Az oldal frissítve: 2026. 01.18.
Ugrás a lapon belül évkörre:
1908 1909 Áttekintés 1910 1911 1912 1913 1914 1916 1917 1918 1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1929 1930 1931 1939 1944 1947
1908
1909
1909/10. tanévben nyílt meg Rákosligeten a községi polgári fiú- és leányiskola. (1909. május 31.) Az iskolát a Munkás Otthon szövetkezet által átengedett XI. utca 12. sz. alatti házba helyezik el. Egy igazgató, két rendes- és egy segédtanár állást szerveznek és fizetésük kiegészítésére államsegélyt kérnek. Az iskola anyagi ügyeinek intézésére 14 tagból álló iskolaszéket választanak.
Június 20.-án az új iskolaszék megalakul és leteszi az esküt Wernecke Frigyesközségi bíró kezébe. Elnök: Kürschner Jakab, gondnok: Ott Antal, jegyző: Révay Ferenc, tagok: Auguszt József, Bíró Ferenc, Boros Arthúr, Faber Lipót, Király Ármin, Kováts Elek, Kovácsovics János, Nádas Dávid, Révay Béla, Schuszter János és Sztanek Pál.
Szeptember 1.-én megkezdődik a beíratás. 56 fiú és 76 leány, vagyis összesen 132 tanuló iratkozott be négy osztályba. Padokat a székesfőváros tanácsától kapnak, de a helyiség kevés. Még egy házat bérelnek ki a XIV. utca 3. sz. alatt, így is csak négy tanterem van. A tanárok száma sem elegendő. Még két óradíjas tanárt alkalmaznak. Ezenkívül az állami elemi iskola tanítói is tanítanak egyes órákon.
Áttekintés 1909-1934
Az iskola igazgatói:
1. Békássy Lajos, ki 1909. augusztus 23.-tól 1914. június végéig vezette az iskolát. Katonai szolgálata alatt
Lautner Gyula (1933-tól Csertőy Gyula), 1915. február 3.-tól
Kovács László, 1917. január 13.-tól
Müller József, 1917. december 1.-től
Bruckner Paula,
Apagyi Andor 1918. május 23.-tól helyettesítette.
Békássy Lajos 1919. január 15.-én állásáról leköszönt.
2. Apagyi Andor, kit a vallás és közoktatásügyi miniszter 33.471/1922. számú rendeletével igazgatói megbízatásában véglegesített.
Tíz tanszék működését engedélyezték. 1909. május 31.-én kelt határozattal és a v. k. m. 86.367/1909. sz. jóváhagyásával 4., melyen a következő tanárok működtek:
1. tanszék: Koch Margit;
2. tanszék: Schubert Anna;
3. tanszék: Békássy Lajos, Munkácsy Margit (Frenyó Béláné 1933-tól);
4. tanszék: Ungár Géza, Benesné Varjú Mária, Jeszenszky Anna.
Az 1910. június 19.-i határozattal és a v. k. m. 24.677/1911. sz. jóváhagyásával újabb 3 állás:
5. tanszék: Lux Gusztáv, Lautner (Csertőy)Gyula;
6. tanszék: Bruckner Paula;
7. tanszék: Földes Rezső, Müller József, Apagyi Andor.
Az 1912. november 24.ni határozattal és 118.063/1913. v. k. m. szám alatt szervezett rajztanári állás:
8. tanszék: Strohmajer Ilona;
1914. július 12.-én, illetőleg 1919. november 1.-én és 14.666/1920. sz. v. k. m. engedély alapján szervezett újabb:
9. tanszék: Fábry Edith, Niklai Péter, dr. Tóth József. Ez utóbbinak lemondása után e tanszéket helyettes tanár látja el: Horák Elemér, Wenz Margit.
1919. szeptember 29-én és 197.007/1919. v. k. m. sz. engedéllyel állították fel a:
10. tanszéket: Bernáth István.
A 11. tanszék helyére segélyként beosztott állami tanár:
Nagy Zsuzsanna, utóbb helyette Nagy Emma.
A felsoroltakon kívül a következő állami tanárok működtek az iskolában: Prohászka Lajos, Opra Irén, Sebess Mária, özv. Radulyné Bazilovics Paula,, Huzják Erzsébet és Juszth Emilia.
Helyettes tanárok voltak: Bartók János, Széchy Gyula, Rosenzweig Antal, kondói Kiss József, Kovács László, Rátkai Károly, Veress József, Rajkovich Kálmán, Szécsi Olga, Bartha Béla, Herda Erzsébet, Forgó Sarolta, Varannai Piroska, Szojkáné Vígh Eszter.
Órákat adtak még: Oberle Károly, Szentpétery Zsuzsanna, Borbély Ferenc, Lázár Dezső, Sztojánovics Jenőné, Steidl Mária, Sződy Szilárd, Quitt József, Hillebrand Móric, Dobrovics Dezső és Holley Adrienn.
A tanulólétszám alakulása 1909- 1934
1909. Községi polgári iskola indult Rákosligeten
1910
Az 1910-es tanévben a tanulók száma 25%-kal emelkedik s így a XV. utca 15. sz. alatt immár harmadik házat bérelnek. Ezzel a tantermek száma hatra emelkedik. Igaz, hogy már az 1910. május 8.-i képviselőtestületi ülésen elvben elhatározzák, hogy a Fackh-téren az államnak adott telken felépítik a polgári iskola épületét, ha az állam a telket átengedi és 50 évi törlesztéses építési segélyt ad. A válasz egy év múlva megjött, mely szerint az állam a telket átengedi, de építési segélyt nem tud adni. Erre államosítást kérnek.
Nemzeti Sport 1928_06_26_ 6 oldal
1911
Az 1911/12. tanévben a tanulók száma 229-re emelkedett. Ugyanis a környező községek gyermekei, mind nagyobb számmal keresték fel az iskolát. Immár a negyedik házat bérelik ki iskolai célra a XVI. u. 10. sz. alatt, így végre meg van a szükséges 8 tanterem, de sok nehézséget okoz az előadóknak, hogy az épületek aránylag messze esnek egymástól.
Ezalatt a község vezetőit állandóan foglalkoztatja, a községház ügye. A használt bérház nem igen alkalmas. A VIll. u. 2. sz. alatti 4 szobás házat akarják megvenni, hogy községházának átalakítsák. Bár ezt a tervet már 1909. júniusban emlegetik, az csak 1911. április 23.-án valósulhatott meg, miután sikerült a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól 80.000 K kölcsönt szerezni, 50 évi törlesztésre. Ebből vették meg a Munkás Otthontól 8.000 P-ért a VIII. u. 2. sz. alatti házat községházának, valamint jegyzői laknak a XVII. u. 1. sz. alatti házat. A községház átalakítási és kibővítési munkálatainak elvégzésével 1912. augusztus 4.-én Sztanek Pál építőmestert bízzák meg 45.744 Korona 87 fillér vállalási összeg fejében. Még azon ősszel tető alá kerül az épület, hogy a tél folyamán jól kiszáradjon. Bélley Géza főjegyző azonban 1913. február 2.-i közgyűlésen javaslatot tesz, hogy mivel építési államsegélyre kilátás nincs, a polgári iskola elhelyezése legelőnyösebben úgy oldható meg, ha az épülő községházát csekély költséggel az iskola részére alakítják át, községháznak pedig a kedvező feltételek mellett felajánlott IX. u. 1—3. szám alatti ingatlant vásárolják meg. A képviselőtestület az iskola elhelyezésére vonatkozó javaslatot elfogadta. Az új ingatlan vételéhez azonban nem járult hozzá. Egyelőre bérbeveszi a hivatali helyiségek számára az emeleti részét. Csak 1914. június 7.-én vásárolta meg, 55.555 K vételárért, mikoris özv. Krafft Gyuláné 25.000 koronát ajándékozott e célra a községnek 6%-os életjáradék ellenében.
1912
1912. augusztus 4.-én Sztanek Pál építőmestert bízzák meg 45.744 Korona 87 fillér vállalási összeg fejében az épület felépítésére. (Ekkor még községházaként.)
A polgári iskola tanárai. Forrás: Polgáriiskolai Közlöny 1912.: Békássy Lajos, Bruckner Paula, Földes Rezső , Lázár Dezsőné Koch Margit , Schubert Anna , Ungár Géza
1913
1913 nyarán megtörténik az iskola új épületének megfelelő átalakítása. Szeptember 14.-én ünnepélyesen felavatják s másnap kezdetét veszi benne a tanítás.
1914
Földes Rezső tanár a rákosligeti polgári iskolában.
1917
1918
1919
A Hivatalos Közlöny 1919. május 15. számában a közoktatásügyi népbiztosság állami polgári iskolai megbíztt tanítónak Nagy Zsuzsannát a rákosligeti polgári iskolához osztotta be.
A diktatúra ideje az iskola életén nem változtatott. A munkástanács által az iskolaszék helyébe kiküldött megbízottak az iskola régi barátai voltak, kik a régi tanári testület munkáját nem zavarták meg.
1919. augusztusban azonban román megszálló csapatok foglalták el az iskola épületét, nagy pusztítást végezve az iskolai felszerelésben. A szertárak szekrényeit feltörték, tartalmát elhordták, aminek hasznát nem vehették, azt elhajigálták. Mikroszkópi metszetgyűjteményünk egyes darabjait hónapok múlva találták meg a szántóföldeken, szomorú jeléül a kultúra iránti érzéketlenségüknek.
Az 1919/20. tanévben 440-re szökött fel a tanulók száma. Három osztályt párhuzamosítani kellett. Ezek ellátására négy menekült tanárt osztott be szolgálattételre a minisztérium. Az iskolaszék még egy helyettes tanárt is alkalmazott.
Helyiség hiányában a párhuzamos osztályok tanítási ideje a délutáni órákban volt. Mivel a fűtőanyag kiosztása felett rendelkező hatóságok ridegen elzárkóztak az iskola kérése elől, a tanítás a tél folyamán 54 napon szünetelt.
1921
1922
Az 1922/23. tanévben újból csak nyolc osztály nyílik meg, az új tanterv következtében megszaporodott órák ellátására a 10 szervezett tanszék még így sem elegendő s ezért a tizenegyedik tanszék szervezése helyett segélyképen az egyik állami tanárt (Nagy Zsuzsanna) továbbra is az iskolához osztja be a minisztérium. Az iskolafenntartó község azonban mindent elkövet az iskola fejlesztése érdekében s ezért ismét elhatározza, hogy a Fackk-téren levő telken egy megfelelőbb iskolaépületet emel, annyi tanteremmel, hogy a környék összes tanulóit befogadhassa. Elkészíti az új épület tervrajzát és azt felterjesztve, az iskola államosítását, vagy építési államsegély kiutalását kéri. A 26.470/1922. számú miniszteri leirat szerint a községnek kell kölcsönt felvennie az építésre s az állam ebben az esetben annak törlesztésére átengedi a tandíjakat. Sajnos, kölcsönt abban az időben sehol sem adtak, a szomszédos községek pedig válasz nélkül hagyták a közös iskola felállítására vonatkozó felhívást. Az államosítás érdekében időnként újabb és újabb kérvényt terjeszt fel a község, azonban eredménytelenül.
1925
A fizetéskiegészítési államsegélyben részesülő nem állami polgári iskolai tanszemélyzet rangsorszerű kimutatása.
Név Minőség Jelen állomáshely Iskola jellege időpontja
VIII. fizetési osztály.
Lázárné Koch Margit tanár Rákosliget közs. 1924. IV. 1.
IX. fizetési osztály.
Schubert Anna tanár Rákosliget közs. 1919. I. 1.
Dr. Veressné Bruckner Paula tanár Rákosliget közs. 1921. X. 1.
Lautner Gyula tanár Rákosliget közs. 1921. X. 1.
Apagyi Andor igazgató Rákosliget közs. 1924. IV. 1.
X. fizetési osztály.
Belánkáné Strohmayer Ilona tanár Rákosliget közs. 1919. I. 1.
Jeszenszky Anna tanár Rákosliget közs. 1919. II. 1.
Munkácsy Margit tanár Rákosliget közs. 1919. IX. 1.
Bernáth István tanár Rákosliget közs. 1919. X. 1.
A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter Vrabélyné Dzsunya Paula rákosligeti állami elemi népiskolai tanítónak a tényleges szolgálatból való kiválása alkalmából tanítói működésének egész ideje alatt tanúsított kifogástalan s mintaszerű magatartásáért, valamint mindenkor kiváló, eredményes, értékes és példaadó tevékenykedéséért őszinte köszönetét és elismerését nyilvánította.
Forrás: HÍV ATALOS KÖZLÖNY 1925. 22. szám
1926
1929
Magyarország tiszti cím- és névtára – 40. évfolyam, 1929. 330 oldal.
Az iskola működése folyamatosan romló pénzügyi helyzet miatt (az államsegély összege 52%-ra csökkent az 1926/27-es tanévtől.
1939
Az 1939. év nyarán végleges átvételre kerülő iskolai vetítőgépek jegyzéke.
89. Rákosliget Közs. polg. fiú-leányiskola 328. sz.
Forrás: A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1939. 04. 01. 110. oldal
Az iskola véleménye a filmkölcsönzésről:
„Az oktatófilmek kölcsönzése elismerésre méltó gondossággal történt. A szaktanárok minden kívánsága teljesíttetett, s a kért időre minden film megérkezett.” Rákosliget, Közs. polgári iskola.
1947
