Az oldal frissítve: 2023.01.15.
Kik éltek Rákosligeten? Térképes megjelenítés
Rákosliget a statisztikák tükrében
A KSH illetve egyéb adatok alapján összeállított információs oldal. A Rákosligetre vonatkozó részek 1900-ig, Rákoskeresztúr adataiban található. 1907-től Rákoskeresztúrból kiválva lett önálló község.
Forrás: Kalmár Ella: A statisztikai Nagy-Budapest
Az adatok az alábbi csoportosításban kerültek fel az oldalra:
1. Népességre vonatkozó adatok:
Rákosliget népességének adatai
Rákosliget népességének alakulása 1910 – 1949 között
(Lélekszám, nemzetiségi hovatartozás)
Rákosliget népességszámának változása
Lakosságszám változása 1910 – 1930
Népességtömörülés, terület 1935
Élveszületés, halálozás, természetes szaporodás 1912 – 1933
Az élveszületések száma a szomszédos községekben 1921-től 1934-ig. (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
A főváros környéki települések szaporodási hányadának alakulása
1880—1940 között
A magyarok szaporodása 1921-től 1934-ig évente átlag, a teljes természetes szaporodáshoz képest mutatkozó különbség szerint és ezer lélekre. (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
A férjes nők fennálló házasságainak átlagos termékenysége az 1920. évi népszámlálás szerint (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
A tényleges szaporodás évi átlaga s a népességhez viszonyított arányszáma a székesfővárossal szomszédos községekben (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
A legkedvezőtlenebbnek a tényleges szaporodás aránya a legújabban Rákosligeten (1921—1930: 12-1%0), Újpesten (17-8) és Cinkotán mutatkozik.
Házasság Rákosligeten: Dr. SZÉL TIVADAR: NAGY-BUDAPEST NÉPMOZGALMA -STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET alapján
Házasságkötések 1921 – 1934
Az egyes környékbeli községek közül a nyers házasságkötési arányszám
az 1931—1934. éves adatok szerint a kis népességű Rákosligeten (4—9°/00)
volt a legalacsonyabb.
Házasságkötések alakulása az I. világháború alatt és utána
A házasok népszámlálásbeli aránya Nagy-Budapesten 1930-ban.
Magyar anyanyelvű menyasszonyok száma a székesfőváros környékén és Nagy-Budapesten 1921—1934-ig.
A legmagyarabbnak viszont a balpart egyes községei mutatkoznak, 100%-osan magyar menyasszonnyal történő házasságkötésekkel. így 1931—1934-ben Rákospalota, Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoskeresztúr és Rákoshegy, valamint Mátyásföld is elérte a 100%-ot.
Rákosliget Nagy-Budapest része: 1946. évi adatok:
Nagy-Budapest születési és halálozási adatok
1 hektár (ha) = 0,01 km2. Egy hektár egy 100×100 méteres területnek felel meg.
Forrás: Budapest Lexikon 1973
Nagy-Budapest területe és népsűrűsége
2. Foglalkozási adatok:
A népesség foglalkozás szerint való megoszlása az intellektuális elemek túlsúlyát bizonyítja, mert a 3112 főnyi népességből csak 27-9% iparos, 13-1% kereskedő, 12- 8% a közlekedésben van alkalmazva, közszolgálatban 14-9% és végül 23’9% a nyugdíjban élők aránya. Forrás: Statisztikai Közlemények. dr Melly József: Nagy-Budapest közegészségügyi vonatkozásban Budapest 1937.
Budapest környéki települések lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása
(1930)
3. Vallásra vonatkozó adatok
4. A település egészségügye a számok tükrében:
A Duna-balparti belső agglomerációs övezethez tartozó községek közül csakis a Rákoskeresztúr,Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoshegy községcsoport esik távolabb. A községeknek a fővároshoz mért elhelyezkedését higiénikus szempontból különösen
figyelembe kell venni, mert ha erről gondoskodás nem történik és minden terület beépül, akkor a belső agglomerációs övezet is mihamarabb olyan szegény lesz zöld területekben, mint maga a székesfőváros.
Rákosliget ugyancsak a fővárostól távolabb keletre fekvő települési csoportba tartozó község, mely 1907-ben vált el Rákoskeresztúrtól. Kicsi település, csak 89 hektáron fekszik, melyen csinos kertes házak épültek.
A házak a település jellegének megfelelően 98’2%-ban kőből vagy téglából valók és tetőzetük 100%-ban cserép-, pala- vagy bádogfedelű. A népesség foglalkozás szerint való megoszlása az intellektuális elemek túlsúlyát bizonyítja, mert a 3112 főnyi népességből csak 27-9% iparos, 13-1% kereskedő, 12- 8% a közlekedésben van alkalmazva, közszolgálatban 14-9% és végül 23’9% a nyugdíjban élők aránya. Ipartelep nem rontja Rákosliget levegőjét.
Rákosliget nagyközség 3112 főnyi népessége már élvezi a centrális vízellátás előnyeit, mert szövetkezeti alapon működő vízműve van. Sajnos a vízmű teljesítőképessége aránylag csekély és vízdíja magas.
A budapesti agglomeráció pontos kút-, illetve ivóvízkataszterének hiányában is megállapíthatjuk, hogy az 1930-ban már 415.213 főnyinek bizonyult népességnek csak kisebb töredéke: 194.205 lélek van — hozzávetőleges számítás szerint — centrális vízmű útján ivóvízzel ellátva. Az újpesti, wekerletelepi, albertfalvai, budafoki, rákoshegyi és rákosligeti vízművek tehát az agglomeráció népességének csak 45-7%-át részeltetik higiénikus ivóvíz szolgáltatásában.
Az egyes települési helyek szerint részletesebben vizsgálva az anyagot kiderül, hogy a vízvezetékkel való felszerelés tekintetében Rákosliget és Albertfalva, az intellektuális települések állanak az élen.
A vízöblítéses árnyékszékek arányával mégis a környéki községek között Újpest, Rákosliget, Kispest és Albertfalva emelkedik ki.
A villanyvilágítás legfejlettebb Újpesten, Rákospalotán, Rákosligeten, Kispesten és Albertfalván.
Ezer lakosra jutó orvosok száma
Igénybe vett kórháztípusok százalékosan kifejezve
Fertőző betegségek előfordulása típosok szerint
Szociálegészségügyi gondozás 1934
Az elhunytak közül orvosi kezelésben részesültek száma és aránya 1921-től 1934-ig, többéves időszakokban. (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
Élveszületés, halálozás, természetes szaporodás 1912 – 1933
Születések. A születések fogyása 1920 óta állandó, sőt szinte rohamosan csökkenő hajlamot mutató jelenség. A magyar agglomeráció magja és minden községe ugyanezt a helyzetképet mutatja. A valóban intellektuális települési helyen Rákosligeten megdöbbentően alacsony születési indexek állapíthatók meg (3-2, 4-2, 4-8%0), valószínűleg, mert itt sok nyugdíjas lakik.
A csecsemőhalottak száma 1921-től 1934-ig többéves időszakokban. (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
A halálokoknak haláloki főcsoportok szerint való megoszlása a székesfővárossal szomszédos környéken 1931-től 1934-ig. (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
A gümőkór miatt elhaltak száma és aránya székesfővárosunk környékén 1921—1934-ig. (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
A hevenyíertőző betegségek száma és aránya a székesfővárossal szomszédos községekben 1931—1934-ben. (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
Fertőző halálozás 2 1921 -1933
Fertőző halálozás 3 1921 -1933
A rákhalálozások száma és aránya a székesfővárossal szomszédos községekben 1931—1934-ben (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
A szervi szívbaj miatt elhaltak száma és aránya székesfővárosunk környékén 1931—1934-ben. (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
A közvetlen környék egyes községei közül is e tekinteben legmagasabb arányszámokkal 1931—1934-ben még leginkább Rákoskeresztúr (243‘2), Alag (165-1) és Rákosliget (163-5) tűnnek ki, de látható, hogy még ezek egyikének arányszáma sem éri el a budapesti szívbajos halandóság színvonalát.
A 26. és 27. táblázaton tel nem sorolt egyéb nem fertőző természetes halálokok által okozott elhalálozások száma és aránya a székesfőváros környékén 1931—1934-ben. (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
A 26. és 27. táblázaton fel nem sorolt egyéb nem fertőző természetes halálokok által okozott elhalálozások száma és aránya a székesfőváros környékén 1931—1934-ben. (Vége.) (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
Az öngyilkosok száma és aránya a székesfőváros környékén 1921-től 1934-ig. (STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 91. KÖTET)
Jellegzetes, hogy a Szent László-kórház mortalitásában Budafok, Nagytétény, Rákospalota, Pestújhely, Rákosliget, Rákosszentmihály, Cinkota, Kispest és Pestszenterzsébet szerepelt a legnagyobb számokkal.
Az oltások szigorú végrehajtása törte meg a himlő endémikus jellegét s így ezt a preventív munkát a jövőben- is rigorózusan kell végrehajtani.
Közegészségügyi és állategészségügyi kiadások
Forrás: Statisztikai Közlemények. dr Melly József: Nagy-Budapest közegészségügyi vonatkozásban Budapest 1937.
5. Egyéb:
Lakóházak, lakások statisztikája
Agglomerációs változások a XX. század elején
Választási eredmények:
Az 1948-as választások budapesti eredményei:
1930. évi statisztikai jelentés Rákosligetről
Rákosliget 1930. Statisztikai jelentés 1. oldal
Rákosliget 1930. Statisztikai jelentés 2. oldal
Rákosliget 1930. Statisztikai jelentés 3. oldal
1938
1992 Várható élettartam
6. Földárak alakulása
1934
Rákosliget határa 155 hold, ebből adómentes belterület 33%, kert 25%, a többi felosztásra váró szántó. Rákoskeresztúrnak a hatvani vasútvonal melletti részén a Munkásbetegsegélyző pénztár létesítette fővárosi munkások részére s a neve 1903-ig »Munkásotthon-telep« volt. A csinos kertes házakat azonban lassankint tisztviselők vásárolták meg s 1907-ben önálló község lett Rákosliget. 1926 körül további 120 darab 200 négyszögöles házhely került eladásra. Ezek értéke ma 10—20 pengő, de van 30—40 pengős beltelek is. A lakosság száma 1930-ban 3112 fő. Forrás: Dr. Bodor Antal Budapest hatása a környékbeli földárak és művelési ágak alakulására. Városi Szemle 1934