A R\u00e1kos-patak v\u00edzgy\u0171jt\u0151je.<\/p>\n
![](\"http:\/\/rakosliget.hu\/rakospatak\/kepek\/minta1_clip_image002_0000.jpg\")
<\/p>\n
A R\u00e1kos-patak kialakul\u00e1sa 20 000 \u00e9ven bel\u00fcl a legut\u00f3bbi j\u00e9gkorszak befejez\u0151d\u00e9se ut\u00e1ni id\u0151re, 12 000-16 000 \u00e9vvel ezel\u0151ttre tehet\u0151 (Asztalos 1989<\/strong>). A meder es\u00e9se a patak fels\u0151 szakasz\u00e1n meghaladja a 10%-ot, majd fokozatosan cs\u00f6kkenve a 1-1,5 % k\u00f6r\u00fcli es\u00e9ssel \u00e9ri el a Dun\u00e1t. A terepes\u00e9sek miatt viszonylag jelent\u0151s az er\u00f3zi\u00f3. A lehordott hordal\u00e9k a lejt\u0151k l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, a v\u00f6lgyfen\u00e9ken lerak\u00f3dik. A v\u00edzgy\u0171jt\u0151n \u00e9s a tavak t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben a napf\u00e9nytartam (naps\u00fct\u00e9ses \u00f3r\u00e1k) \u00e1tlagos \u00e9vi \u00f6sszege 2000-2050 \u00f3ra (P\u00e9cely 1981). A naps\u00fct\u00e9ses \u00f3r\u00e1k sz\u00e1ma janu\u00e1rban a legkisebb (66 \u00f3ra) \u00e9s j\u00faliusban a legnagyobb (264 \u00f3ra). Az \u00e9vi k\u00f6z\u00e9ph\u0151m\u00e9rs\u00e9klet 9,4 C. A h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet \u00e9ven bel\u00fcli menete hasonl\u00f3 k\u00e9pet mutat, mint a naps\u00fct\u00e9ses \u00f3r\u00e1k sz\u00e1ma: a legalacsonyabb \u00e9rt\u00e9k (-2,2 C) janu\u00e1rban, a legmagasabb \u00e9rt\u00e9k (20,4 C) j\u00faliusban van. A legmelegebb \u00e9s a leghidegebb h\u00f3nap k\u00f6z\u00e9ph\u0151m\u00e9rs\u00e9kleteinek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9vel jellemzett h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti ing\u00e1s nagys\u00e1ga 22,6 C, ami az orsz\u00e1g eg\u00e9sz\u00e9t tekintve \u00e1tlagosnak mondhat\u00f3, s utal arra, hogy a v\u00edzgy\u0171jt\u0151 \u00e9ghajlata \u00e1tmenetet k\u00e9pez az \u00f3ce\u00e1ni \u00e9s a kontinent\u00e1lis \u00e9ghajlat\u00fa hazai t\u00e9rs\u00e9geink k\u00f6z\u00f6tt. Az 1901-1972. \u00e9vi adatok szerint a t\u00e9rs\u00e9g \u00e9ghajlat\u00e1t a l\u00e9gh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet 37,3 C (1943.VIII.21.) \u00e9s -30,0 C (1929.II.11.) abszol\u00fat sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gei jellemzik. Az \u00e9vi csapad\u00e9k sok\u00e9vi \u00e1tlaga az 1890-1964. \u00e9vek \u00e9szlel\u00e9sei alapj\u00e1n 590 mm. A csapad\u00e9k mintegy 15 %-a t\u00e9len h\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban hull le. A csapad\u00e9k \u00e9ven bel\u00fcli menete hasonl\u00f3 a csapad\u00e9knak az orsz\u00e1got \u00e1ltal\u00e1ban jellemz\u0151 \u00e9ves menet\u00e9hez: a legkevesebb csapad\u00e9k febru\u00e1rban van ( 32 mm), a legt\u00f6bb j\u00faniusban ( 70 mm). Az \u00e9vi csapad\u00e9k v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1t az 1890-1972. \u00e9vekben a legnagyobb ( 855 mm) \u00e9s a legkisebb ( 345 mm) \u00e9szlelt \u00e9vi csapad\u00e9k 855:345 = 2,47 ar\u00e1nysz\u00e1ma jellemzi. Az \u00e9vi p\u00e1rolg\u00e1s sok\u00e9vi \u00e1tlaga 550 mm-re becs\u00fclhet\u0151. A legnagyobb havi p\u00e1rolg\u00e1s j\u00faliusban ( 86 mm), a legkisebb janu\u00e1rban ( 10 mm) van (B\u00e1lint 1973). A v\u00edzgy\u0171jt\u0151ben az \u00e9vi csapad\u00e9k sok\u00e9vi \u00e1tlaga meghaladja az \u00e9vi p\u00e1rolg\u00e1s sok\u00e9vi \u00e1tlag\u00e1t, a v\u00edzgy\u0171jt\u0151 teh\u00e1t v\u00edzfelesleggel rendelkezik. Az ut\u00f3bbi k\u00e9t \u00e9vtizedben a csapad\u00e9k cs\u00f6kken\u00e9se figyelhet\u0151 meg hasonl\u00f3an az orsz\u00e1g eg\u00e9sz\u00e9hez. Az 1992-ben \u00e9szlelt 343 mm \u00e9vi csapad\u00e9k kisebb volt, mint az 1901-1972. \u00e9vekben \u00e9szlelt kor\u00e1bbi minimum. A csapad\u00e9k cs\u00f6kken\u00e9se mellett az \u00e9vi k\u00f6z\u00e9ph\u0151m\u00e9rs\u00e9klet emelked\u00e9se is tapasztalhat\u00f3. A csapad\u00e9k cs\u00f6kken\u00e9se \u00e9s a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet n\u00f6veked\u00e9se egy\u00fcttesen az \u00e9ghajlat sz\u00e1razabb\u00e1 (aridabb\u00e1) v\u00e1l\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezte, aminek \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nye a felsz\u00edni lefoly\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9se \u00e9s a talajv\u00edzszintek s\u00fcllyed\u00e9se.<\/p>\n A g\u00f6d\u00f6ll\u0151i f\u00e9lmedence talapzat\u00e1t k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9s fels\u0151 tri\u00e1sz m\u00e9szk\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3 alaphegys\u00e9g r\u00f6gei alkotj\u00e1k. Ezek a kr\u00e9t\u00e1ban kiemelkedtek. Az als\u00f3 \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 oligoc\u00e9nban tenger nyomult a ter\u00fcletre, mely agyagm\u00e1rg\u00e1s r\u00e9tegeket rakott le. Az oligoc\u00e9n r\u00e9tegekben l\u00e9v\u0151 tufanyomok vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9sre, tufasz\u00f3r\u00e1sra engednek k\u00f6vetkeztetni. A fels\u0151 oligoc\u00e9nban a tenger egyre jobban elsek\u00e9lyesedett. A mioc\u00e9nban a t\u00e1j \u00e9szaki r\u00e9sze kiemelkedett \u00e9s feldarabol\u00f3dott, m\u00edg a d\u00e9li r\u00e9sz les\u00fcllyedt. A legid\u0151sebb felsz\u00edni k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek a neoc\u00e9nb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 kavicsos-homok r\u00e9tegek (Szab\u00f3 1973). A mai felsz\u00edni k\u0151zetanyag egy r\u00e9sze t\u00f6bb mint egy milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt a geol\u00f3giai \u00fajkor harmadkor\u00e1nak v\u00e9ge fel\u00e9 k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt. A harmadkor v\u00e9g\u00e9n G\u00f6d\u00f6ll\u0151 t\u00e1j\u00e1ig felny\u00fal\u00f3 Zagyva \u00e9s T\u00e1pi\u00f3 menti levantei s\u00fcllyed\u00e9k mag\u00e1hoz vonzotta a visegr\u00e1di szoroson kil\u00e9p\u0151 \u0151sdun\u00e1t. G\u00f6d\u00f6ll\u0151 \u00e9s Isaszeg vonala ment\u00e9n a s\u00fcllyed\u00e9k fel\u00e9 igyekv\u0151 foly\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 finoms\u00e1g\u00fa szemcs\u00e9zetts\u00e9g\u0171 hordal\u00e9kanyag\u00e1val t\u00f6lt\u00f6tte fel a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fcletet. Feltehet\u0151en Isaszeg t\u00e1j\u00e1n \u00e9rte el a Pannon tenger visszah\u00faz\u00f3d\u00e1sa ut\u00e1n itt maradt szakadozott belt\u00f3-rendszert. Erre utal a G\u00f6d\u00f6ll\u0151 \u00e9s Isaszeg k\u00f6z\u00f6tti vastag keresztr\u00e9tegzett homok delta jellege. E homokr\u00e9teg k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9nek ideje a fels\u0151 pannon \u00e9s az als\u00f3 pleisztoc\u00e9n k\u00f6z\u00f6tti, illetve ezen id\u0151szakokra tehet\u0151. <\/a>P\u00e9csi M\u00e1rton szerk: Budapest term\u00e9szeti f\u00f6ldrajza. Akad\u00e9miai Kiad\u00f3 1959.<\/p>\n \u00a0 Az \u00e9p\u00fcl\u0151 patakmeder. Forr\u00e1s: Hegyi L\u00e1szl\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nye.<\/p>\n Oross Andr\u00e1s: A r\u00e1kos-patak \u00e9s v\u00edzgy\u0171jt\u0151 ter\u00fclet\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neti f\u00f6ldrajzi v\u00e1zlata. FONS X. (2003) 2. sz. 191 -232. oldal<\/a><\/p>\n R\u00e1kos-patak az els\u0151 katonai felm\u00e9r\u00e9s t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n.<\/a><\/p>\n T\u00e1jrevitaliz\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9geinek vizsg\u00e1lata a R\u00e1kos-patak R\u00e1kos-patak Forr\u00e1s: http:\/\/www.ragacs.szie.hu\/mintateruletek\/minta1.htm. Sajnos nem el\u00e9rhet\u0151. Elhelyezked\u00e9s \u00e9s domborzat A R\u00e1kos-patak v\u00edzgy\u0171jt\u0151je. A R\u00e1kos-patak kialakul\u00e1sa 20 000 \u00e9ven bel\u00fcl a legut\u00f3bbi j\u00e9gkorszak befejez\u0151d\u00e9se ut\u00e1ni id\u0151re, 12 000-16 000 \u00e9vvel ezel\u0151ttre tehet\u0151 (Asztalos 1989). A meder es\u00e9se a patak fels\u0151 szakasz\u00e1n meghaladja a 10%-ot, majd fokozatosan cs\u00f6kkenve a 1-1,5 % k\u00f6r\u00fcli es\u00e9ssel \u00e9ri el a Dun\u00e1t. … R\u00c1KOS-PATAK<\/span> r\u00e9szletei…<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-695","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/rakosliget.hu\/wordpress\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/695","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/rakosliget.hu\/wordpress\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/rakosliget.hu\/wordpress\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/rakosliget.hu\/wordpress\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/rakosliget.hu\/wordpress\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=695"}],"version-history":[{"count":19,"href":"https:\/\/rakosliget.hu\/wordpress\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/695\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12056,"href":"https:\/\/rakosliget.hu\/wordpress\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/695\/revisions\/12056"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/rakosliget.hu\/wordpress\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=695"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
A R\u00e1kos-patak G\u00f6d\u00f6ll\u0151t\u0151l \u00e9szakra a G\u00f6d\u00f6ll\u0151i-dombs\u00e1ghoz tartoz\u00f3 345 m-es Margita-hegy alj\u00e1n ered a mintegy 310 m magass\u00e1gban felsz\u00ednre bukkan\u00f3 15 forr\u00e1sb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 forr\u00e1scsoportb\u00f3l. A forr\u00e1svid\u00e9k ut\u00e1n a t\u00f6bb v\u00edz\u00e9rb\u0151l \u00f6sszefoly\u00f3 patak t\u00f6bb m\u00e9ter m\u00e9lyen bev\u00e1g\u00f3dott v\u00f6lgyben folyik d\u00e9l-d\u00e9lkelet ir\u00e1nyban. A forr\u00e1sokat k\u00e9s\u0151bb f\u00fcrd\u0151medenc\u00e9be (Blaha-strand) foglalt\u00e1k \u00e9s a R\u00e1kos-patak voltak\u00e9ppen ennek t\u00falfoly\u00f3j\u00e1v\u00e1 lett. G\u00f6d\u00f6ll\u0151 belter\u00fclet\u00e9n felveszi a m\u00e1sik, Szada telep\u00fcl\u00e9s d\u00e9li hat\u00e1r\u00e1ban ered\u0151, az \u00dar-r\u00e9tet lecsapol\u00f3 forr\u00e1s\u00e1g\u00e1t, a Szilh\u00e1ti-mell\u00e9k\u00e1gat. Egyik forr\u00e1s\u00e1gnak sincsen olyan v\u00edzhozama, amely biztos\u00edtan\u00e1 az \u00e9l\u0151 patak jelleget. A patak G\u00f6d\u00f6ll\u0151t elhagyva term\u00e9szetes \u00e1llapotban egyre sz\u00e9lesed\u0151 v\u00f6lgy\u00e9ben folyt Isaszeg ir\u00e1ny\u00e1ban. P\u00e9celn\u00e9l nyugati, a R\u00e1kos-r\u00e9teket elhagyva \u00e9szaknyugati ir\u00e1nyba fordulva, ezt k\u00f6vet\u0151n eredeti \u00e1llapot\u00e1ban a mai medr\u00e9t\u0151l d\u00e9lre, m\u00e1ra m\u00e1r felt\u00f6lt\u00f6tt \u00e1g\u00e1ban haladt tov\u00e1bb. Az egykori \u00e1g a mai Sz\u0151nyi-\u00fat \u00e9s L\u0151csei-\u00fat t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben kett\u00e9v\u00e1lt, a k\u00e9t \u00e1g \u00e9s a Duna k\u00f6zti mocsaras felsz\u00ednb\u0151l R\u00e1kosrendez\u0151 t\u00e9rs\u00e9ge szigetk\u00e9nt emelkedett ki. A patak, szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a Cs\u00f6m\u00f6ri-\u00fatt\u00f3l \u00faj, egys\u00e9ges mederben folyik \u00e9s \u00e9ri el a befogad\u00f3 Dun\u00e1t a V\u00edzafog\u00f3n\u00e1l. Az egykori term\u00e9szetes R\u00e1kos-patak, az 1785 k\u00f6r\u00fcl v\u00e9gzett felm\u00e9r\u00e9sek szerint, mintegy 22%-kal volt hosszabb a main\u00e1l. A patakba ma t\u00f6bb, jobbr\u00f3l 15, balr\u00f3l 5 kisebb mell\u00e9kpatak torkollik.
A R\u00e1kos-patak v\u00edzgy\u0171jt\u0151je 185 km 2, amib\u0151l 88 km 2 Budapest k\u00f6zigazgat\u00e1si hat\u00e1r\u00e1n bel\u00fcl van.A v\u00edzgy\u0171jt\u0151 hosszan elny\u00fal\u00f3, \u00e1tlagos sz\u00e9less\u00e9ge alig 4 km, de a legink\u00e1bb kisz\u00e9lesed\u0151 hely\u00e9n is kiss\u00e9 haladja meg az 5 km-t. A v\u00edzgy\u0171jt\u0151 alakj\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an az egyes r\u00e9szv\u00edzgy\u0171jt\u0151k v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1sba kapcsol\u00f3d\u00e1sa fokozatos, ami a nagyobb \u00e1rvizek elker\u00fcl\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l kedvez\u0151. A kises\u00e9s\u0171, lapos \u00e9s sz\u00e9les v\u00f6lgy \u00e1tlagos sz\u00e9less\u00e9ge 3,1 km, a v\u00f6lgyet k\u00eds\u00e9r\u0151 lejt\u0151oldalak r\u00f6videk, sokszor meredekek. Kell\u0151 n\u00f6v\u00e9nyi bor\u00edtotts\u00e1g hi\u00e1ny\u00e1ban sok helyen fenn\u00e1ll a v\u00edzer\u00f3zi\u00f3 vesz\u00e9lye. A R\u00e1kos-pataknak nincs jelent\u0151sebb mell\u00e9kv\u00edzfoly\u00e1sa. A patak G\u00f6d\u00f6ll\u0151 \u00e9s Isaszeg k\u00f6z\u00f6tti szakasz\u00e1n helyezkedik el a 9 t\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u00e1tfoly\u00f3 rendszer\u0171 t\u00f3rendszer. V\u00edzut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s\u00e1t a R\u00e1kos-patak, a csapad\u00e9kv\u00edz, fen\u00e9kforr\u00e1sok, \u00e9s a t\u00edz \u00e9ve a v\u00e1ros d\u00e9li hat\u00e1r\u00e1ra \u00e9p\u00fclt szennyv\u00edztiszt\u00edt\u00f3 telep biol\u00f3giai tiszt\u00edt\u00e1si fok\u00fa szennyvize biztos\u00edtja. Ez ut\u00f3bbi a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i halast\u00f3 rendszer IX. tav\u00e1ba folyik be. E viszonylag kis v\u00edzforgalm\u00fa v\u00edzrendszert terhelik kommun\u00e1lis \u00e9s ipari v\u00edzhaszn\u00e1latok, k\u00f6zleked\u00e9si hat\u00e1sok \u00e9s mez\u0151gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9gek.<\/p>\n<\/a>\u00c9ghajlat<\/h2>\n
Geol\u00f3gia \u00e9s hidrogeol\u00f3gia<\/h2>\n
A hordal\u00e9kk\u00fap kialakul\u00e1s\u00e1ban az \u0150sduna mellett az \u00e9szakr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 \u0150sipoly \u00e9s az\u0150szagyva is k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt. E hordal\u00e9kanyag lerak\u00f3d\u00e1sa nem volt folyamatos. Negyedkorban a pleisztoc\u00e9n k\u00f6z\u00e9pen, a Mindel-Riss interglaci\u00e1lis id\u0151szakban megindult k\u00e9regmozg\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben a ter\u00fclet felsz\u00edne lassan kezdett kiemelkedni, az \u0151sfoly\u00f3k m\u00e1sutt kerestek utat v\u00edzt\u00f6meg\u00fck levezet\u00e9s\u00e9re. \u00dajabb hordal\u00e9kanyagot nem sz\u00e1ll\u00edtottak a ter\u00fcletre. A t\u00e1j eg\u00e9sz\u00e9nek emelked\u00e9se nem volt egyenletes. Felboltoz\u00f3d\u00e1sok, s\u00fcllyed\u00e9sek j\u00f6ttek l\u00e9tre. A patakok (R\u00e1kos-patak, Szilas-patak) e t\u00f6r\u00e9svonalak ment\u00e9n alak\u00edtott\u00e1k ki v\u00f6lgy\u00fcket. Ezzel megkezd\u0151d\u00f6tt a mai felsz\u00edn lass\u00fa form\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, id\u0151sebb k\u0151zetek felsz\u00ednre ker\u00fcl\u00e9se, \u00fajak k\u00e9pz\u0151d\u00e9se. Ebben a hossz\u00fa folyamatban jelent\u0151s t\u00e9nyez\u0151 volt a v\u00edz \u00e9s a sz\u00e9l munk\u00e1ja. Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck t\u00f6bb ir\u00e1ny\u00fa volt. Letarol\u00f3 \u00e9s felt\u00f6lt\u0151 munk\u00e1jukkal m\u00e9rs\u00e9kelt\u00e9k a felsz\u00edn egyenetlens\u00e9g\u00e9t. A k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fclet er\u00f3zi\u00f3 b\u00e1zis\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel, a sz\u00e9l munk\u00e1j\u00e1nak fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1val viszont a bev\u00e1g\u00e1sok m\u00e9ly\u00fcltek vagy \u00fajak j\u00f6ttek l\u00e9tre. A kiemelked\u0151 r\u00e9tegek lepusztul\u00e1s\u00e1val \u00f6regebb k\u0151zetek ker\u00fcltek a felsz\u00ednre, a v\u00f6lgyekben fiatal all\u00favium, del\u00favium rak\u00f3dott le. A sz\u00e9l nemcsak kif\u00fajta a laza hordal\u00e9kanyagot, hanem a sz\u00e9l\u00e1rny\u00e9kos helyeken gyakran vastag r\u00e9teg\u0171 l\u00f6szk\u00e9pz\u0151d\u00e9st eredm\u00e9nyezett. A felsz\u00ednform\u00e1l\u00f3, k\u0151zetk\u00e9pz\u0151 munk\u00e1t a negyedkorra jellemz\u0151 nagy kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sok hol siettett\u00e9k, hol lass\u00edtott\u00e1k. Az ember a leg\u00fajabb korban az erd\u0151 kiirt\u00e1s\u00e1val egy\u00e9rtelm\u0171en el\u0151seg\u00edtette a felsz\u00edn pusztul\u00e1s\u00e1t (Bacs\u00f3 1973).
R\u00e1kos-patak geol\u00f3giai fel\u00e9p\u00edt\u00e9se mutatja, hogy hidrogeok\u00e9miai besorol\u00e1s\u00e1ban a kavics \u00e9s a homok mellett a nagy karbon\u00e1t tartalom a jellemz\u0151.
Forr\u00e1s: http:\/\/www.ragacs.szie.hu\/mintateruletek\/minta1.htm. Sajnos m\u00e1r nem el\u00e9rhet\u0151.<\/p>\n<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/rakosliget.hu\/wordpress\/wp-content\/uploads\/2023\/11\/malom.jpg\")
<\/a><\/p>\n
<\/a>Malom a R\u00e1kos patak mellett R\u00e1koskereszt\u00faron<\/a><\/p>\n<\/p>\n
v\u00edzgy\u0171jt\u0151j\u00e9n: 2012. \u00e9vi kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek
Forr\u00e1s:https:\/\/www.academia.edu\/2614180\/Results_in_2012_Investigation_into_the_Opportunities_of_Landscape_Rehabilitaion_in_the_R%C3%A1kos_Brook_Watershed_T%C3%A1jrevitaliz%C3%A1ci%C3%B3_lehet%C5%91s%C3%A9geinek_vizsg%C3%A1lata_a_R%C3%A1kos-patak_v%C3%ADzgy%C5%B1jt%C5%91j%C3%A9n_2012._%C3%A9vi_kutat%C3%A1si_eredm%C3%A9nyek<\/a><\/p>\n\n\n