociáldemokraták 69, a Nemzeti Parasztpárt 23-at.

1947. Választások „Kékcédulás választás”

A kommunista párt ekkorra már nem riadt vissza törvénytelen eszközöktől sem, hiszen egyedüliként kívánta vezetni az országot. A hatalomátvételt 1947-ben sikerült is jól megalapozniuk.

Forrás: http://www.vokscentrum.hu

Hazatérő hadifogoly jelentések: Szabad Nép

1947. június 19.
147-es tábor és altáborai
Bácskay Ferenc
Gyarmati János

1947. július 3.

Filkarmi Dezső
Bohuniczki László

Rajk rákoskeresztúri beszéde a svábok kitelepítéséről

Rajk beszéde Rákoskeresztúron (MTI fotó)

1948

Tóth Zoltán Rákosliget főjegyzőjét őrizetbe veszik.

(Szabad Nép, 1948. március 9.)

1949. Választások

Az első egypártrendszerű választás zajlott az akkor már gyakorlatilag ellenzék nélküli Magyarországon. Ezt követően augusztus 20-án már az ország neve is megváltozott Magyar Népköztársaságra, az új alkotmány a sztálini Szovjetunió alkotmányának leképezése volt.

A kommunista párt egy látszólagos széles egységet sugalló név mögé bújt, mert a választóknak csak a „Népfrontra” (teljes nevén Hazafias Népfront) lehetett szavazni, amely valójában a Rákosi vezette MKP-t jelentette. Ekkor születtek a részvételi adatokban a 100%-os csodák, amely nem jöhetett volna létre a hatalom „rásegítése” nélkül. Magyarul aki nem ment el szavazni, az retorzióra számíthatott.

Rákosligeten az összes szavazó közül csak 0,78% mert nemet mondani a NEM vagy ÉRVÉNYTELEN szavazatával 1949-ben.

Szabad Nép 1949.május 27.

1955

Román temető Rákosliget

(Szabad Nép, 1955. május 10.)

A Szabadság mozi (később Maros mozi) műsora 1955. szeptember 1-7. között

(Szabad Nép 1955. szeptember 1.)

Államellenes események Rákosligeten 1956

Rákosliget lakossága nem túl kitörő örömmel fogadta a szovjet megszállást és a kommunista diktatúra kiépülését az országban. Erre vonatkozóan az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára is több anyagot őriz.

Az alábbiakban Müller Rolf cikkét idézem ide, amely a Betekintő 2010/4 számában jelent meg Emlékhelytelenítés
Képek és történetek – 1956 előtt és után címmel.

„Az 1956 előtti évekből több olyan esetet ismerünk, ahol egy emlékhely teljes elpusztítását kísérelték meg. Ilyen célból szervezkedő fiatalokra hívta fel a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának besúgója „munkaadóinak” figyelmét 1948 júliusában. A rákosligeti baráti társaság szándékainak kifürkészésével Busztin Gábor és Bárd Károly államvédelmi hadnagyokat bízták meg, akik a házkutatások során fegyvert, lőszert és robbanóanyagot találtak, majd többeket előállítottak. A kihallgatások után az ávós tisztek tudatták feljebbvalójukkal, hogy bizonyossá vált: „a Rákosligeten 1945-ben felállított, kb. 5–6 méter magas fából készült Szovjet-emlékmű különösképpen ingerelte és foglalkoztatta nemcsak a társaság, hanem általában a helyi fasiszta érzelmű ifjúság tagjait”, ezért egyesek annak felrobbantására készültek, sőt ezt megelőzően már 1946 elején is többen kísérletet tettek a rongálásra: elvágták a rögzítő kábeleket, remélve, hogy a szél feldönti az emlékművet. A nyomozás lezárultával a húszas éveik elején járó társaságból négy személyt, Majthényi Kálmánt, Várnai Lászlót, Várnai Gézát és Klárai Egont statáriális bíróság elé állították, és tízévi fegyházra ítéltek, illetve rajtuk kívül többeket internáltak.”

A dokumentumok között fennmaradt kép a nevezetes „emlékműről”.

Forrás: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.1.9. V-77326

1948-ban állított „emlékművet” felváltotta Megyeri Barna alkotása, amely már kőből készült. Minden április és november hónapban ide lett kivezényelve Rákosliget tanulóifjúsága koszorúzni. 1989-ben így nézett ki az alkotás:

Müller Rolf cikkében így kommentálja:

„… felállították a településen Megyeri Barna szobrászművész mészkő alkotását, valaki azonban 1989. április elején megelégelve annak szimbolikai egyhangúságát, új elemmel gazdagította a kompozíciót, és a csillag társaságába egy horogkeresztet festett. Miként a hasonló esetekben, most sem tudhatjuk, hogy az illető saját meggyőződését kívánta-e 15 propagálni, vagy e jeleket felhasználó rendszerek eszmei rokonságára akarta felhívni a figyelmet.„

1989 után az alkotást a nagytétényi szoborparkban helyezték el. Az eredeti helye Rákosliget vasútállomás mellett, a Liget soron (régi neve: Kasztell András út), a mai P+R parkoló helyén volt.

Foto: Dr. Varga József

Forrás: http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/szoborpark/szoborpark.html