VISSZA AZ EGYESÜLETEK LAPRA
Az oldal frissítve: 2020. 11. 26.
Turul Szövetség
A Turul Szövetség jelvénye
A szövetséget 1919. augusztus 3-án alapították, a budapesti Tudományegyetemen. Ez volt a legnagyobb, országos szintű felsőoktatási diákszervezet, s jelentős részük volt a zsidók elleni rendszeres egyetemi atrocitások, és 1928 után minden tanévkezdéskor megrendezett antiszemita tüntetések szervezésében. A turulosok kiálltak Horthy Miklós mellett IV. Károly restaurációs kísérletei idején, valamint a kormányzó mellett harcoltak az 1921 őszi budaörsi csatában is. A szövetség tagjai rendszerint tradicionális neveket viseltek (daru, levente), akárcsak tisztviselői (vezér, nádor, íródeák). A turulisták viseletének része volt a német mintájú tányérsapka, valamint az ún. Bocskai-sapka. A Horthy-rendszert a Turul fajvédő alapról kritizálta, s követelte a zsidó- és németellenes „őrségváltást”, valamint azt is, hogy a keresztény parasztságot politikai, gazdasági és szociális jogokkal ruházzák fel. Az 1930-as évek elejétől már körülbelül 40 000 tagja volt, több baloldali és kommunista hallgató is tagja lett a szövetségnek, azonban e törésvonal miatt a Turul 1943-ban kettészakadt. A szövetséget végül 1945-ben oszlatták fel: az Ideiglenes Nemzeti Kormány törvényen kívül helyezte.
Forrás: Wikipedia
Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 529. M. E. számú rendelete
a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról.
Az ideiglenes nemzeti kormány az ideiglenes nemzetgyűlés által Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján nyert felhatalmazás alapján a Moszkvában, 1945. évi január hó 20. napján kötött fegyverszüneti egyezmény 15. pontjának teljesítéseképen a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatása^árgyában a következőket rendeli:
1. §. A magyar kormány feloszlatja a magyar területen lévő összes Hitler-barát, vagy inas fasiszta politikai, katonai jellegű szervezeteket, valamint az egyéb olyan szervezeteket, amelyek az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát folytatnak vagy folytattak, tekintet nélkül arra, hogy működésük alapszabályszerű vagy attól eltérő volt-e.
Az előző bekezdésben felsorolt szervezeteknek működést kifejteni tilos.
2. §. Az 1. §-ban megjelölt irányzatú egyesületeket, szervezeteket vagy politikai pártokat a jövőben létesíteni tilos.
3. §. Az 1. §-ban foglalt politikai irányzat miatt a kormány feloszlatja a következő egyesületeket:
1. Antibolsevista Ifjúsági Tábor. 2. Baross Szövetség. 3. Emszó. 4. Etelközi Szövetség. 5. Ébredő Magyarok Egyesülete. 6. Honszeretet. 7. Kékek Clubja. 8. Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége. 9. Kettőske
reszt Vérszövetség. 10. Levente Egyesület. 11. Magyar Jövő Szövetség. 12. Magyar Országos Véderő Egyesület (Move). 13. Magyar Élet Pártja. 14. Magyar Megújulás Pártja. 15. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete. 16. Magyar Nemzeti Szocialista Párt. 17. Magyar Tudományos Fajvédő Társaság. 18. Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete. 19. Nemzeti Murikaközpont. 20. Népakarat Pártja. 21. Nyilaskeresztes Párt, Hungarista mozgalom. 22. Országos Vitézi Szék. 23. Országos Nemzetvédelmi Bizottság. 24. Turul Szövetség. 25. Zsidókutató Intézet.
4. §. Az 1. §. alá tartozó pártok, egyesületek, társaságok, szövetségek stb. egyesületi vagyonát, pénzkészletét, iratait le kéli foglalni és zár alá kell helyezni.
5. §. Minden törvényhatóság első tisztviselője köteles a 3. §-ban felsorolt és a törvényhatóság területén működő párt, egyesület, szövetség, szervezet vagyontárgyainak leltárba vételéről, pénzkészletének és iratainak megőrzéséről, esetleg átszállításáról, valamint,, a helységek lezárásáról gondoskodni.
A zár alá vételről felvett jegyzőkönyv, valamint a feloszlatott társaság alapszabályainak egy példánya a belügyminiszternél haladéktalanul felterjesztendő.
6. §. Ha a törvényhatóság első tisztviselője az első !§; alá tartozó olyan szervezet, párt, egyesület vagy társaság létezéséről sze
rez tudomást, amely a 3. §-ban nincsen felsorolva, köteles azt haladéktalanul jelenteni a belügyminiszternek, aki a feloszlatásra szükséges intézkedést megteszi.
7. §. Az 1921. évi III. t.-c. 1. §-ában írt bűncselekményt követi el és az ott megjelölt büntetéssel sújtandó az, aki a jelen rendelet 3. §-ában felsorolt szervezetben működést fejt ki, vagy aki a jelen rendelet első §-ában megjelölt szervezet felállítását kezdeményezi.
A bűnvádi eljárás lefolytatására a 81/ 1945. M. E. sz. rendelet (Rt- 1945. évf. 17. o.) 20. §-a értelmében a népbíróság bír hatáskörrel.
8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1945. márc 17.) lép hatályba.
Debrecenben, 1945. évi február hó 26-án.
Miklós Béla s. k. miniszterelnök.
A rákosligeti Turul Szövetség vezetősége:
1933. január 06-án alakult.
Jacobi Ágost – magiszter
Kozma Gyula dr. – törzsfő tb. dominus
Botka Sándor – törzsfő helyettes, kincstárőr, tb. dominus
Bence Ferenc dr. – gyulaszéki tag, dominus
Zeöld Imre Péter – gyulaszéki tag, dominus
Bartók Albert dr. – gyulaszéki tag, dominus
Farkas István – főkincstáros, tb. dominus
Borbély György – főlövészmester, dominus
Nagy Ferenc – darufőnök, dominus
Kassai József – lövészmester, dominus
Rumpf Zoltán – kincstáros, dominus
Bajusz Jenő – regős, dominus
Tóth Zoltán dr. – udvarnagy, dominus
Vinkó Ferenc – krónikás, levente
Hancsók István – pohárnok, levente
Voloncs József – íródeák, levente
Benedek György – sajtómegbízott, levente
Blaska Ferenc – állományvezető, levente
Meghívó 1938. janár 8.
