Az oldal indult: 2023.01.28.
1913
A községi vízművekről felsorolásunk még hiányosabb.
A fontosabb vízművek a következők : Pest vármegyében Budafok (361.900 K becsérték, 53.579 K üzemi bevétel és 54.109 K kiadás), továbbá Rákosliget (16.000 K becsérték, 11.004 K üzemi bevétel és 7.662 K kiadás) ;
Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények 1913 132. oldal
1928
1930
A budapesti agglomeráció pontos kút-, illetve ivóvízkataszterének hiányában is megállapíthatjuk, hogy az 1930-ban már 415.213 főnyinek bizonyult népességnek csak kisebb töredéke: 194.205 lélek van — hozzávetőleges számítás szerint — centrális vízmű útján ivóvízzel ellátva. Az újpesti, wekerletelepi, albertfalvai, budafoki, rákoshegyi és rákosligeti vízművek tehát az agglomeráció népességének csak 45-7%-át részeltetik higiénikus ivóvíz szolgáltatásában. A legnagyobb aggodalommal kell látnunk, hogy még a nagyobb lélekszámú megyei városok között is akad egy (Rákospalota), amelyiknek centrális vízellátása nincsen.
Forrás: Melly József: Nagy-Budapest közegészségügyi vonatkozásban (Budapesti Statisztikai Közlemények 79/2)
1931
A Hidrológiai Közlöny 1931. évi számában megjelent jelentések:
A település vízellátását az 1899-ben alapított Rákosligeti Vízmű Szövetkezet biztosítja. Rákoskeresztúr község egy kis része is ebből a vízműből szerzi be az ivóvizet. A vizet 4 db 8-10 méter mély aknás kútból és egy 98 méter mély fúrt kútból nyerik. Ezekből a kutakból a vizet 2 db centrifugálszivattyú szállítja 2 db, összesen 200 m3 kapacitású tározóba. A fogyasztási egységek száma 750. Az üzem 3209 embert lát el, azaz szinte a teljes lakosságot. Tavaly 71 500 m3 vizet osztottak ki, de a maximális kapacitás csak 100 000 m3. Ennek következtében az üzem új kutakat és egy új tartályt akar építeni.
1932
1939
Budapestnek sincs az egész területe vízvezetékkel behálózva.
Számításba kell azt is venni, hogy a felsorolt helységek közül több máris el van
többé-kevésbbé vízzel látva. A II. sz. táblázat adatai szerint a kispesti Wekerle-telep, Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Újpest, Albertfalva, Csepel, Ó- és Új Mátyásföld,
Rákoshegy és Rákosliget vannak vízzel ellátva.
Rákoskeresztúr kis része a rákosligeti vízművektől kap vizet.
Forrás: Vojcsik Lipót: Budapest környékének ivóvízellátása. Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam) 3-4. szám
1949
Forrás: Szabad Nép 1949. november 13.
1963
Forrás: Magyar Nemzet 1963. július 10.
1968
A rákoscsabai, rákosligeti, és pestszentlőrinci telepek 20—30 m mélyen levő részen pleisztocén rétegből, homokból és kavicsos homokból, részben felső pannóniai homokból termelnek. Forrás: PUSZTAY GYULA: A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek általános hidrológiája. Hidrológiai Közlöny 1968. 48. évfolyam 4. szám
Rákosok gyűjtőnévvel említem meg a Rákosligeti-, Rákoshegyi-, Rákoscsabai- és Rákoskerti-vízműveket, és ebbe a csoportba tartoznak a pestlőrinci mélyfúrású kutak vízművei is. Ezek valamennyien közvetlenül a nyomóhálózatra üzemelnek. A peremkerületi vízműveket helyi igények kielégítése céljából létesítették, ma már ezt a feladatot nem tudják ellátni és ezért a központi vízhálózatból kell a peremkerületek ellátását kiegészíteni. A keleti peremkerületi termelőtelepek 4 aknakútja, 2 csőkútja és 24 mélyfúrású kútja a főváros múltévi vízellátásában mindössze 1,9%-os teljesítménnyel szerepelt.
Forrás: Selényi Pál: Budapest vízellátási rendszere. Hidrológiai Közlöny 1968. 48. évfolyam 4. szám