Rákosliget, középületek
IX. utca 2. Községháza, Mozi
Hősök tere 1. Iskola épülete
Repold Károly budapesti műépítész tervei alapján készült. Működött benne óvoda, általános iskola, gimnázium. A II. világháború alatt hadikorházként funkcionált.
Fényképek
Hősök tere 9. Csekovszky Árpád Művelődési Ház
Hősök tere Római katolikus templom
Sztanek Pál tervei alapján és kivitelezésében készült 1914-15-ben neogót stílusban. Alapterülete: 360m2.
Az eredeti oltárt Strizs István isaszegi oltárkészítő készítette.
Felszentelték 1915. augusztus 15.
Ferihegyi út 21. Református templom
Tervező, kivitelező: Sztanek Pál. 1910.
XV. utca 23. Sportklub
XIX. utca 17. (régi szám: XIX. utca 16.) Evangélikus templom
Sándy Gyula tervei alapján Juhász József kivitelezése. 1934.
Liget sor 53. A volt vízművek épülete
XXI. utca Evangélikus segédlelkész lak, gyülekezeti terem
A Rákosligetei Evangélikus Fiókegyház 1939. szeptember 24-én a főjegyző által a főszolgabíró elé terjesztette az építési kérelmet, melyben rögzítésre került, hogy az építkezés a község belterületén terveztetik, az építkezés szabályozási tervet nem érint, az építkezés nem főútvonal mellett terveztetik.
1939. szeptember 27-én megadta a helyettes főszolgabíró az építési engedélyt.
Az építkezést ifj. Pelech József vezette.(Később: Pellérdi [Pelech] József)
1941. július 10. A presbitérium megállapította, hogy Pellech József építő kötelezettségének nem tett eleget, ezért megbízzák Juhász Józsefet a kivitelezés befejezésével. (A melléképületet kellett befejezni.)
XVII. utca 3. Zsidó imaház
A rákosligeti izr. templom tervpályázatán két 80 koronás díjat Károly Lajos és Weinstein Simon, továbbá Boros Arthur művének ítélték oda. Forrás: Művészet 1908. Hetedik évfolyam 1 szám. 60-72. oldal. http://www.mke.hu/lyka/07/060-072-kronika.htm
Az épület tervezőjéről nincs adatom.
A kivitelező Sztanek Pál helyi építőmester volt.
Forrás: Rákosligeti evangélikus fiókegyház jegyzőkönyvei.
1912. május 19. A zsidó imaház alapkőletétele.
1914. augusztus 15-én avatták fel az épületet.
Eisenberger Géza (1892-1944) gödöllői kerületi anyakönyvvezető rabbi látja el hitélet vezetését a kongresszusi gyülekezetben egészen a II. világháborúig.
A rákosligeti zsidótemetőben fellelhető sírkövek jegyzéke:
IZRAELITA TEMETŐ. 1909- től temettek a 400 négyszögeles területre. A mai napig olvasható sirkövek a következők:
Schick Simonné sz. Reich Emilia 1910., Weisz Ignatzné sz. Holender Leonóra 1912., Kenyeres Mártonné 1912., Heksch Salamonné sz. Frisch Zsófia 1938., Wieler Salamon 1869-1934, Wieler Salamonné sz. Spitzer Rózsa 1871-1940, Neumann Róza 1910., Stein Katalin 1841-1920, Hoff Salamon 1913., Somosi Ignátz 1914., Schwartz Lajosné 1868-1917, Schwartz Lajos, Danczinger Ignátzné sz. Rausnitz Mária 1851-1925, Danczinger Ignátz 1851-1923, Deutsch Ibolyka 1927., Schlesinger Jakabné sz. Hoff Lina 1864-1919, Havas Arnoldné 1893-1940, Pollák Mózes 1854-1938, Garai Miksáné1867-1932, Schongut Farkas 1866-1931, Bergl Vilmos 1849-1931, Bergl Vilmosné sz. Schwartz Anna 1853-1930, Havas Tivadarné sz. Roóz Nelli 1930., Weisz Samuné, Wandelbaum Sámuelné sz. Benedikt Fanny 1851-1934, Wolf Adélné sz. Weisz Szidónia 1877-1937, Huszár Jánosné sz. Herbs Aranka 1898-1933, Schongut Andor, Reichenfeld Jenőné 1890-1942, Fekete Vilmos, Rosenberg Józsefné 1835-1930, Rosenberg József 1834-1928, Rosner Henrik 1862-1934, Rosner Henrikné 1864-1940, Kemény Sándorné 1884-1938, Steinz Albert és neje emlékköve 1944.
Forrás: Hódos Mária
AZ ÉPÜLET MINT BÍRÓSÁG
DR TÓTH ÖDÖN
Fővárosi Bírósági tanácselnök, megyei bírósági tanácsos
- 1955. április 26-ánn nevezték ki bírónak a XVII. Kerületi Bíróságra
- 1958-64-ig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az első három évben büntető, majd polgári ügyszakos bíró
- 1964-1979-ig ismét a XVII. Kerületi Bíróság bírája, 1968-1979-ig a bíróság elnöke
1955. április 26-án nevezték ki bírónak a XVII. Kerületi Bíróságra, Rákosligetre, ahol egyszerre volt büntető és polgári bíró. Megtehette, mert akkor még nagyon kevés ügy volt, és mert azt gondolta, nem árt tudni mindkettőt.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1958-tól élet és testi épség elleni ügyeket, gyermekgyilkosságokat, magzatelhajtásokat, szexuális bűncselekményeket és ezek minősített eseteit (akkor még a homoszexuálisokat is büntették) tárgyalta.
A sok halállal végződött büntetőügy egyre több lelki terhet jelentett az akkor 28 éves Tóth Ödönnek, ezért kérte, hogy másféle ügyeket tárgyalhasson. Hiába. Ekkor azt kérte, helyezzék át a polgári kollégiumba. Ott öröklési perek mellett MÁV kártérítési ügyeket kapott, ezek azonban rendszerint megint csak halálesetekhez és halottakhoz kötődtek.
A PKKB-n túlzott volt a szakosítás is, amit megint csak nehezen viselt, így aztán az első adandó alkalommal visszatért Rákosligetre – ahová egyébként is mindig visszavágyott.
1968-ig beosztott bíró volt, ekkor lett a XVII. Kerületi Bíróság elnöke. Egészen 1979-ig volt elnök, amikor a kerületi párttitkárral való nézetkülönbsége miatt leváltották. „Bűnei” közt szerepelt például az is, hogy nem vett részt a párt végrehajtó bizottságának ülésén, mert tárgyalt.
Forrás: Fővárosi Bíróság
A JELEN ÁLLAPOT
Az épület 2009-ben véglegesen elbontásra került.