Hackenberger László

Gyógyszerész, Rákosliget bírója 1913. november 9. - 1914. július 22.

Életrajzából az alábbi töredékeket ismerjük:

A magyardiószegi (Diószeg) patika 1900-ban alakult (a Katolikus Lexikon adata 1901) Pozsony vármegyében és a Szentháromság nevet viselte. A gyógyszertárat 1912-től a rákosligeti születésű (ez tévedés lehet, mivel Rákosliget megalakulásának éve 1903illetve Hackenberger életkora nem ezt erősíti) Hackenberger László, majd fia, Benő üzemeltette. 1929-ben a patikát már Földes Ernő üzemeltette egészen 1945-ig.

Forrás: Bukovszky László A közegészségügy alakulása és jótékonysági intézmények a Mátyusföldön http://www.niton.sk/documents/2-129-3720-lokreg4_309-334.pdf
http://lexikon.katolikus.hu/G/gy%C3%B3gyszert%C3%A1r.html

Mezey Ottó Csontváry tanulmányaiban olvashatunk Hackenbergerrről. Forrás: http://orszagepito.hu/sites/all/files/orszagepito-hu/lapszam/2005-2/2005-2m.pdf 16. oldal
CSONTVÁRY ALTERNATÍV VALLÁSOSSÁGA (előadás, 1992)

Mennyiben ismert az eset, nem tudom, mindenképpen – újfent – vázolom, mert elgondolkodtató kiindulásként szorosan a témához tartozik. Történt, hogy 1891 márciusának egyik első napjára nyilvános árverés íratott ki a gácsi Kosztka patika teljes berendezésére, s mire az árverési hirdetmény megjelent a losonci sajtóban, a patikát – amint ugyancsak sajtóközleményekből értesülhetünk – már bérbe vette egy aradi gyógyszerész, aki aztán három évig bérlője is marad. Az egész ügyben, ami egy öt éves, a megyei és a fővárosi szaksajtóból nyomon követhető procedúra záróakkordja volt, számunkra most mindössze az a tény érdemel figyelmet, hogy a bérbevevő Hackenberger László, aki Kosztka Tivadarral egy időben végezte a gyógyszerészetet, a két világháború közötti években bukkan fel szemünk előtt egy ún. új sálemista közösség tagjaként, minden bizonnyal nesztoraként. Vallásilag a történeti egyházakkal szembenálló, a „nagy Fényember” kialakulását hirdető és azon munkálkodó közösség vezetője a festőnek indult Horti Ede volt, aki Rákosligeten élve az osztrák szektaalapító Jakob Lorbeer számos kötetét lefordította és kiadta (köztük a János nagy evangéliuma címűt, nyolc testes füzetben), lapot szerkesztett, működtetett Az Ige címmel, s kiadta – visszakanyarodva a témához – Hackenberger teozófikus, gnosztikus, s egyben utópisztikus programfüzetét  Az iskola vallása, misztikus világszemlélet  címmel, 1923-ban.
A János nagy evangéliuma (alcíme: A bibliai János evangélium kinyilatkoztatás útján adott magyarázata) egyik kötete ezt a címet viseli:  A háromnapi jelenet a jeruzsálemi templomban a 12 éves Jézus és a zsidó-római vizsgabizottság között, a hosszan taglalt eseménysorozat érdekessége, hogy egyfelől témájánál fogva – a 12 éves Jézus a templomban –, másfelől naiv, groteszk, vizionáriushoz illő szemléletmódja miatt kapcsolatba hozható Csontváry Panaszfalával, az újszövetségi történet rokon hangvételű – bár irodalmi – tolmácsolásával. Az eszmefuttatást érdemes lezárni azzal a megjegyzéssel, hogy a János evangélium – többek közt kezdősorai miatt – a belső fénynek, megvilágosodásnak különleges szerepet tulajdonító, az
emberi életet Tao-szerű útként értelmező tanokban, tanításokban általános népszerűségnek örvend, elemzések tárgyát képező, majdhogy példaértékű.

A JANUS-ARCÚ KOSZTKA TIVADAR (Palócföld, 1988) 8. oldal

1891 elején mind a Gyógyszerészi Hetilap, mind a Gyógyszerészi Közlöny arról értesíti olvasóit, hogy Kosztka Tivadar gácsi gyógyszerész február 15-vel patikáját bérbe adta Hackenberger Lászlónak. Pontosan egy héttel később a Losonc és Vidékében hirdetmény jelenik meg, amelynek értelmében a járás-bíróság a gyógyszertár egész berendezését árverésre bocsátja. Az eljárást Kosztka ellen egy losonci gyógyszerész indíttatta meg, akitől 1888 novemberében 4500 ft kölcsönt vett fel. Az árverés kimeneteléről ugyancsak nincs tudomásunk. A gyógyszertár mindenképpen az ő kezében marad:az 1895-ös  Gyógyszerészi Almanach, amely a hazai gyógyszertárak első teljes névjegyzékét adja, őt tünteti fel tulajdonosnak. Hackenberger Lászlót pedig a gácsi patika első bérlőjének tekinthetjük. Ezek után Kosztka Tivadarnak semmi keresni valója nem volt Gácson, s amint a Losonc és Vidéke egyik híradásából értesülünk, távozik is – kétes kimenetelű küzdelmei színteréről.

Hackenberger László neve talán csak a kor ezoterikus mozgalmait feldolgozó számára mondana valamit. A gácsi patika bérletének felmondása után eltűnik a szemünk elől, az első világháború alatt ismét a Felvidéken, Pozsony megyében gyógyszerészkedik, a háború után a fővárosban és Rákosligeten él. Rákosligeten a bibliai János Jelenések könyvében szereplő „új Jeruzsálem” megteremtésén lelkileg munkálkodó közösség, a romlatlan krisztusi tanokat és egyszerű életmódot követő „új sálemisták” vezető egyénisége és Az Ige című lap szerkesztője. Horti Ede 1928-ban kiadja Hackenberger teozófikus beállítottságú brosúráját, amelynek az istenséggel való egyesülést, „kozmikus szemléletet” valló szerző  „Az iskola vallása – misztikus világszemlélet” címet adta. Arról is van tudomásunk, hogy ugyanez a Hackenberger élete utolsó éveiben (meghalt 1941-ben, 81 évesen Rákosligeten) gyakran megfordult az indológus Zajti Ferenc Aréna úti műtermében, aki a tizes években egy győri rajztanár-festővel, Békéssy Leóval együtt Csontváry tanítványa volt. (Az Aréna – ma Dózsa György – úti ház előcsarnokában a Magas Tátra nagyméretű színes kerámia képe ma is látható.)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT HATODIK, 1887—1889. ÉVI CZIKLUSÁNAK PÁRTOLÓ TAGJAI.

Melléklet a „Természettudományi Közlöny" 213-dik füzetéhez

Hackenberger László irodalmi munkássága:
Egy hívő (Hackenberger László) : Új világrend a világháborúból, Arad, 1916
Hackenberger László: Az iskola vallása, misztikus világszemlélet Rákosliget 1923.