1. Levente Egyesület

2. Magyar Tűzharcos Szövetség

3. Turul Szövetség

Levente Egyesület

Részlet a Leventekönyvből: ,,Leventék! Hősök voltak apáitok a harc mezején, ahol vérrel és élettel kellett adózni a hazáért, de hősök voltak a mindennapi munkában is, ahol verejtékkel tudták munkálni a megcsonkított haza feltámadását. Hazánk boldogulását a Ti kezeitekbe tették le ezek a hősök!"

A levente fogadalom így hangzott: ,,Fogadom, hogy teljesítem levente-kötelességeimet, melyekkel Istennek, Hazámnak és honfitársaimnak tartozom!"

A levente kiképzési évet mindig ünnepélyes istentisztelettel kezdték meg és fejezték be. Minden év május havában ünnepélyes leventenapot tartottak, amelyen a leventeapródokat felavatták és fogadalmat tettek.

Leventeigazolvány

Oktató    Igazolvány

 

1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről

Második rész

Leventekötelezettség

A leventeképzés célja és anyaga

6. § (1) A leventeképzésnek - amely a magyar ifjúság nevelésének is egyik eszköze - célja az, hogy az ifjúságot a hagyományos magyar katonai erényekben való nevelés útján a haza védelmének magasztos feladataira testben és lélekben előkészítse.

(2) A leventekötelesek nevelését és képzését a honvédelmi miniszter irányítja. A honvédelmi miniszter a leventefoglalkoztatás nevelési anyagát a leventeképzés sajátos célja és annak a magyar ifjúság egységes nevelésébe való beillesztése folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

Leventekötelesek

7. § (1) Minden magyar állampolgár ifjú annak az évnek szeptember hó 1. napjától, amelyben tizenkettedik életévét betölti, mindaddig, míg tényleges katonai szolgálatát meg nem kezdi vagy a katonai szolgálatra való alkalmatlanságát végleg meg nem állapítják, az alábbi szabályok szerint leventeköteles. A leventekötelezettség általában megszűnik legkésőbb annak az évnek szeptember hó 30. napján, amelyben az ifjú a huszonharmadik életévét betölti. Ezen az életkoron túl is leventekötelesek maradnak tényleges katonai szolgálatra való bevonulásukig azok, akik a tényleges katonai szolgálat megkezdésére halasztást kaptak.

(2) Leventekötelesek az országban lakó azok az ifjak is, akiknek állampolgársága nem állapítható meg.

Bejelentési kötelezettség. Orvosi vizsgálat

8. § (1) Minden ifjút abban az évben augusztus hó 31. napjáig, amelyben tizenkettedik életévét betölti, leventekötelezettségének nyilvántartásba vétele végett be kell jelenteni. A leventeköteles lakóhelyének minden megváltozását be kell jelenteni. Annak az évnek a végéig, amelyben az ifjú tizennyolcadik életévét betölti, a bejelentési kötelezettség a 11. §-ban felsoroltakat, az említett időpont után a leventekötelest terheli.

(2) A leventekötelesek testi és szellemi alkalmasságát hatósági orvosi vizsgálat útján kell megállapítani.

(3) Az orvosi vizsgálaton való megjelenés költségét a leventeköteles maga viseli; az orvosi vizsgálat díjtalan.

(4) A leventekötelesek bejelentésére, a községek (városok) által való nyilvántartására, valamint az orvosi vizsgálat megtartására vonatkozó szabályokat a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

Kiképzés

9. § (1) A leventék évente legfeljebb tíz hónapon át és legfeljebb heti négy órában kötelesek leventekiképzésben résztvenni. Ezenfelül minden levente abban a naptári évben, amelyben tizennyolcadik életévét betölti, összefüggő-gyakorlaton köteles résztvenni. Ennek a gyakorlatnak időtartama három hetet nem haladhat meg.

(2) Az a levente, aki a rendes heti kiképzésből egy évben a megszabott idő egyharmadánál többet mulaszt, mulasztását a (3) bekezdésben meghatározott összefüggő-kiképzésben való részvétel útján köteles pótolni. Az a levente, aki az összefüggő-gyakorlatot a megszabott időben nem teljesíti, mulasztását ugyancsak összefüggő-gyakorlat útján később köteles pótolni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiképzés helyett évenkint két hetet meg nem haladó összefüggő-kiképzésre lehet behívni azt a leventét:

a) akinek lakóhelyén vagy attól számított négykilométeres körzetben nincs olyan szervezet, amelyben a leventék kiképzésben részesíthetők;

b) aki foglalkozásának természete miatt a rendes kiképzésben akadályozva van.

(4) Az a levente, aki az előbbi bekezdésben meghatározott kéthetes összefüggő-kiképzést elmulasztja, mulasztását pótolni köteles.

(5) A papi (lelkészi) tanulmányokat folytató leventekötelest csak hivatásával összeférő kiképzésben lehet részesíteni.

(6) Mentes a leventekiképzés alól az, aki:

a) arra testileg vagy szellemileg alkalmatlan;

b) katonai nevelő- vagy képzőintézet növendéke.

(7) A leventekötelesnek a rendes kiképzésben való részvételért költségmegtérítés nem jár.

(8) Összefüggő-gyakorlat, valamint összefüggő-kiképzés alatt a leventeköteles kincstári ellátásban részesül, és ha megjelenése végett 10 kilométernél hosszabb utat kell megtennie, a kincstár az országhatáron belül az oda- és visszautazás költségét is megtéríti.

(9) Azt a leventét, akit leventegyakorlaton saját hibáján kívül baleset ér, ingyenes gyógykezelésben és gyógyszerellátásban kell részesíteni, amennyiben erre jogszabály vagy szerződés értelmében egyébként nem jogosult. A részletes szabályokat a minisztérium rendelettel állapítja meg. A gondozásra nézve a 223. § rendelkezik.

Formaruha

10. § (1) A honvédelmi miniszter a leventék részére formaruhát rendszeresíthet. A formaruha beszerzésének költsége az államkincstárt terheli.

(2) A honvédelmi miniszter állapítja meg, hogy a lábbelire rászoruló leventék erre a célra mennyiben részesíthetők segélyben.

A leventekötelezettség teljesítését biztosító kötelezettségek

11. § (1) Tizennyolc éven aluli leventekötelesre vonatkozóan a 8. §-ban meghatározott bejelentéseket törvényes képviselője (atyja, gyámja) köteles megtenni, ha pedig a leventeköteles nem a törvényes képviselőjének háztartásában él, az a szállásadó, munka- vagy szolgálatadó, akinek gondozásában vagy felügyelete alatt áll. Az a leventeköteles, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, maga köteles a bejelentéseket megtenni, de törvényes képviselője (atyja, gyámja), gondviselő szállásadója, illetőleg munka- vagy szolgálatadója köteles felügyelni arra, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tegyen.

(2) A törvényes képviselő (atya, gyám) és a munka-, szolgálat- vagy szállásadó gondoskodni köteles arról, hogy a háztartásában élő, felügyelete alatt álló vagy gondozására bízott leventeköteles ifjú leventekötelezettségének eleget tegyen. A munka- vagy szolgálatadónak a leventekötelezettség teljesítésére kellő szabadidőt kell a leventeköteles részére engednie s a leventekötelezettség teljesítése miatt a leventekötelest hátránnyal sujtania, a munkából vagy szolgálatból elbocsátania nem szabad; a leventeköteles azonban az összefüggő-gyakorlat vagy összefüggő-kiképzés tartamára díjazásra nem tarthat igényt.

(3) Az egyetemeknek, főiskoláknak és tanintézeteknek a szervezeti szabályaik szerint illetékes vezetői fegyelmi felelősség mellett gondoskodni kötelesek arról, hogy a beiratkozott hallgatók, illetve növendékek leventekötelezettségüknek eleget tehessenek.

A leventeképzés költségeinek fedezése.
A leventeképzést szolgáló berendezések létesítése és fenntartása

12. § (1) A leventeképzéssel kapcsolatos kiadások fedezéséről a jelen §-ban vagy más jogszabályban meghatározott kivételekkel az állami költségvetésben kell gondoskodnia.

(2) A községek és a városok teherbíró képességükhöz mérten kötelesek a leventekötelezettség teljesítését a helyi szükségletnek megfelelő gyakorló- és lőtereknek, továbbá a leventeotthonoknak létesítésével, felszerelésével és fenntartásával, a leventeképzés céljaira szükséges egyéb területeknek használatára való átengedésével, továbbá fürdőknek, uszodáknak és a leventeképzés helyi céljait szolgáló egyéb épületeknek és berendezéseknek létesítésével és fenntartásával vagy támogatásával fokozatosan előmozdítani, kötelesek továbbá a leventeegyesületek létesítésének és fenntartásának költségeit viselni.

(3) Gyakorlótérnek lehetőleg a község (város) belterületén fekvő olyan telket kell a szükségnek megfelelő számban és kiterjedésben kizárólagos és állandó használatra kijelölni, amelyen idővel megfelelő levente-sportteret lehet létesíteni. A terület alkalmas volta felett vita esetén minden más eljárás kizárásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a belügyminiszter meghallgatása után a honvédelmi miniszter határoz.

(4) A leventeképzés céljára szükséges ingatlanok megszerzésére és nagyobbítására - amennyiben erre a célra közterület vagy a község (város) tulajdonában álló alkalmas terület nem áll rendelkezésre - a községet és a várost az 1881:XLII. törvénycikkben szabályozott kisajátítási jog illeti meg. A kisajátítást az érdekelt miniszterekkel egyetértve a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter engedélyezi. Tagosítás vagy birtokrendezés alkalmával is lehetőleg gondoskodni kell a leventeképzés céljára szükséges terület megszerzéséről.

(5) A községek és a városok a leventeképzés következtében reájuk háruló költségek fedezéséről költségvetésükben gondoskodni kötelesek. Az arra reászoruló községeket a vármegyéknek kell támogatniok. A községek, a városok és a vármegyék költségvetésébe ebből a célból felveendő összegek mértékét a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg; felhasználásuk tekintetében a honvédelmi miniszter is felügyeletet gyakorol.

(6) Nyilvános iskolák fenntartóit a vallás- és közoktatásügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve kötelezheti arra, hogy az iskola helyiségeinek, udvarának, sporttelepének, valamint testnevelés céljára szolgáló berendezéseinek és felszerelési tárgyainak leventeképzés céljára való használatát megengedjék.

(7) Olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vállalat vagy közüzem (gyár, bánya stb.), amelynél a munkások és egyéb alkalmazottak száma az ezret eléri, leventeköteles munkásai és egyéb alkalmazottai részére köteles megfelelő gyakorlótérről és egyéb berendezésekről (sport-, lőtér, otthon, gyakorlóterem, fürdőhelyiség) gondoskodni. A honvédelmi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve két vagy több olyan vállalatot (üzemet), amelynél az állandó alkalmazottak száma ötvenet meghalad, kötelezhet arra, hogy együttesen létesítsen és tartson fenn a leventeképzés céljára szükséges - teherbíró képességének megfelelő - berendezéseket vagy e helyett a leventeképzés céljára hozzájárulást fizessen.

(8) Az 1922. évi január hó 1. napja óta az iskolán kívüli ifjúság kötelező testnevelése céljára szolgáló térségeket, helyiségeket, berendezéseket és felszerelési tárgyakat a leventeképzés céljára kell fenntartani, illetőleg erre a célra kell fordítani.

(9) A minisztérium rendelettel állapítja meg, hogy mely időpontig kötelesek a törvényhatóságok és a községek a leventeintézmény költségeinek fedezésére azokat a kiadásokat hozzájárulásként teljesíteni, amelyek a törvényhatóságokat és a községeket a testnevelésről szóló 1921:LIII. törvénycikk rendelkezései és a kötelező testnevelésről szóló egyéb rendelkezések folytán a testnevelés céljára a jelen törvény hatálybalépésekor terhelik.

Tanszemélyzet közreműködése. Leventeegyesületek. Fegyelmi szabályok

13. § (1) A nyilvános iskolák tanszemélyzetének és a népművelés szerveinek a leventeképzésben és a leventeegyesületek irányításában való közreműködését a vallás- és közoktatásügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve, a leventeoktató személyzet kiképzésének nevelési és oktatási tananyagát pedig a honvédelmi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve szabályozza.

(2) A leventekötelezettséggel kapcsolatos egyesületi élet országos megszervezését és irányítását a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterek bevonásával és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve intézi. Ez a rendelkezés nem érinti a belügyminiszternek az egyesületekre vonatkozó főfelügyeleti jogát. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött leventekötelesek az iskolai hatóságok felügyelete alatt álló egyesületeken, továbbá a vallásos egyesületeken, valamint a magyar cserkészszövetség kötelékébe tartozó cserkészcsapatokon kívül egyesületnek vagy bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetnek (1938:XVII. tc. 1. §) tagjai nem lehetnek. Ez a rendelkezés nem akadályozza, hogy sportegyesületekben a tizennyolcadik életévüket be nem töltött leventék engedéllyel edzést folytathassanak és igazolt versenyzők lehessenek.

(3) A leventékre vonatkozó fegyelmi szabályokat a honvédelmi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

Vissza


 

Magyar Tűzharcos Szövetség

A Frontharcos Szövetséget fölváltó testület, amely 1938-ban alakult meg. A tűzharcos szövetségnek tagja lehetett az a magyar állampolgár, aki az első világháborúban, az arcvonalban szolgálva, megszerezte a Károly-csapatkeresztet. A szövetség tagjaiból alakult a Tűzharcosok és Katonaviseltek Termelő, Beszerző és Értékesítő Szövetkezete (Budapest V., Bálvány, majd gróf Teleki Pál, 1953-tól Október 6. utca 24.). Az Ideiglenes Kormány 1945 februárjában feloszlatta. Székháza a Budapest VII., Wesselényi u. 49. sz. alatt volt.
Forrás: http://mek.oszk.hu/04900/04982/html/

Tűzharcos jelvény

Bajor aláírása

A Tűzharcos Szövetség rákosligeti elnökének aláírása.

Vissza


 

Turul Szövetség

A szövetséget 1919. augusztus 3-án alapították, a budapesti Tudományegyetemen. Ez volt a legnagyobb, országos szintű felsőoktatási diákszervezet, s jelentős részük volt a zsidók elleni rendszeres egyetemi atrocitások, és 1928 után minden tanévkezdéskor megrendezett antiszemita tüntetések szervezésében. A turulosok kiálltak Horthy Miklós mellett IV. Károly restaurációs kísérletei idején, valamint a kormányzó mellett harcoltak az 1921 őszi budaörsi csatában is. A szövetség tagjai rendszerint tradicionális neveket viseltek (daru, levente), akárcsak tisztviselői (vezér, nádor, íródeák). A turulisták viseletének része volt a német mintájú tányérsapka, valamint az ún. Bocskai-sapka. A Horthy-rendszert a Turul fajvédő alapról kritizálta, s követelte a zsidó- és németellenes „őrségváltást”, valamint azt is, hogy a keresztény parasztságot politikai, gazdasági és szociális jogokkal ruházzák fel. Az 1930-as évek elejétől már körülbelül 40 000 tagja volt, több baloldali és kommunista hallgató is tagja lett a szövetségnek, azonban e törésvonal miatt a Turul 1943-ban kettészakadt. A szövetséget végül 1945-ben oszlatták fel: az Ideiglenes Nemzeti Kormány törvényen kívül helyezte.
Forrás: Wikipedia

A rákosligeti Turul Szövetség vezetősége:

Jacobi Ágost - magiszter
Kozma Gyula dr. - törzsfő tb. dominus
Botka Sándor - törzsfő helyettes, kincstárőr, tb. dominus
Bence Ferenc dr. - gyulaszéki tag, dominus
Zeöld Imre Péter - gyulaszéki tag, dominus
Bartók Albert dr. - gyulaszéki tag, dominus
Farkas István - főkincstáros, tb. dominus
Borbély György - főlövészmester, dominus
Nagy Ferenc - darufőnök, dominus
Kassai József - lövészmester, dominus


Rumpf Zoltán - kincstáros, dominus
Bajusz Jenő - regős, dominus
Tóth Zoltán dr. - udvarnagy, dominus
Vinkó Ferenc - krónikás, levente
Hancsók István - pohárnok, levente
Voloncs József - íródeák, levente
Benedek György - sajtómegbízott, levente
Blaska Ferenc - állományvezető, levente

Meghívó 1938. janár 8.

 

 

TURUL Kulturtábor 1935. október 12.