Liptószentmiklós Liptószentmiklós 1897. július 8. – Rákosliget 1951.06.09.
Polgári iskolai tanulmányait a liptószentmiklósi Polgári Fiú- és Leányiskolában folytatta, ezt követően reáliskolába a Liptószentmiklósi Állami Főreáliskolába nyert felvételt.
Az I. világháborúban, 1916-ban mint népfölkelő egyévi önkéntes tizedest a bronz vitézségi éremmel tüntették ki*. Még ebben az évban tartalékos tisztjelölt lett**. 1919-ben a 9. honvéd gyalogezrednél mint zászlós szolgál.
* Forrás: Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára – Személyes Ügyek, 1916. 09. 16. 115. szám
** Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára – Személyes Ügyek, 1918. 02. 01. 14. szám
A háború után a Provincia Magyar Vidéki Malmok Áruforgalm i Rt. felügyelőbizottsági tagja.
A Pénzintézeti Központ Közszolgálati Alkalmazottak és Nyugdíjasak Kölcsönosztálya cégvezetője. (1937-1940)
Forrás: Tiszti Címtár 1937 és 1940. pages 551-552
A II. világháború alatt már Weis Manfréd csepeli üzemében tisztviselő.
Dr. Gergő Zoltán 1963-ban megjelent cikkében említi Thuránszky Lehelt, mint németellenes tisztviselőt.
1944 október elején Thuránszky Lehel, aki akkor a Weiss Manfréd Művek tisztviselője volt, arról értesített, hogy a németek le akarják szerelni, és el akarják szállítani a kőbányai sörpincékben működő Dunai Repülőgépgyár berendezéseit és a szakmunkásokat Németországba akarják áttelepíteni. Losonczy Géza — aki az egyik illegális kapcsolatom és munkatársam volt, s akinek ezt tudomására hoztam — néhány nap múlva közölte, hogy a párt utasítására rendszeres harc indul a termelőeszközök és a munkásság elhurcolása ellen.
(Forrás: DR. G E R G Ő ZOLTÁN : AZ ILLEGÁLIS KOMMUNISTA PÁRT HARCA
A BUDAPESTI GYÁRAK MUNKÁSAINAK ÉS TERMELŐESZKÖZEINEK ELHURCOLÁSA ELLEN – Párttörténeti Közlemények 1963.3. szám 173. oldal
1946-ra azonban a kommunista párt központi lapja már ezeket a sorokat jelentette meg Thuránszky Lehelről:
A rákosligeti evangélikus gyülekezet presbitere.
Első felesége Steimle Margit 1941. november 04.-én elhunyt.
Második feleségével a Weiss Manfréd gyárban ismerkedtek meg, együtt dolgoztak. Esküvőjük után költöztek Piliscsabára ( Kálmán király út 19.). Két lánya született, Enikő és Hajnalka.
Második felesége tanítói végzettsége lévén Mátraszelére ment tanítani. Több írása is megjelent újságokban, folyóiratokban.
A rákosligeti temetőbe helyezték nyugalomra. A kriptában lévőket a Farkasréti temető 23/2 3. sor.12. sírjába exhumálták a temető felszámolása során. A halotti anyakönyvben szereplő elírás helyesen Czifra Piroska.