Szávay Szavuj István

Szávay Szavuj István

( Rákosliget főjegyzője 1934 – 1935. pere)

 

Rákosliget, november 8.
Szávay Istvánt, Rákosliget állásától felfüggesztett főjegyzőjét pénteken délután közökirathamisitás miatt letartóztatták és bekísérték a pestvidéki ügyészség fogházába. Szávay István felfolyamodást jelentett be letartóztatása ellen. /MTI/

A letartóztatott főjegyző elleni perről a MOT 1936. január 28.-i tudósítása számolt be részletesen.

Mint ismeretes, Rákosliget község volt főjegyzőjét Szávai Szavuj Istvánt;, okirathamisítás gyanúja miatt letartóztatták. A volt főjegyző ellen a kir. ügyészség hétrendbeli okirathamisítás büntette miatt emelt vádat és a vádirat többek között a következőket mondja:
– Szávai Szavuj István, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen érettségi bizonyítványt hamisított, úgy tüntette fel, mintha 1921-ben Szatmárnémetiben érettségit szerzett volna és ezt a hamis értettségi bizonyítványt segédjegyzői állásra való pályázás alkalmával kétszer felhasználta, de felhasználta ezenkívül a jegyzői tanfolyamra való beiratkozásnál, a gödöllői járásbíróságnál, a gödöllői főszolgabíróságnál, az alispáni hivatalnál és a gödöllői járási testnevelési felügyelői állás megpályázásánál.
A volt községi főjegyző bűnügyét ma tárgyalta a pestvidéki törvényszék Bóka Károly dr. tanácselnök vezetésével. Szávai Szavuj István, akit fogházőr állított a bíróság elé, így védekezett:
– Bűnösnek érzem magam, de csak háromrendbeli okirathamisitásban. Az apám Szatmárnémetiben csendőrtiszthelyettes volt és engem gimnáziumba íratott. Négy középiskolát végeztem, de nagyon rossz tanuló voltam. A háború végén 1918-ban csak 14 éves voltam, de sorozásra jelentkeztem s ott azt mondtam, hogy 17 éves vagyok, hét gimnáziumot végeztem. Ekkor a háború végén már zavaros állapotok voltak, a székely hadosztályhoz felvettek önkéntesnek s néhány hónapig a harctéren voltam. Az összeomlás után apám átjött a határon, én pedig Mátészalkára kerültem községi írnoknak. Ott úgy ismertek, mint volt önkéntest, azt hitték érettségim van. Tudtam, hogy érettségi bizonyítvány nélkül nem mehetek előre és egyik rokonomnak bevallottam, hogy nincs bizonyítványom. A rokonom felajánlotta, hogy pénzért szerez a számomra érettségi bizonyítványt, és ezt meg is kaptam. Nyíradán segédjegyzővé választottak s én kértem a jegyzői tanfolyamra való felvételemet. A tanfolyamot kitűnő eredménnyel végeztem el. Amikor már meg volt a jegyzői oklevelem, az érettségi bizonyítványt már nem használtam. A jegyzői oklevéllel Rákoscsabán és Kistarcsán segédjegyzői állásra pályáztam, majd 1934-ben Rákosligeten vezető főjegyzőnek választottak.
– Hol van most a hamis érettségi bizonyítvány? – kérdezte az elnök.
– Megsemmisítettem, amikor feljelentettek. – felelte a vádlott. – A bizonyítvány rendes érettségi blankettán volt kiállítva, úgy, ahogyan a gimnáziumi érettségi bizonyítványokat kiállítják.
Elmondta ezután, hogy a főszolgabíróságnál feljelentést tettek ellene és a főszolgabíró felhívta, hogy mutassa be a bizonyítványát. Elvitte a hamis eredetiről készült közjegyzői másolatot, majd a főszolgabíró kérésére a hamis bizonyítványt is, de a főbíró a kérésére visszaadta a bizonyítványt, mert eredetinek gondolhatta. Utóbb az ügyészségen is feljelentést tettek ellenem és ekkor úgy a másolatokat, mint a hamisítványt megsemmisítette. Az ügyészség ugyanis a Szatmárnémeti! gimnázium igazgatóságától azt az értesítést kapta, hogy ő sohasem tett érettségit. Amikor kitudódott az ügy, lemondott állásáról.
– Van-e még valami elmondanivalója? – kérdezte az elnök. Szávai Szavuj István drámai hangon, széles gesztusokkal mondotta a következőket:
– Gyermekkoromban követtem el ezt a ballépést, amelynek az áldozata vagyok. Tizenkilenc éves voltam s akkor még nem tudtam, nem éreztem a bűnöm súlyát. Később jöttem rá, hogy mit cselekedtem, de ekkor már nem tudtam jóvátenni, Tíz év óta nem volt egy nyugodt éjszakám, állandóan attól rettegtem, hogy mikor jönnek rá a cselekedetemre, A közrend ellen soha nem vétettem. A jegyzőségem évi négyszázezer pengő forgalom volt, do soha egy krajcár sem hiányzott. Én magam okiratokat állítottam ki és mindig a legbecsületesebben, a legtisztességesebben jártam el.
Tanúként hallgatták ki vitéz Endre László dr. gödöllői főszolgabírót, aki elmondotta, hogy egy alkalommal bizalmas bejelentés érkezett a hivatalához arról, hogy Szávai Istvánnak nincs érettségije. Ö fölhívta Szávait, hogy mutassa be az okmányait, s Szávai eredetinek látszó érettségi bizonyítványt mutatott föl, úgy, hogy nem is gondolhatta, hogy az okirat hamis. Csak akkor derült ki a visszaélés, amikor az ügyészség megkeresésére újabb vizsgálat indult. Amikor Szávai erről értesült, lemondott állásáról. A főszolgabíró Szávai István egyéni működéséről többek között a következőket mondotta:
– Szávai István a legkötelességtudóbb, a legprecízebb, a járásban a legkiválóbb főjegyző volt, s munkája ellen soha a legcsekélyebb kifogás sem merült fel. Pénzkezelése a lehető legpontosabb volt, az ügyeket a legszabályszerűbben intézte. A jegyzői oklevelet kitűnő eredménnyel szerezte meg. Rákosliget anyagi helyzetét ő hozta rendbe. A nemzetvédelmi alakulatok munkájából példásan vette ki a részét, s feletteseinek elismerését vívta ki.

Szávayt bíróság elé citálták ezek után még több alkalommal.

A Népbíróság elé:

Budapest Főváros Levéltára • Büntetőügyek • VII.5.e Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék (1946-tól Budapesti Büntetőtörvényszék) iratai. Népbíróságtól átvett peres ügyek iratai
1. büntetőügy 1949 Szávay István HU BFL VII.5.e 17264 – 1949

 

Budapest Főváros Levéltára • Büntetőügyek • XXV.2.b Budapesti Népügyészség, büntető iratok
2. büntetőügy 1945 Szávay István HU BFL XXV.2.b 10063 – 1945

 

Budapest Főváros Levéltára • Büntetőügyek • XXV.1.a Budapesti Népbíróság, büntetőperes iratok
3. büntetőügy 1945 Szávay István HU BFL XXV.1.a 3651 – 1945
4. büntetőügy 1945 Szávay István HU BFL XXV.1.a 4266 – 1945

 

 Budapest Főváros Levéltára • Büntetőügyek • XXV.2.b – Büntető iratok
5. büntetőügy 1949 Szávay István HU BFL XXV.2.b 82861 – 1949

A Fővárosi Bíróság elé:

Budapest Főváros Levéltára • Büntetőügyek • XXV.4.f Fővárosi Bíróság, titkos ügykezelés alól kivont perek iratai
6. büntetőügy 1962 Szávay István HU BFL XXV.4.f 9370 – 1962 (2703 – 1975)