Az oldal indult: 2023.01.28.
1928
1930
A budapesti agglomeráció pontos kút-, illetve ivóvízkataszterének hiányában is megállapíthatjuk, hogy az 1930-ban már 415.213 főnyinek bizonyult népességnek csak kisebb töredéke: 194.205 lélek van — hozzávetőleges számítás szerint — centrális vízmű útján ivóvízzel ellátva. Az újpesti, wekerletelepi, albertfalvai, budafoki, rákoshegyi és rákosligeti vízművek tehát az agglomeráció népességének csak 45-7%-át részeltetik higiénikus ivóvíz szolgáltatásában. A legnagyobb aggodalommal kell látnunk, hogy még a nagyobb lélekszámú megyei városok között is akad egy (Rákospalota), amelyiknek centrális vízellátása nincsen.
Forrás: Melly József: Nagy-Budapest közegészségügyi vonatkozásban (Budapesti Statisztikai Közlemények 79/2)
1939
Budapestnek sincs az egész területe vízvezetékkel behálózva.
Számításba kell azt is venni, hogy a felsorolt helységek közül több máris el van
többé-kevésbbé vízzel látva. A II. sz. táblázat adatai szerint a kispesti Wekerle-telep, Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Újpest, Albertfalva, Csepel, Ó- és Új Mátyásföld,
Rákoshegy és Rákosliget vannak vízzel ellátva.
Rákoskeresztúr kis része a rákosligeti vízművektől kap vizet.
Forrás: Vojcsik Lipót: Budapest környékének ivóvízellátása. Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam) 3-4. szám
1949
Forrás: Szabad Nép 1949. november 13.
1963
Forrás: Magyar Nemzet 1963. július 10.
1968
A rákoscsabai, rákosligeti, és pestszentlőrinci telepek 20—30 m mélyen levő részen pleisztocén rétegből, homokból és kavicsos homokból, részben felső pannóniai homokból termelnek. Forrás: PUSZTAY GYULA: A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek általános hidrológiája. Hidrológiai Közlöny 1968. 48. évfolyam 4. szám
Rákosok gyűjtőnévvel említem meg a Rákosligeti-, Rákoshegyi-, Rákoscsabai- és Rákoskerti-vízműveket, és ebbe a csoportba tartoznak a pestlőrinci mélyfúrású kutak vízművei is. Ezek valamennyien közvetlenül a nyomóhálózatra üzemelnek. A peremkerületi vízműveket helyi igények kielégítése céljából létesítették, ma már ezt a feladatot nem tudják ellátni és ezért a központi vízhálózatból kell a peremkerületek ellátását kiegészíteni. A keleti peremkerületi termelőtelepek 4 aknakútja, 2 csőkútja és 24 mélyfúrású kútja a főváros múltévi vízellátásában mindössze 1,9%-os teljesítménnyel szerepelt.
Forrás: Selényi Pál: Budapest vízellátási rendszere. Hidrológiai Közlöny 1968. 48. évfolyam 4. szám